Harminc éve kitart a kisgazdák makói plakátja

  • narancs.hu
  • 2024. január 23.

Kis-Magyarország

Szabó János miniszterelnök-jelöltet hirdeti három méter magasan egy átjáróban.

„Ránk szavazzon, hogy földje, vagyona megmaradjon!” – javasolja még mindig az 1994-es országgyűlési választások idején fölragasztott plakát Makón, egy főtéri épület árkádjának belső falán, három méter magasan. 

A Délmagyarország kisszínese szerint  eléggé kopott és fakó már, de a szlogen mellett még az is kivehető rajta, hogy az Egyesült Kisgazdapárt (EKGP) miniszterelnök-jelöltjét, Szabó Jánost ajánlotta a választók figyelmébe.

A kisgazdák elveit 1908 óta egyesület, 1930-tól politikai párt képviselte Magyarországon. A párt 1945-ben 57 százalékot ért el a választásokon, mégsem alakíthatott önállóan kormányt: a megszálló szovjet hadsereg nyomására muszáj volt koalícióra lépnie a Magyar Kommunista Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Nemzeti Parasztpárttal. A kommunisták először a kisgazdákat lehetetlenítették el, 1947. február 25-én ítélet nélkül a Gulagra vitték Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát.

A párt a rendszerváltás előtt, 1988-ban újjáalakult, 44 képviselővel bejutott az Országgyűlésbe, és a győztes Magyar Demokrata Fórummal és a Kereszténydemokrata Néppárttal közösen kormányt alakított, de aztán szétesett, és ebben szerepe volt többek között egyik legismertebb politikusuknak, Torgyán Józsefnek. Az Egyesült Kisgazdapárt – amelyet a makói plakát népszerűsít – 1992-ben jött létre, 36-an alkották, akik kitartottak az MDF-kormány mellett, Torgyánék ellenzékbe vonultak.

Az egyesültek 1994-es választáson 1,3 százalékot értek el. A párt 1996-ban újra egyesült a Független Kisgazdapárttal, amelynek továbbra is kalandos volt az élete, kormányon is volt 1998-tól, majd 2015-ben megszűnt. 

Az utódok aztán érdekes lépéssel vétették észre magukat:

A makói falragasz a választási plakátok eltüntetésére vonatkozó szigorú rendeletek korában egyrészt kegyeletből maradhatott a helyén,  másrészt azért, mert három méter magasan van. 

Szabó Jánosról a Délmagyarország azt írja, hogy tápiószentmártoni születésű, ott is halt meg 2021-ben, de kötődött Csongrád megyéhez, mert Szegeden szerzett jogi diplomát, dolgozott a szegedi katonai ügyészségen, a megyei tanácsnál, a termelőszövetkezeti tanács irodáján, mielőtt rendszerváltó politikusnak állt. 

A címlapképen a makói városháza látható, a fotó forrása: mako.hu

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!