Magyar abszurd: 196 millióba került 1600 méternyi út, mégis süllyed, repedezik

Kis-Magyarország

Kikérte magának az adóinkból működő Közút Zrt., hogy a választott képviselőink számon kérik rajtuk a minőséget.

Ilyen még nem volt 40 éves pályafutásom alatt, rapportra hívtak bennünket – mondta a napokban Virág Mihály, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Békés Megyei Igazgatóságának vezetője a gyulai képviselő-testület gazdasági bizottságának ülésén. A bizottság azt szerette volna tudna, miért repedezik és süllyed egy nemrégiben felújított útszakasz.

A résztvevő felek szándéka ellenére abszurdra és némely esetben szürreálisra sikeredett a gyulai képviselő-testület gazdasági bizottságának legutóbbi ülése, amelyre eljött Virág Mihályés egy munkatársa.

Az ügyről már korábban beszámoltunk. Ennek lényege, hogy a Gyula és a hozzátartozó Dénesmajor közötti út középső, hosszú ideje már-már járhatatlan szakaszát a nyár elejére felújították, de néhány héttel az átadás után az út több helyen repedni kezdett és sok helyütt szélei besüllyedtek.

Pontosítunk

Korábban a gyulai városháza mérnöki osztálya vezetője becslése alapján azt írtuk, hogy ennek a beruházásnak az értéke 260 millió forint volt. A mostani ülésen kiderült, hogy az 1612 méteren felújított út bekerülési költsége 196 millió forintba került. (Frissítés: mint az a kommentekből is kiderül, a cikkben eredetileg hibás számítás szerepelt arról, mennyibe került métere a felújításnak. Az olvasóktól és az érintettektől elnézést kérünk - a szerk.)

260 millióba került, de már repedezik és süllyed: trükkös útépítés uniós pénzből

A helyzet többszörösen abszurd. Egy Gyula határában 260 millió forintból teljesen felújított útszakasz esik szét, mert valaki hibázott. De nem tudni, ki. Az Európai Unió támogatásával 3,7 milliárd forintot fordítanak a lerobbant viharsarki utak felújítására. Ennek keretében készült el Gyula és Dénesmajor között 1,6 kilométernyi út felújítása az idén májusban.

A repedések és a süllyedés miatt a gyulai testület gazdasági bizottság korábban kérdéssorral fordult a közútkezelő cég Békés megyei vezetőjéhez. Megfordultak a szerepek: egy laikus testület a szakmától kérte számon a szakmai alapvetéseket. Kiderült, nem minden alap nélkül.

23 út közül kell 1-et kiválasztani

A leglényegesebb kérdés az volt a Magyar Közút Zrt. felé: voltak-e a beruházás előtt talajmechanikai vizsgálatok, s ennek nyomán új útalapot kapott-e a felújított útszakasz? A gyanú szerint ezek hiánya okozhatja a repedéseket és süllyedéseket.

Már a vita elején a közutasok leszögezték, nem volt ilyen vizsgálat, s ekként nem kapott új alapot az út. Ám szerintük ezzel minden rendben van. Innentől a felek két nyelven beszéltek.

A közutas cég viharsarki vezetője hosszas fejtegetésbe kezdett az útfelújítások pályázati elhúzódásáról és bonyolultságáról, arról a zárt és merev struktúráról, amelyben végzik a dolgukat. Kifejtette, évekkel korábban születnek meg a döntések, másrészt annyi út felújítására érkezik igény, hogy „23 út közül kell kiválasztani azt az egyet, amelyet felújítunk” – mondta. „Más településeknek más utak felújítása lett volna fontos” – hangsúlyozta. Hozzátette, a Dénesmajor felé vezető út felújításáról 2016-ban született döntés, és az első jelzésekhez képest nyolc évet kell várni a beruházásra. De megvalósult. Sok más jogos kérelemmel szemben.

false

 

Virág Mihály elmondta, nem ment tönkre az út, sőt nyomvályúk megszüntetésével, a burkolat cseréjével a közlekedésbiztonság nagy mértékben javult, akár 130 kilométeres sebességgel is száguldani lehet rajat. Mindehhez hozzátette, hogy az észak-békési térségben hasonlóak a talajviszonyok, mint Gyula határában, így mindenütt az altalaj cseréjével, új útalappal kellene felújítani az utakat. Ám ez többszöröse lenne annak a költségnek, amit átlagosan fordítanak útfelújításra kilométerenként.

„Azok a repedések nem is repedések”

A bizottság és annak elnöke, Galbács Mihály viszont arra szeretett volna választ kapni, hogy normálisnak tekinthető-e, hogy egy, a szakmai követelményeknek állítólag megfelelő, majdnem 200 millió forintos útfelújítás után repedezik és süllyed az útszakasz? Ugyanakkor leszögezte, azt senki nem állította, hogy tönkre ment az út és nem is akar rajta senki 130-cal száguldozni.

A vita hevében a közutas cég Békés megyei vezetője és munkatársa többször kifejtette: úgy érzik, mintha tetemre kívánnák őket hívni, holott jót tettek, egy majdnem járhatatlan útból járható lett. A diskurzus egy pontján még a közútkezelő vezetők szájából az is elhangzott, hogy „azok a repedések nem is repedések” – mármint azok, amelyek az úton találhatók.

Ám a kijelentés nyelvtani és tartalmi megfejtésével adósak maradtak a szakemberek. Akik emellett azt is megjegyezték, hogy az felújított út állapota nem végleges. Ez bizonyára igaz, ahogy az is, hogy ennél jobb nem, rosszabb viszont biztosan lesz az út minősége. Többen azt vetették fel, milyen állapotú lesz ez az út 5 év múlva? Válasszal azonban senki nem szolgált.

Az elmérgesedett, időnként személyesre sikeredett vita végén egy kérdés megválaszolatlanul, így függőben maradt. Ahogy a Narancs.hu korábban beszámolt róla, a Gyulát elkerülő 44-es főút is kétségbeejtő állapotban van, felújítása pedig csúszik.

(A fotók a szerző felvételei)

Így veszett a semmibe idén a Fidesz egyik fő kampányígérete

Bohózatba fullad Békés megye legfontosabb és legforgalmasabb közútja, a 44-es számú főút gyulai szakaszának felújítása, pontosabban annak elhúzódása. Erősen kampányíze volt idén februárban, hogy a Viharsarokban (is) több útszakasz mellett jelent meg a tájékoztató tábla, amely szerint az adott utat hamarosan felújítják.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.