Ez történik, amikor Brüsszel „betámad” egy lakótelepi postát

  • Kocsis Noémi
  • 2018. december 4.

Kis-Magyarország

Érdekes hely a fejéri megyeszékhely egyik lakótelepe, ahol a bezárandó posta esetében nem visszafejlődésről, hanem tudatos fejlesztésről beszélnek.

Fura helyzet alakult ki a székesfehérvári Zombori úti 5. számú postahivatal december 1-jei bezárása miatt. A területileg érintett két önkormányzati körzet képviselője nemrégiben sajtótájékoztatón jelentette be: mivel az egészről az uniós bürokraták tehetnek, ezért Brüsszelhez fordulnak a posta megmaradásáért.

Az érintett lakosok csak november második hetében tudtál meg, hogy a szolgáltató december 1-jével be fogja zárni a lakótelepi, a városi számozás szerint 5. számú postahivatalt. Náluk csak egy ember értesült később a dátumról, a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Dienesné Fluck Györgyi. Ő csak akkor szerzett róla tudomást, amikor a lakók a postafiók sorsáról érdeklődtek nála.

Brüsszel a hibás!

A körzet képviselője azt mondta korábban az Átlátszónak, hogy a szolgáltató kezdeményezésére tavasszal történt egy bejárás a környéken. Akkor arról egyeztettek, hova lehetne elhelyezni a tervezett hivatalbezárás után az egyetlen még biztosított szolgáltatási elemet, egy csekkautomatát. Ám a képviselő szerint akkor még szó sem volt arról, hogy karácsony előtt, a levél- és csomagforgalom hajrájában maradnak posta nélkül a környékbeliek. Akik egyébként a késedelmes tájékoztatás miatt nagyrészt a képviselőt és az önkormányzatot hibáztatták. Ezért is került sor a kedélycsillapítónak szánt sajtótájékoztatóra.

A nevezetes csekkautomata

A nevezetes csekkautomata

 

 

Ott azonban a hibás már nem az egyetemes szolgáltató Magyar Posta volt, hanem az Európai Unió, azaz Brüsszel. Hogy miért? Mert az EU tette lehetővé a postai liberalizációt, a szolgáltatást piaci vállalkozássá alakítását. Azaz bizonyos területen – például csomagküldés – vetélytársat kapott az állami cég. Illetve korlátozott mértékben vehet igénybe állami támogatást.

Dienesné a területileg illetékes másik képviselővel, a határos Kisfalud ügyeit vivő fideszes Horváth Miklós Csabával együtt azt hangsúlyozta a megjelent helyi sajtómunkások előtt, hogy az uniós szervezetet kellene rászorítani arra, gondolják át a teljes liberalizációt.

Ezért javaslatot fognak benyújtani a helyi önkormányzathoz, hogy az vegye fel a kapcsolatot a brüsszeli illetékesekkel a helyzet rendezése érdekében. Így tegye lehetővé – az általuk hangsúlyozott brüsszeli tiltás ellenére –, hogy a város mégis megtarthassa az 5. számú postahivatalt úgy, hogy az önkormányzat fizeti a hivatali helyiség rezsijét.

Mégis lehet állami támogatás?

Ám az mindenkinek elkerülte a figyelmét, hogy a magyar állam és a szolgáltató között létrejött és hatályos Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés szerint a Magyar Posta bizony kaphat állami támogatást.

Az elmúlt években négyszer is kapott nagyobb összegű dotációt: a 2013. és a 2014. évvel összefüggésben 4,57 milliárd, illetve 5,1 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Postának az állam, míg 2015-re vonatkozva 3,68 milliárdot. 2013 előtt ilyesmire sosem volt szükség, a 2016-os utáni adatokat viszont nem hozták nyilvánosságra.

A szereplők szerint a történtek nem hozhatók összefüggésbe azzal, hogy a Magyar Posta Zrt. nem működtette megfelelően az idősek által sűrűn lakott területen élők életét megkönnyítő kis hivatalt. Nyilván az sem játszott szerepet, hogy az 5. számú posta hírhedten rossz nyitva tartással üzemelt. A reggel munkába sietők még nem tudták használni, mert 9-kor nyitott. Majd a déli egy órás ebédszünet után korán, délután 5 órakor bezárt.

Nem bezárás, hanem összevonás

A Posta nem is bezárásról beszél, csak összevonásról. E szerint az 5. számú posta ezentúl a 4. számúval egyként üzemel. A dolog szépséghibája, hogy az a Zombori úttól számítva öt kilométernyire van és előbbitől csak úgy lehet megközelíteni tömegközlekedéssel, ha az ember legkevesebb két buszra száll. A szolgáltató hivatalos tájékoztatója szerint azonban a lakótelepieknek két közelebbi postát is felajánlanak. Ezek közül az egyik szintén csak két buszjárattal közelíthető meg.

Csekk Bauer

 

Fotó: Simonyi Balázs

 

A Magyar Posta szóvivője, Panulin Ildikó korábban úgy nyilatkozott, igaz, hogy a nehezen fenntartható, gazdaságtalan Zombori úti postát átköltöztették, két másik (a 4-es és a 6-os) viszont új, tágasabb, modernebb kialakítású helyre költözött. Ráadásul a megyében több bezárást nem terveznek. Egyelőre.

Így veszítették el a postát Székesfehérváron a lakótelepiek, mert Brüsszel…. Öröm az ürömben, hogy a Magyar Posta által legrentábilisabbnak, legkedveltebb ítélt szolgáltatás viszont megmaradt – igaz, nem az egykori postaépületben, hanem a lakótelepen álló önkormányzati bérház portáján. Bár itt 6-22 óra közötti biztonsági szolgálat van, az eddig a megszokott postára járók közül többen már úgy nyilatkoznak, ha a szolgáltató a többi lehetőséget elveszi, ha a karácsonyi csomagokat csak több átszállással tudják feladni, nekik „cserébe” eszük ágában sem lesz a csekkautomatát használni.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.