"Ez már Észak-Korea" - szülők és tanárok háborognak, amiért kivezényelték a gyerekeket Novák Katalin gyulai látogatására

Kis-Magyarország

Diákok, tanárok, szülők és nagyszülők cáfolták a gyulai tankerület lapunknak adott tájékoztatását, miszerint csupán lehetőséget biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akik szeretnének ott lenni a köztársasági elnök programján, a gyulai várnál szerdán tartott őrségváltáson és zászlófelvonáson. Volt olyan iskola, ahonnan valamennyi diákot kivitték az eseményre.

„Dr. Görgényi Ernő Polgármester Úr minden gyulai nevelési-oktatási intézményt megtisztelt azzal, hogy meghívta Novák Katalin köztársasági elnök asszony látogatása alkalmából tartandó ünnepélyes zászlófelvonásra és őrségváltásra. Az intézmények a Pedagógiai programjaiknak megfelelően saját szervezésben éltek a meghívással. A meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított. Alkalmat teremtve arra, hogy diákjaink részt vegyenek városunk történelmi jelentőségű kulturális rendezvényén” – áll abban a helyi lapban megjelent közleményben, amelyet hét, a gyulai tankerülethez tartozó oktatási intézmény vezetője írt alá. Aligha önként és dalolva jegyezték ezt a kommünikét, amely elfelejti közölni, hogy mire is reagál.

Ha azt mondjuk, hogy kedden közölt cikkünk, miszerint Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester visszautasíthatatlan kérésére a helyi iskolák kivezényelték tanulóik java részét Novák Katalin köztársasági elnök egy merőben protokolláris rendezvényére, felbolygatta a 28 ezres város közvéleményét, akkor aligha rugaszkodtunk el a valóságtól. Pedig cikkünk mindössze azt a kérdést járta körül, szabad-e politikai és kampányeseményekbe bevonni és ennek révén felhasználni diákokat. A Gyulai Tankerületi Központ lapunk érdeklődésére küldött válasza szerint az iskolák visszajelzése alapján 800 diák és 82 kísérő megy el az eseményre – közölték még kedden.

A rövid pórázra fogott gyulai intézményvezetők nyilvánvalóan nem is írhattak mást a cikkben megjelentekkel kapcsolatosan. Ám azt diákok, tanárok, szülők egymástól függetlenül jelezték lapunknak, hamis az a narratíva, miszerint „a meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított”. Ahogy idéztük, a közlemény szerint a szerda reggel a gyulai várnál, Novák Katalin jelenlétében megtartott őrségváltás és zászlófelvonás lehetőséget teremtett a diákoknak, hogy részt vegyenek „városunk történelmi jelentőségű kulturális eseményén”.

Ha már ilyen fogalmakat használ a közlemény, érdemes felidézni, Gyula életében milyen történelmi események zajlottak az évszázadok folyamán, és összevetni a jelentőségüket Novák Katalin látogatásáéval. Hunyadi Mátyás 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozta a gyulai uradalmat és várat. Az erődítményt a törökök 1566-ban foglalták el, amit Kerecsényi László várkapitány hősies ellenállás után és a teljes kilátástalanság miatt végül feladott a túlerővel szemben. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az Aradon kivégzett tizenhárom honvédtábornokból tízet Gyuláról vittek Aradra az osztrákok.

„Igenis ki lettek vezényelve a gyerekek. (…) először önkéntes volt, hogy melyik pedagógus viszi ki az osztályt, de mivel senki nem akart menni, ezért pár nap múlva kötelező lett a három évfolyamnak. (…) De totál nagypolitika az egész, és igenis, hogy én fel vagyok háborodva ezen” – írta egy tanár. Egy másik pedagógus egyértelművé tette, a rendezvénnyel kapcsolatos „önkéntes” hozzáállást „bizonyítja”, hogy iskolájában minden évfolyam minden osztályának minden tanulója ott volt a gyulai várnál. „Amúgy meg már nem azért, de nekünk szülőknek fel sem ajánlották a választás lehetőségét!!!! Akkor meg ne hazudják azt, hogy ezek a gyerekek nem lettek kivezényelve, hanem minden gyerek önszántából és szabad akaratból élhetett a lehetőséggel, hogy tanulási időben kimenjenek és fagyoskodva várjanak rá (Novák Katalinra – B. T.) – háborgott egy szülő. (Cikkünkben közöltük egy gyulai iskola pedagógusának a szülőknek küldött tájékoztatását, de abban semmi sem utalt arra, hogy a szülőkkel egyeztettek volna, s arra sem, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem akarnak menni.)

