Ez történik, amikor Brüsszel „betámad” egy lakótelepi postát

  • Kocsis Noémi
  • 2018. december 4.

Kis-Magyarország

Érdekes hely a fejéri megyeszékhely egyik lakótelepe, ahol a bezárandó posta esetében nem visszafejlődésről, hanem tudatos fejlesztésről beszélnek.

Fura helyzet alakult ki a székesfehérvári Zombori úti 5. számú postahivatal december 1-jei bezárása miatt. A területileg érintett két önkormányzati körzet képviselője nemrégiben sajtótájékoztatón jelentette be: mivel az egészről az uniós bürokraták tehetnek, ezért Brüsszelhez fordulnak a posta megmaradásáért.

Az érintett lakosok csak november második hetében tudtál meg, hogy a szolgáltató december 1-jével be fogja zárni a lakótelepi, a városi számozás szerint 5. számú postahivatalt. Náluk csak egy ember értesült később a dátumról, a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Dienesné Fluck Györgyi. Ő csak akkor szerzett róla tudomást, amikor a lakók a postafiók sorsáról érdeklődtek nála.

Brüsszel a hibás!

A körzet képviselője azt mondta korábban az Átlátszónak, hogy a szolgáltató kezdeményezésére tavasszal történt egy bejárás a környéken. Akkor arról egyeztettek, hova lehetne elhelyezni a tervezett hivatalbezárás után az egyetlen még biztosított szolgáltatási elemet, egy csekkautomatát. Ám a képviselő szerint akkor még szó sem volt arról, hogy karácsony előtt, a levél- és csomagforgalom hajrájában maradnak posta nélkül a környékbeliek. Akik egyébként a késedelmes tájékoztatás miatt nagyrészt a képviselőt és az önkormányzatot hibáztatták. Ezért is került sor a kedélycsillapítónak szánt sajtótájékoztatóra.

A nevezetes csekkautomata

A nevezetes csekkautomata

 

 

Ott azonban a hibás már nem az egyetemes szolgáltató Magyar Posta volt, hanem az Európai Unió, azaz Brüsszel. Hogy miért? Mert az EU tette lehetővé a postai liberalizációt, a szolgáltatást piaci vállalkozássá alakítását. Azaz bizonyos területen – például csomagküldés – vetélytársat kapott az állami cég. Illetve korlátozott mértékben vehet igénybe állami támogatást.

Dienesné a területileg illetékes másik képviselővel, a határos Kisfalud ügyeit vivő fideszes Horváth Miklós Csabával együtt azt hangsúlyozta a megjelent helyi sajtómunkások előtt, hogy az uniós szervezetet kellene rászorítani arra, gondolják át a teljes liberalizációt.

Ezért javaslatot fognak benyújtani a helyi önkormányzathoz, hogy az vegye fel a kapcsolatot a brüsszeli illetékesekkel a helyzet rendezése érdekében. Így tegye lehetővé – az általuk hangsúlyozott brüsszeli tiltás ellenére –, hogy a város mégis megtarthassa az 5. számú postahivatalt úgy, hogy az önkormányzat fizeti a hivatali helyiség rezsijét.

Mégis lehet állami támogatás?

Ám az mindenkinek elkerülte a figyelmét, hogy a magyar állam és a szolgáltató között létrejött és hatályos Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés szerint a Magyar Posta bizony kaphat állami támogatást.

Az elmúlt években négyszer is kapott nagyobb összegű dotációt: a 2013. és a 2014. évvel összefüggésben 4,57 milliárd, illetve 5,1 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Postának az állam, míg 2015-re vonatkozva 3,68 milliárdot. 2013 előtt ilyesmire sosem volt szükség, a 2016-os utáni adatokat viszont nem hozták nyilvánosságra.

A szereplők szerint a történtek nem hozhatók összefüggésbe azzal, hogy a Magyar Posta Zrt. nem működtette megfelelően az idősek által sűrűn lakott területen élők életét megkönnyítő kis hivatalt. Nyilván az sem játszott szerepet, hogy az 5. számú posta hírhedten rossz nyitva tartással üzemelt. A reggel munkába sietők még nem tudták használni, mert 9-kor nyitott. Majd a déli egy órás ebédszünet után korán, délután 5 órakor bezárt.

Nem bezárás, hanem összevonás

A Posta nem is bezárásról beszél, csak összevonásról. E szerint az 5. számú posta ezentúl a 4. számúval egyként üzemel. A dolog szépséghibája, hogy az a Zombori úttól számítva öt kilométernyire van és előbbitől csak úgy lehet megközelíteni tömegközlekedéssel, ha az ember legkevesebb két buszra száll. A szolgáltató hivatalos tájékoztatója szerint azonban a lakótelepieknek két közelebbi postát is felajánlanak. Ezek közül az egyik szintén csak két buszjárattal közelíthető meg.

Csekk Bauer

 

Fotó: Simonyi Balázs

 

A Magyar Posta szóvivője, Panulin Ildikó korábban úgy nyilatkozott, igaz, hogy a nehezen fenntartható, gazdaságtalan Zombori úti postát átköltöztették, két másik (a 4-es és a 6-os) viszont új, tágasabb, modernebb kialakítású helyre költözött. Ráadásul a megyében több bezárást nem terveznek. Egyelőre.

Így veszítették el a postát Székesfehérváron a lakótelepiek, mert Brüsszel…. Öröm az ürömben, hogy a Magyar Posta által legrentábilisabbnak, legkedveltebb ítélt szolgáltatás viszont megmaradt – igaz, nem az egykori postaépületben, hanem a lakótelepen álló önkormányzati bérház portáján. Bár itt 6-22 óra közötti biztonsági szolgálat van, az eddig a megszokott postára járók közül többen már úgy nyilatkoznak, ha a szolgáltató a többi lehetőséget elveszi, ha a karácsonyi csomagokat csak több átszállással tudják feladni, nekik „cserébe” eszük ágában sem lesz a csekkautomatát használni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.