"Ez már Észak-Korea" - szülők és tanárok háborognak, amiért kivezényelték a gyerekeket Novák Katalin gyulai látogatására

Kis-Magyarország

Diákok, tanárok, szülők és nagyszülők cáfolták a gyulai tankerület lapunknak adott tájékoztatását, miszerint csupán lehetőséget biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akik szeretnének ott lenni a köztársasági elnök programján, a gyulai várnál szerdán tartott őrségváltáson és zászlófelvonáson. Volt olyan iskola, ahonnan valamennyi diákot kivitték az eseményre.

„Dr. Görgényi Ernő Polgármester Úr minden gyulai nevelési-oktatási intézményt megtisztelt azzal, hogy meghívta Novák Katalin köztársasági elnök asszony látogatása alkalmából tartandó ünnepélyes zászlófelvonásra és őrségváltásra. Az intézmények a Pedagógiai programjaiknak megfelelően saját szervezésben éltek a meghívással. A meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított. Alkalmat teremtve arra, hogy diákjaink részt vegyenek városunk történelmi jelentőségű kulturális rendezvényén” – áll abban a helyi lapban megjelent közleményben, amelyet hét, a gyulai tankerülethez tartozó oktatási intézmény vezetője írt alá. Aligha önként és dalolva jegyezték ezt a kommünikét, amely elfelejti közölni, hogy mire is reagál.

Ha azt mondjuk, hogy kedden közölt cikkünk, miszerint Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester visszautasíthatatlan kérésére a helyi iskolák kivezényelték tanulóik java részét Novák Katalin köztársasági elnök egy merőben protokolláris rendezvényére, felbolygatta a 28 ezres város közvéleményét, akkor aligha rugaszkodtunk el a valóságtól. Pedig cikkünk mindössze azt a kérdést járta körül, szabad-e politikai és kampányeseményekbe bevonni és ennek révén felhasználni diákokat. A Gyulai Tankerületi Központ lapunk érdeklődésére küldött válasza szerint az iskolák visszajelzése alapján 800 diák és 82 kísérő megy el az eseményre – közölték még kedden.

A rövid pórázra fogott gyulai intézményvezetők nyilvánvalóan nem is írhattak mást a cikkben megjelentekkel kapcsolatosan. Ám azt diákok, tanárok, szülők egymástól függetlenül jelezték lapunknak, hamis az a narratíva, miszerint „a meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított”. Ahogy idéztük, a közlemény szerint a szerda reggel a gyulai várnál, Novák Katalin jelenlétében megtartott őrségváltás és zászlófelvonás lehetőséget teremtett a diákoknak, hogy részt vegyenek „városunk történelmi jelentőségű kulturális eseményén”.

Ha már ilyen fogalmakat használ a közlemény, érdemes felidézni, Gyula életében milyen történelmi események zajlottak az évszázadok folyamán, és összevetni a jelentőségüket Novák Katalin látogatásáéval. Hunyadi Mátyás 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozta a gyulai uradalmat és várat. Az erődítményt a törökök 1566-ban foglalták el, amit Kerecsényi László várkapitány hősies ellenállás után és a teljes kilátástalanság miatt végül feladott a túlerővel szemben. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az Aradon kivégzett tizenhárom honvédtábornokból tízet Gyuláról vittek Aradra az osztrákok.

„Igenis ki lettek vezényelve a gyerekek. (…) először önkéntes volt, hogy melyik pedagógus viszi ki az osztályt, de mivel senki nem akart menni, ezért pár nap múlva kötelező lett a három évfolyamnak. (…) De totál nagypolitika az egész, és igenis, hogy én fel vagyok háborodva ezen” – írta egy tanár. Egy másik pedagógus egyértelművé tette, a rendezvénnyel kapcsolatos „önkéntes” hozzáállást „bizonyítja”, hogy iskolájában minden évfolyam minden osztályának minden tanulója ott volt a gyulai várnál. „Amúgy meg már nem azért, de nekünk szülőknek fel sem ajánlották a választás lehetőségét!!!! Akkor meg ne hazudják azt, hogy ezek a gyerekek nem lettek kivezényelve, hanem minden gyerek önszántából és szabad akaratból élhetett a lehetőséggel, hogy tanulási időben kimenjenek és fagyoskodva várjanak rá (Novák Katalinra – B. T.) – háborgott egy szülő. (Cikkünkben közöltük egy gyulai iskola pedagógusának a szülőknek küldött tájékoztatását, de abban semmi sem utalt arra, hogy a szülőkkel egyeztettek volna, s arra sem, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem akarnak menni.)

