Harminc éve kitart a kisgazdák makói plakátja

  • narancs.hu
  • 2024. január 23.

Kis-Magyarország

Szabó János miniszterelnök-jelöltet hirdeti három méter magasan egy átjáróban.

„Ránk szavazzon, hogy földje, vagyona megmaradjon!” – javasolja még mindig az 1994-es országgyűlési választások idején fölragasztott plakát Makón, egy főtéri épület árkádjának belső falán, három méter magasan. 

A Délmagyarország kisszínese szerint  eléggé kopott és fakó már, de a szlogen mellett még az is kivehető rajta, hogy az Egyesült Kisgazdapárt (EKGP) miniszterelnök-jelöltjét, Szabó Jánost ajánlotta a választók figyelmébe.

A kisgazdák elveit 1908 óta egyesület, 1930-tól politikai párt képviselte Magyarországon. A párt 1945-ben 57 százalékot ért el a választásokon, mégsem alakíthatott önállóan kormányt: a megszálló szovjet hadsereg nyomására muszáj volt koalícióra lépnie a Magyar Kommunista Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Nemzeti Parasztpárttal. A kommunisták először a kisgazdákat lehetetlenítették el, 1947. február 25-én ítélet nélkül a Gulagra vitték Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát.

A párt a rendszerváltás előtt, 1988-ban újjáalakult, 44 képviselővel bejutott az Országgyűlésbe, és a győztes Magyar Demokrata Fórummal és a Kereszténydemokrata Néppárttal közösen kormányt alakított, de aztán szétesett, és ebben szerepe volt többek között egyik legismertebb politikusuknak, Torgyán Józsefnek. Az Egyesült Kisgazdapárt – amelyet a makói plakát népszerűsít – 1992-ben jött létre, 36-an alkották, akik kitartottak az MDF-kormány mellett, Torgyánék ellenzékbe vonultak.

Az egyesültek 1994-es választáson 1,3 százalékot értek el. A párt 1996-ban újra egyesült a Független Kisgazdapárttal, amelynek továbbra is kalandos volt az élete, kormányon is volt 1998-tól, majd 2015-ben megszűnt. 

Az utódok aztán érdekes lépéssel vétették észre magukat:

A makói falragasz a választási plakátok eltüntetésére vonatkozó szigorú rendeletek korában egyrészt kegyeletből maradhatott a helyén,  másrészt azért, mert három méter magasan van. 

Szabó Jánosról a Délmagyarország azt írja, hogy tápiószentmártoni születésű, ott is halt meg 2021-ben, de kötődött Csongrád megyéhez, mert Szegeden szerzett jogi diplomát, dolgozott a szegedi katonai ügyészségen, a megyei tanácsnál, a termelőszövetkezeti tanács irodáján, mielőtt rendszerváltó politikusnak állt. 

A címlapképen a makói városháza látható, a fotó forrása: mako.hu

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.