"Ez már Észak-Korea" - szülők és tanárok háborognak, amiért kivezényelték a gyerekeket Novák Katalin gyulai látogatására

Kis-Magyarország

Diákok, tanárok, szülők és nagyszülők cáfolták a gyulai tankerület lapunknak adott tájékoztatását, miszerint csupán lehetőséget biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akik szeretnének ott lenni a köztársasági elnök programján, a gyulai várnál szerdán tartott őrségváltáson és zászlófelvonáson. Volt olyan iskola, ahonnan valamennyi diákot kivitték az eseményre.

„Dr. Görgényi Ernő Polgármester Úr minden gyulai nevelési-oktatási intézményt megtisztelt azzal, hogy meghívta Novák Katalin köztársasági elnök asszony látogatása alkalmából tartandó ünnepélyes zászlófelvonásra és őrségváltásra. Az intézmények a Pedagógiai programjaiknak megfelelően saját szervezésben éltek a meghívással. A meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított. Alkalmat teremtve arra, hogy diákjaink részt vegyenek városunk történelmi jelentőségű kulturális rendezvényén” – áll abban a helyi lapban megjelent közleményben, amelyet hét, a gyulai tankerülethez tartozó oktatási intézmény vezetője írt alá. Aligha önként és dalolva jegyezték ezt a kommünikét, amely elfelejti közölni, hogy mire is reagál.

Ha azt mondjuk, hogy kedden közölt cikkünk, miszerint Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester visszautasíthatatlan kérésére a helyi iskolák kivezényelték tanulóik java részét Novák Katalin köztársasági elnök egy merőben protokolláris rendezvényére, felbolygatta a 28 ezres város közvéleményét, akkor aligha rugaszkodtunk el a valóságtól. Pedig cikkünk mindössze azt a kérdést járta körül, szabad-e politikai és kampányeseményekbe bevonni és ennek révén felhasználni diákokat. A Gyulai Tankerületi Központ lapunk érdeklődésére küldött válasza szerint az iskolák visszajelzése alapján 800 diák és 82 kísérő megy el az eseményre – közölték még kedden.

A rövid pórázra fogott gyulai intézményvezetők nyilvánvalóan nem is írhattak mást a cikkben megjelentekkel kapcsolatosan. Ám azt diákok, tanárok, szülők egymástól függetlenül jelezték lapunknak, hamis az a narratíva, miszerint „a meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított”. Ahogy idéztük, a közlemény szerint a szerda reggel a gyulai várnál, Novák Katalin jelenlétében megtartott őrségváltás és zászlófelvonás lehetőséget teremtett a diákoknak, hogy részt vegyenek „városunk történelmi jelentőségű kulturális eseményén”.

Ha már ilyen fogalmakat használ a közlemény, érdemes felidézni, Gyula életében milyen történelmi események zajlottak az évszázadok folyamán, és összevetni a jelentőségüket Novák Katalin látogatásáéval. Hunyadi Mátyás 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozta a gyulai uradalmat és várat. Az erődítményt a törökök 1566-ban foglalták el, amit Kerecsényi László várkapitány hősies ellenállás után és a teljes kilátástalanság miatt végül feladott a túlerővel szemben. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az Aradon kivégzett tizenhárom honvédtábornokból tízet Gyuláról vittek Aradra az osztrákok.

„Igenis ki lettek vezényelve a gyerekek. (…) először önkéntes volt, hogy melyik pedagógus viszi ki az osztályt, de mivel senki nem akart menni, ezért pár nap múlva kötelező lett a három évfolyamnak. (…) De totál nagypolitika az egész, és igenis, hogy én fel vagyok háborodva ezen” – írta egy tanár. Egy másik pedagógus egyértelművé tette, a rendezvénnyel kapcsolatos „önkéntes” hozzáállást „bizonyítja”, hogy iskolájában minden évfolyam minden osztályának minden tanulója ott volt a gyulai várnál. „Amúgy meg már nem azért, de nekünk szülőknek fel sem ajánlották a választás lehetőségét!!!! Akkor meg ne hazudják azt, hogy ezek a gyerekek nem lettek kivezényelve, hanem minden gyerek önszántából és szabad akaratból élhetett a lehetőséggel, hogy tanulási időben kimenjenek és fagyoskodva várjanak rá (Novák Katalinra – B. T.) – háborgott egy szülő. (Cikkünkben közöltük egy gyulai iskola pedagógusának a szülőknek küldött tájékoztatását, de abban semmi sem utalt arra, hogy a szülőkkel egyeztettek volna, s arra sem, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem akarnak menni.)