Egy tanár portálunknak elmondta, az esemény előtt, kedd délután megbeszélést tartottak az iskolájukban, ahol szóba került a Narancs.hu cikke is.

Amikor az intézményvezető a hosszú vita végén idegesen megkérdezte, hogy mégis mi a baj, akkor valaki azt válaszolt, hogy „ez már Észak-Korea”.

A helyi közösségi platformokon is sűrűn előkerült a távol-keleti kommunista diktatúrával kapcsolatos párhuzam, míg mások a Rákosi-korszakot látták feltámadni. Egy békéscsabai politikai aktivista az eset kapcsán „politikai pedofíliáról beszélt” és arról, hogy „ilyen csak diktatúrában lehetséges”.

 
Novák Katalin és Czene Ferenc helyi solymász a gyulai vár előtti téren
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Egy nyugdíjas tanár ugyancsak a legnagyobb közösségi oldalon fejtette ki a véleményét. Meglátása szerint mindez hasonlatos a rendszerváltás előtt május elsejékhez. „Az sem volt kötelező, csak muszáj” – jegyezte meg ironikusan. Mások azt kérdezték, Görgényi Ernő miért nem a város teljes lakosságához címezte meghívását, miért az oktatási intézmények vezetőihez fordult visszautasíthatatlan felajánlásával. Egy pedagógus pedig megosztotta velünk, hogy intézményének vezetői úgy fogták fel a polgármesteri „meghívást”, ahogy más esetekben „invitálják” őket március 15-én és október 23-án a helyi ünnepségre. „Ezzel kapcsolatban csak két megjegyzés: miért ér fel egy alkalmi zászlófelvonás egy nemzeti ünneppel, másrészt ebből is világos, ott tartunk, hogy nemzeti ünnepeinkre is ki kell vezényelni a tanulókat” – mondta. „Minden fájdalmasan ismerős...! Kormányok (rendszerek) jönnek-mennek, de a mentalitás, a szolgalelkűség, az imádott hős-áldozat szerep (plusz szenvedélyes bűnbakkeresés!), a gondolkodás tunyasága meg a személyes felelősségtől való irtózás - marad!” – írta a történtekkel összefüggésben szerzőnknek egy országosan ismert értelmiségi, kérve, neve ne szerepeljen sehol.

Majdnem másfél órát állt a tanulók többsége a mínusz 2 fokos hideg, ködös és nyirkos időben a gyulai várnál.

A helyszínen általunk megkérdezett tanulók egyértelművé tették, nem maguktól jöttek ide. Novák Katalin kísértével késett. Aztán a Békés megyei és gyulai városvezetőkkel megálltak a kivezényelt közel ezer gyerekkel szemben, fogadták a díszőrséget, amely ünnepélyes keretek között felvonta az ideglenesen elhelyezett zászlórúdra zászlót. Ezt követően síri csendben – és végig taps nélkül – előbb egy helyi solymász rövid bemutatóját nézte meg az államfő, majd elvonult a vár falai közé, anélkül, hogy az odaállított általános és középiskolai tanulóknak megköszönte volna, hogy eljöttek. A távirati iroda fotója szerint azonban még szelfizett a gyerekek egy részével.

 
A köztársasági elnök szelfit készít iskolásokkal a gyulai vár előtti téren
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin Békés megyei látogatását úgy harangozták be, hogy három napra a gyulai vár lesz a köztársasági elnök rezidenciája – jelentsen ez bármit is. Közben felkeresi Gyula más nevezetességeit, szerda este elnöki díszvacsorát ad az Almásy-kastélyban, és egyebek között ellátogat Békéscsabára és Mezőhegyesre. Úgy értesültünk, mindenütt gondosan megválogatott közönséggel találkozik. Így kap „valós” képet országjárása aktuális állomásán, a Viharsarokban, Novák Katalin.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.