„December végén boldogan indultam haza egy megyei fórumról, ahol Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is úgy informált bennünket, hogy az állam teljesen átvállalja az ötezer lakosnál kisebb lélekszámú települések tartozását. El is mondtam az örömhírt itthon, még lakossági fórumon is volt róla szó. Erre tessék, most magyarázkodhatok” – mesélte portálunknak Balatonfűzfő független polgármestere. Marton Béla azért csalódott, mert Orbán Viktor még október végén jelentette be, hogy az állam konszolidálni akarja az önkormányzatok adósságterheit. Az intézkedés keretében 2012 végére az 5000 főnél kisebb lélekszámú települések már megszabadultak az adósságuktól.
A balatonfűzfői öböl
Fotó: MTI
Az 1,4 milliárdos adósságot görgető Balatonfűzfő azonban végül kikerült a kedvezményezettek köréből – 13 más, szintén 5000 főnél kisebb településsel együtt. A balatonfűzfői polgármester azt is mondja, korábban senki nem tájékoztatta őket, hogy az ígéret ellenére mégis lesznek kivételek. További részletekről, teendőkről azonban még nem tudnak semmit. Jelenleg az alábbi, 5000 főnél kisebb településeknél kérdéses még a konszolidáció mértéke: Alsómocsolád, Harkány, Szabadkígyós, Füzér, Aba, Fertőd, Bükkszék, Poroszló, Besenyszög, Cserkeszőlő, Nagykörű, Újszilvás, Balatonfűzfő és Tótszerdahely.
A Belügyminisztériumnál érdeklődésünkre közölték: ezekben a községekben az egy főre jutó adósságállomány kiugróan magas – meghaladja a kétszázezer forintot –, és olyan célokra vállaltak külön terheket, amelyek során a megvalósuló beruházás jövedelemtermelő, vagy éppenséggel nem szolgálja az önkormányzati kötelező feladatok ellátását. Ezért hamarosan egyenként megvizsgálják az egyes helyhatóságok helyzetét, és legkésőbb június 28-ig döntenek az adósságátvállalás mértékéről, ami egyébként nem lehet negyven százaléknál alacsonyabb.
Szenved, mint a szocikkal
A döntés hideg zuhanyként érte a Békés megyei Szabadkígyós első emberét, a már több ciklus óta a Fidesz színeiben politizáló Balogh Józsefet is. „Fideszes politikusként az előző hatalomgyakorlókkal nagyon megszenvedtem, erre tessék, most, amikor a saját kormányom irányítja az országot, ilyen helyzetbe kerülünk” – fakadt ki. A Békés megyei településen egyébként évekkel ezelőtt bocsátottak ki kötvényeket 350 millió forint értékben azért, hogy később majd felújíthassák az Ybl Miklós tervei alapján épült Wenckheim-kastélyt. Ezt a pénzt arra szánták, ha lesz egy megfelelő pályázat a renoválásra, akkor kéznél legyen az önerő. Azóta a kastélyból az ott hosszú évekig működő középiskola kivonult, és a szabadkígyósi önkormányzat átvette a műemlék működtetését. Mindez évente 15 millió forintjába kerül az önkormányzatnak úgy, hogy az egyébként gyönyörű épület és környezete a Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában van.
| Elnézték? A tizennégyes listán akad olyan település is, ahol biztosra veszik, hogy velük kapcsolatban tévedés történt. A zalai Tótszerdahely polgármestere szerint valamit elnézhettek a döntéshozók, ugyanis ők már tavaly visszafizették azt a háromszázmillió forintot, amit egy pályázat miatt vettek fel. Tislér István elmondta, jelenleg húszmilliós folyószámlahitelük van, semmi több. A hibát már jelezték a Belügyminisztériumnak és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is. |
Az általunk megkérdezett polgármesterek külön megjegyezték, hogy semmilyen szempontrendszert nem kaptak eddig, amelyikből kiderülne számukra, hogy mi alapján, pontosan mikor és hogyan döntenek településük adósságának átvállalásáról. „A napokban ugye megkaptuk a levelet az államtitkártól (Tállai Andrástól – a szerk.), hogy majd hamarosan elindulnak a tárgyalások, de azt sem tudom, kit fogadjak, és mit készítsek elő. Egymásnak telefonálgatunk itt a hasonló helyzetben lévő vezetőkkel, próbálunk információkhoz jutni, de semmi” – nyilatkozta a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cserkeszőlő polgármestere. Szokolai Lajos nem érti, mit vétettek, hiszen szerinte ők csak próbáltak sokkal jobban és hatékonyabb módszerekkel gazdálkodni, mint ahogy azt a körülmények egyébként megengedték volna. A kötvénykibocsátásból származó, több mint nyolcszázmilliós adósságuk azért keletkezett, mert felújították a településen található fürdőt, amelyet most teljes egészében az önkormányzat működtet, és ahol közalkalmazottként foglalkoztatnak kétszázhetven, nagyrészt helyi munkavállalót. „Úgy tűnik, az a bűnünk, hogy beruháztunk, és a bevételekből fedezzük azokat a kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyekre az állami normatívákból nem lenne pénzünk” – jegyezte meg a vezető.
Építik a téli fürdőt Cserkeszőlőn 2010-ben
Fotó: MTI
Szintén lehúzták a listáról a Heves megyei Bükkszéket is, mert több száz milliós hitelt vett fel fürdőépítéshez. Csakhogy a 720 fős településen – olvasható a hvg.hu cikkében, a legnagyobb munkáltató az önkormányzat volt, a polgármester „ebből a helyzetből keresett kitörési pontot a Salvus nevű, gyógyvízzel működő strandfürdő fejlesztését célul kitűzve”.
Visszafizessék, vagy se?
Cserkeszőlőn nem tudják, hogy mitévők legyenek addig, amíg meg nem egyeznek az állammal. A tárgyalások lezárásáig minden bizonnyal még ki kellene fizetniük egy nyolcvanmilliós kamat- és tőketörlesztést, de kétséges, hogy most érdemes-e fizetni. Balatonfűzfő polgármestere viszont már most arra készül, hogy egyeztetésekbe kezd a község hitelezőjével, és próbálja elérni, hogy addig ne kelljen fizetniük, míg nincs megegyezés az állammal.
Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a közelmúltban még úgy nyilatkozott: nem tesznek különbséget önkormányzat és önkormányzat között, és azért nem vizsgálják, hogy az egyes helyhatóságok miért adósodtak el, mert akkor sosem érnének a végére.
Végül 14 esetben mégis kivételt tettek.
| És a nagyok A 14 település nem kikerült, hanem átkerült egy másik, az 5000 fő feletti települések csoportjába az adósságkonszolidációs kérdésben – olvasható a hvg.hu minapi cikkében. Ezeknél a nagytelepüléseknél – idetartoznak a megyeszékhelyű városok is – legalább 40, illetve legfeljebb 70 százalékban vállalja át az állam az adósságokat. Hogy pontosan mennyiben teszi ezt, azt egy arányosító rendszer alapján számolják majd ki. |