Egy tanár portálunknak elmondta, az esemény előtt, kedd délután megbeszélést tartottak az iskolájukban, ahol szóba került a Narancs.hu cikke is.

Amikor az intézményvezető a hosszú vita végén idegesen megkérdezte, hogy mégis mi a baj, akkor valaki azt válaszolt, hogy „ez már Észak-Korea”.

A helyi közösségi platformokon is sűrűn előkerült a távol-keleti kommunista diktatúrával kapcsolatos párhuzam, míg mások a Rákosi-korszakot látták feltámadni. Egy békéscsabai politikai aktivista az eset kapcsán „politikai pedofíliáról beszélt” és arról, hogy „ilyen csak diktatúrában lehetséges”.

 
Novák Katalin és Czene Ferenc helyi solymász a gyulai vár előtti téren
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Egy nyugdíjas tanár ugyancsak a legnagyobb közösségi oldalon fejtette ki a véleményét. Meglátása szerint mindez hasonlatos a rendszerváltás előtt május elsejékhez. „Az sem volt kötelező, csak muszáj” – jegyezte meg ironikusan. Mások azt kérdezték, Görgényi Ernő miért nem a város teljes lakosságához címezte meghívását, miért az oktatási intézmények vezetőihez fordult visszautasíthatatlan felajánlásával. Egy pedagógus pedig megosztotta velünk, hogy intézményének vezetői úgy fogták fel a polgármesteri „meghívást”, ahogy más esetekben „invitálják” őket március 15-én és október 23-án a helyi ünnepségre. „Ezzel kapcsolatban csak két megjegyzés: miért ér fel egy alkalmi zászlófelvonás egy nemzeti ünneppel, másrészt ebből is világos, ott tartunk, hogy nemzeti ünnepeinkre is ki kell vezényelni a tanulókat” – mondta. „Minden fájdalmasan ismerős...! Kormányok (rendszerek) jönnek-mennek, de a mentalitás, a szolgalelkűség, az imádott hős-áldozat szerep (plusz szenvedélyes bűnbakkeresés!), a gondolkodás tunyasága meg a személyes felelősségtől való irtózás - marad!” – írta a történtekkel összefüggésben szerzőnknek egy országosan ismert értelmiségi, kérve, neve ne szerepeljen sehol.

Majdnem másfél órát állt a tanulók többsége a mínusz 2 fokos hideg, ködös és nyirkos időben a gyulai várnál.

A helyszínen általunk megkérdezett tanulók egyértelművé tették, nem maguktól jöttek ide. Novák Katalin kísértével késett. Aztán a Békés megyei és gyulai városvezetőkkel megálltak a kivezényelt közel ezer gyerekkel szemben, fogadták a díszőrséget, amely ünnepélyes keretek között felvonta az ideglenesen elhelyezett zászlórúdra zászlót. Ezt követően síri csendben – és végig taps nélkül – előbb egy helyi solymász rövid bemutatóját nézte meg az államfő, majd elvonult a vár falai közé, anélkül, hogy az odaállított általános és középiskolai tanulóknak megköszönte volna, hogy eljöttek. A távirati iroda fotója szerint azonban még szelfizett a gyerekek egy részével.

 
A köztársasági elnök szelfit készít iskolásokkal a gyulai vár előtti téren
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin Békés megyei látogatását úgy harangozták be, hogy három napra a gyulai vár lesz a köztársasági elnök rezidenciája – jelentsen ez bármit is. Közben felkeresi Gyula más nevezetességeit, szerda este elnöki díszvacsorát ad az Almásy-kastélyban, és egyebek között ellátogat Békéscsabára és Mezőhegyesre. Úgy értesültünk, mindenütt gondosan megválogatott közönséggel találkozik. Így kap „valós” képet országjárása aktuális állomásán, a Viharsarokban, Novák Katalin.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.