Erre jó az unió: Mészáros Lőrinc résztávon már megdöntötte saját rekordját

  • Magyar Krisztián
  • 2016. október 8.

Kis-Magyarország

A felcsúti polgármesterék bővülő agrárbirodalma 2010 óta már bőven meghaladta az egymilliárd forintot az uniós és hazai forrású agrártámogatásokban. Mutatjuk, hogyan!

Az utóbbi években hatalmas földterületekhez jutott Mészáros Lőrinc és családja Felcsúton és környékén. A 2010-es kormányváltáskor még csak néhány hektár földje volt a felcsúti polgármesternek, az állami fölbérleti pályázatok után ez már ezerháromszáznál is több lett. Aztán jött az állami földek árverezése, amely után 2016-ra csak Mészáros Lőrinc és családtagjai nevén már több mint 1400 hektárnyi földet jegyeztek. És ezen felül ott vannak a gigantikus agrárvállalkozásaik: az idén megvásárolt Talentis Group és az ahhoz tartozó Agrosystem Mezőgazdasági Zrt.-vel együtt közel 4000 hektár bérelt termőföld is járt, amelyet 2051-ig művelhetnek, miközben a Felcsút környékén gazdálkodó Búzakalász 66 Mezőgazdasági Kft.-nek is vannak földjei, és a területalapú támogatásokból következtetve jelentős területei vannak a székesfehérvári Aranykorona Zrt.-nek is, amelyben 2014 óta részvényes Mészáros Lőrinc.

Megmutatja neki

Megmutatja neki

Fotó: MTI

 

Mészáros Lőrinc, családtagjai és az agrárcégek támogatása (millió forint)

2010: 0,131

2011: 17,5

2012: 52,1

2013: 88,1

2014: 323,9

2015: 542,8

2016. június 30-ig: 265,8

Eddig összesen: 1290,3

A gigantikus földterülettel és az állattartással Mészáros Lőrincék évről-évre százmilliós nagyságrendű agrártámogatásokhoz jutnak, amelyek jelentős része uniós forrásból érkezik Felcsútra és környékére. Orbán Viktor kedvenc faluja amúgyis hasít, amíg 2010-ben a településre érkező mezőgazdasági támogatások alig haladták meg a 117 millió forintot, ez a szám 2015-re már 642 millió forint volt. A pénzek jelentős része két érdekeltségi körhöz került, Mészáros Lőrinchez, családtagjaihoz és a cégeikhez, illetve az Orbán-családdal szintén évek óta jó viszonyt ápoló Flier Jánosékhoz, akik a helyiek szerint Lévai Anikó környékbeli földjeit is művelik.

Ahogy nőttek a Felcsútra érkező agrárpénzek, és ahogy gyarapodtak Mészárosék, úgy jutott egyre több nekik és a cégeiknek: 2010-ben még csupán 131 ezer forintot kaptak, de ez a szám 2015-re 542,8 millió forint lett úgy, hogy ebbe beleszámoltuk a székesfehérvári Aranykorona Zrt. 206 millió forintját is, amelyben Mészáros Lőrinc részvényes, lányai pedig igazgatósági tagok.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatbázisában elérhetők már az idei év első felének számai is, amelyekből kiolvasható, hogy Mészáros Lőrincék 2016-ban is jól teljesítenek, hiszen a családhoz és a cégekhez hat hónap alatt összesen 265,8 millió forint uniós és hazai agrártámogatás érkezett. Ez pedig azt jelenti, hogy időarányosan ez magasabb, mint a 2015-ös arány, a tavalyi egész éves, 542,8 milliós agrárforrást jelentősen megdobta, hogy 231 millió forintot kapott a Búzakalász 66 Kft. állattartó telepek fejlesztésére, enélkül ugyanis „csak” 311 millió lett volna a támogatás, aminek a félévesre bontott mérete 155,5 millió forint – ehhez mértük a 265 millió forintot most. (Érdekesség, hogy Mészárosék alcsútdobozi mangalicatelepének átadóján – amelyen Orbán Viktor is beszédet mondott – Mészáros Beatrix, a felcsúti polgármester lánya azt közölte, hogy pályázati forrás nélkül húzták fel a telepet. Ennek ellenére idei látogatásunkkor az épület mellett ott díszelgett egy tábla, amely hirdette: Mészárosék 153,6 millió forint támogatást kaptak a technológiai berendezések korszerűsítésére. Amikor erre rákérdeztünk Mészáros Beatrixnál, erősködött, hogy igenis saját erőből építették a mangalicatelepet, hiszen a támogatást gépbeszerzésre fordították.)

Idén eddig a legtöbbet épp a friss szerzemény, az Agrosystem zsebelhette be: 105,8 millió forintot zöldítésre és területalapú támogatásra. Az Aranykorona és a Búzakalász közel azonos összeget kapott, előbbi 75,7, utóbbi 71,6 millió forintnak örülhetett az idei év első felében. Mészáros Lőrinc egyik lánya 7,8 milliót, a polgármester testvére pedig 4,9 milliót könyvelhetett el. Hogy mekkora szerepe van az agrártámogatásoknak a Mészáros-cégek gazdálkodásában, azt jól mutatja, hogy a Búzakalász 66 Kft. és az Aranykorona Zrt. tavalyi egész éves nettó árbevételének több mint egyötöde származik állami és uniós alapokból. Összesítésünkből egyértelműen látszik: a szépen gyarapodó agrárbirodalom egyre több agrártámogatást kap évről-évre, a tendencia pedig alighanem jövőre is folytatódni fog.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.