Egy tanár portálunknak elmondta, az esemény előtt, kedd délután megbeszélést tartottak az iskolájukban, ahol szóba került a Narancs.hu cikke is.

Amikor az intézményvezető a hosszú vita végén idegesen megkérdezte, hogy mégis mi a baj, akkor valaki azt válaszolt, hogy „ez már Észak-Korea”.

A helyi közösségi platformokon is sűrűn előkerült a távol-keleti kommunista diktatúrával kapcsolatos párhuzam, míg mások a Rákosi-korszakot látták feltámadni. Egy békéscsabai politikai aktivista az eset kapcsán „politikai pedofíliáról beszélt” és arról, hogy „ilyen csak diktatúrában lehetséges”.

 
Novák Katalin és Czene Ferenc helyi solymász a gyulai vár előtti téren
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Egy nyugdíjas tanár ugyancsak a legnagyobb közösségi oldalon fejtette ki a véleményét. Meglátása szerint mindez hasonlatos a rendszerváltás előtt május elsejékhez. „Az sem volt kötelező, csak muszáj” – jegyezte meg ironikusan. Mások azt kérdezték, Görgényi Ernő miért nem a város teljes lakosságához címezte meghívását, miért az oktatási intézmények vezetőihez fordult visszautasíthatatlan felajánlásával. Egy pedagógus pedig megosztotta velünk, hogy intézményének vezetői úgy fogták fel a polgármesteri „meghívást”, ahogy más esetekben „invitálják” őket március 15-én és október 23-án a helyi ünnepségre. „Ezzel kapcsolatban csak két megjegyzés: miért ér fel egy alkalmi zászlófelvonás egy nemzeti ünneppel, másrészt ebből is világos, ott tartunk, hogy nemzeti ünnepeinkre is ki kell vezényelni a tanulókat” – mondta. „Minden fájdalmasan ismerős...! Kormányok (rendszerek) jönnek-mennek, de a mentalitás, a szolgalelkűség, az imádott hős-áldozat szerep (plusz szenvedélyes bűnbakkeresés!), a gondolkodás tunyasága meg a személyes felelősségtől való irtózás - marad!” – írta a történtekkel összefüggésben szerzőnknek egy országosan ismert értelmiségi, kérve, neve ne szerepeljen sehol.

Majdnem másfél órát állt a tanulók többsége a mínusz 2 fokos hideg, ködös és nyirkos időben a gyulai várnál.

A helyszínen általunk megkérdezett tanulók egyértelművé tették, nem maguktól jöttek ide. Novák Katalin kísértével késett. Aztán a Békés megyei és gyulai városvezetőkkel megálltak a kivezényelt közel ezer gyerekkel szemben, fogadták a díszőrséget, amely ünnepélyes keretek között felvonta az ideglenesen elhelyezett zászlórúdra zászlót. Ezt követően síri csendben – és végig taps nélkül – előbb egy helyi solymász rövid bemutatóját nézte meg az államfő, majd elvonult a vár falai közé, anélkül, hogy az odaállított általános és középiskolai tanulóknak megköszönte volna, hogy eljöttek. A távirati iroda fotója szerint azonban még szelfizett a gyerekek egy részével.

 
A köztársasági elnök szelfit készít iskolásokkal a gyulai vár előtti téren
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin Békés megyei látogatását úgy harangozták be, hogy három napra a gyulai vár lesz a köztársasági elnök rezidenciája – jelentsen ez bármit is. Közben felkeresi Gyula más nevezetességeit, szerda este elnöki díszvacsorát ad az Almásy-kastélyban, és egyebek között ellátogat Békéscsabára és Mezőhegyesre. Úgy értesültünk, mindenütt gondosan megválogatott közönséggel találkozik. Így kap „valós” képet országjárása aktuális állomásán, a Viharsarokban, Novák Katalin.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.