Beruházásaik miatt büntetik a községeket

  • Magyar Krisztián
  • 2013. január 18.

Kis-Magyarország

A kormányígéret ellenére 14 kistelepülés mégsem részesül a tavaly bejelentett adósságrendezésben. A településvezetők csalódottak: úgy érzik, alaptalanul húzták le őket a listáról. A kizártak között van fideszes politikus által vezetett község is.

„December végén boldogan indultam haza egy megyei fórumról, ahol Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is úgy informált bennünket, hogy az állam teljesen átvállalja az ötezer lakosnál kisebb lélekszámú települések tartozását. El is mondtam az örömhírt itthon, még lakossági fórumon is volt róla szó. Erre tessék, most magyarázkodhatok” – mesélte portálunknak Balatonfűzfő független polgármestere. Marton Béla azért csalódott, mert Orbán Viktor még október végén jelentette be, hogy az állam konszolidálni akarja az önkormányzatok adósságterheit. Az intézkedés keretében 2012 végére az 5000 főnél kisebb lélekszámú települések már megszabadultak az adósságuktól.

 

A balatonfűzfői öböl


A balatonfűzfői öböl

Fotó: MTI


Az 1,4 milliárdos adósságot görgető Balatonfűzfő azonban végül kikerült a kedvezményezettek köréből – 13 más, szintén 5000 főnél kisebb településsel együtt. A balatonfűzfői polgármester azt is mondja, korábban senki nem tájékoztatta őket, hogy az ígéret ellenére mégis lesznek kivételek. További részletekről, teendőkről azonban még nem tudnak semmit. Jelenleg az alábbi, 5000 főnél kisebb településeknél kérdéses még a konszolidáció mértéke: Alsómocsolád, Harkány, Szabadkígyós, Füzér, Aba, Fertőd, Bükkszék, Poroszló, Besenyszög, Cserkeszőlő, Nagykörű, Újszilvás, Balatonfűzfő és Tótszerdahely.

A Belügyminisztériumnál érdeklődésünkre közölték: ezekben a községekben az egy főre jutó adósságállomány kiugróan magas – meghaladja a kétszázezer forintot –, és olyan célokra vállaltak külön terheket, amelyek során a megvalósuló beruházás jövedelemtermelő, vagy éppenséggel nem szolgálja az önkormányzati kötelező feladatok ellátását. Ezért hamarosan egyenként megvizsgálják az egyes helyhatóságok helyzetét, és legkésőbb június 28-ig döntenek az adósságátvállalás mértékéről, ami egyébként nem lehet negyven százaléknál alacsonyabb.

Szenved, mint a szocikkal
A döntés hideg zuhanyként érte a Békés megyei Szabadkígyós első emberét, a már több ciklus óta a Fidesz színeiben politizáló Balogh Józsefet is. „Fideszes politikusként az előző hatalomgyakorlókkal nagyon megszenvedtem, erre tessék, most, amikor a saját kormányom irányítja az országot, ilyen helyzetbe kerülünk” – fakadt ki. A Békés megyei településen egyébként évekkel ezelőtt bocsátottak ki kötvényeket 350 millió forint értékben azért, hogy később majd felújíthassák az Ybl Miklós tervei alapján épült Wenckheim-kastélyt. Ezt a pénzt arra szánták, ha lesz egy megfelelő pályázat a renoválásra, akkor kéznél legyen az önerő. Azóta a kastélyból az ott hosszú évekig működő középiskola kivonult, és a szabadkígyósi önkormányzat átvette a műemlék működtetését. Mindez évente 15 millió forintjába kerül az önkormányzatnak úgy, hogy az egyébként gyönyörű épület és környezete a Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában van.

Elnézték?
A tizennégyes listán akad olyan település is, ahol biztosra veszik, hogy velük kapcsolatban tévedés történt. A zalai Tótszerdahely polgármestere szerint valamit elnézhettek a döntéshozók, ugyanis ők már tavaly visszafizették azt a háromszázmillió forintot, amit egy pályázat miatt vettek fel. Tislér István elmondta, jelenleg húszmilliós folyószámlahitelük van, semmi több. A hibát már jelezték a Belügyminisztériumnak és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is.


Az általunk megkérdezett polgármesterek külön megjegyezték, hogy semmilyen szempontrendszert nem kaptak eddig, amelyikből kiderülne számukra, hogy mi alapján, pontosan mikor és hogyan döntenek településük adósságának átvállalásáról. „A napokban ugye megkaptuk a levelet az államtitkártól (Tállai Andrástól – a szerk.), hogy majd hamarosan elindulnak a tárgyalások, de azt sem tudom, kit fogadjak, és mit készítsek elő. Egymásnak telefonálgatunk itt a hasonló helyzetben lévő vezetőkkel, próbálunk információkhoz jutni, de semmi” – nyilatkozta a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cserkeszőlő polgármestere. Szokolai Lajos nem érti, mit vétettek, hiszen szerinte ők csak próbáltak sokkal jobban és hatékonyabb módszerekkel gazdálkodni, mint ahogy azt a körülmények egyébként megengedték volna. A kötvénykibocsátásból származó, több mint nyolcszázmilliós adósságuk azért keletkezett, mert felújították a településen található fürdőt, amelyet most teljes egészében az önkormányzat működtet, és ahol közalkalmazottként foglalkoztatnak kétszázhetven, nagyrészt helyi munkavállalót. „Úgy tűnik, az a bűnünk, hogy beruháztunk, és a bevételekből fedezzük azokat a kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyekre az állami normatívákból nem lenne pénzünk” – jegyezte meg a vezető.

 

Építik a téli fürdőt Cserkeszőlőn


Építik a téli fürdőt Cserkeszőlőn 2010-ben

Fotó: MTI


Szintén lehúzták a listáról a Heves megyei Bükkszéket is, mert több száz milliós hitelt vett fel fürdőépítéshez. Csakhogy a 720 fős településen – olvasható a hvg.hu cikkében, a legnagyobb munkáltató az önkormányzat volt, a polgármester „ebből a helyzetből keresett kitörési pontot a Salvus nevű, gyógyvízzel működő strandfürdő fejlesztését célul kitűzve”.

Visszafizessék, vagy se?
Cserkeszőlőn nem tudják, hogy mitévők legyenek addig, amíg meg nem egyeznek az állammal. A tárgyalások lezárásáig minden bizonnyal még ki kellene fizetniük egy nyolcvanmilliós kamat- és tőketörlesztést, de kétséges, hogy most érdemes-e fizetni. Balatonfűzfő polgármestere viszont már most arra készül, hogy egyeztetésekbe kezd a község hitelezőjével, és próbálja elérni, hogy addig ne kelljen fizetniük, míg nincs megegyezés az állammal.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a közelmúltban még úgy nyilatkozott: nem tesznek különbséget önkormányzat és önkormányzat között, és azért nem vizsgálják, hogy az egyes helyhatóságok miért adósodtak el, mert akkor sosem érnének a végére.

Végül 14 esetben mégis kivételt tettek.

És a nagyok
A 14 település nem kikerült, hanem átkerült egy másik, az 5000 fő feletti települések csoportjába az adósságkonszolidációs kérdésben – olvasható a hvg.hu minapi cikkében. Ezeknél a nagytelepüléseknél – idetartoznak a megyeszékhelyű városok is – legalább 40, illetve legfeljebb 70 százalékban vállalja át az állam az adósságokat. Hogy pontosan mennyiben teszi ezt, azt egy arányosító rendszer alapján számolják majd ki.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.