Magyar abszurd: 196 millióba került 1600 méternyi út, mégis süllyed, repedezik

Kis-Magyarország

Kikérte magának az adóinkból működő Közút Zrt., hogy a választott képviselőink számon kérik rajtuk a minőséget.

Ilyen még nem volt 40 éves pályafutásom alatt, rapportra hívtak bennünket – mondta a napokban Virág Mihály, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Békés Megyei Igazgatóságának vezetője a gyulai képviselő-testület gazdasági bizottságának ülésén. A bizottság azt szerette volna tudna, miért repedezik és süllyed egy nemrégiben felújított útszakasz.

A résztvevő felek szándéka ellenére abszurdra és némely esetben szürreálisra sikeredett a gyulai képviselő-testület gazdasági bizottságának legutóbbi ülése, amelyre eljött Virág Mihályés egy munkatársa.

Az ügyről már korábban beszámoltunk. Ennek lényege, hogy a Gyula és a hozzátartozó Dénesmajor közötti út középső, hosszú ideje már-már járhatatlan szakaszát a nyár elejére felújították, de néhány héttel az átadás után az út több helyen repedni kezdett és sok helyütt szélei besüllyedtek.

Pontosítunk

Korábban a gyulai városháza mérnöki osztálya vezetője becslése alapján azt írtuk, hogy ennek a beruházásnak az értéke 260 millió forint volt. A mostani ülésen kiderült, hogy az 1612 méteren felújított út bekerülési költsége 196 millió forintba került. (Frissítés: mint az a kommentekből is kiderül, a cikkben eredetileg hibás számítás szerepelt arról, mennyibe került métere a felújításnak. Az olvasóktól és az érintettektől elnézést kérünk - a szerk.)

260 millióba került, de már repedezik és süllyed: trükkös útépítés uniós pénzből

A helyzet többszörösen abszurd. Egy Gyula határában 260 millió forintból teljesen felújított útszakasz esik szét, mert valaki hibázott. De nem tudni, ki. Az Európai Unió támogatásával 3,7 milliárd forintot fordítanak a lerobbant viharsarki utak felújítására. Ennek keretében készült el Gyula és Dénesmajor között 1,6 kilométernyi út felújítása az idén májusban.

A repedések és a süllyedés miatt a gyulai testület gazdasági bizottság korábban kérdéssorral fordult a közútkezelő cég Békés megyei vezetőjéhez. Megfordultak a szerepek: egy laikus testület a szakmától kérte számon a szakmai alapvetéseket. Kiderült, nem minden alap nélkül.

23 út közül kell 1-et kiválasztani

A leglényegesebb kérdés az volt a Magyar Közút Zrt. felé: voltak-e a beruházás előtt talajmechanikai vizsgálatok, s ennek nyomán új útalapot kapott-e a felújított útszakasz? A gyanú szerint ezek hiánya okozhatja a repedéseket és süllyedéseket.

Már a vita elején a közutasok leszögezték, nem volt ilyen vizsgálat, s ekként nem kapott új alapot az út. Ám szerintük ezzel minden rendben van. Innentől a felek két nyelven beszéltek.

A közutas cég viharsarki vezetője hosszas fejtegetésbe kezdett az útfelújítások pályázati elhúzódásáról és bonyolultságáról, arról a zárt és merev struktúráról, amelyben végzik a dolgukat. Kifejtette, évekkel korábban születnek meg a döntések, másrészt annyi út felújítására érkezik igény, hogy „23 út közül kell kiválasztani azt az egyet, amelyet felújítunk” – mondta. „Más településeknek más utak felújítása lett volna fontos” – hangsúlyozta. Hozzátette, a Dénesmajor felé vezető út felújításáról 2016-ban született döntés, és az első jelzésekhez képest nyolc évet kell várni a beruházásra. De megvalósult. Sok más jogos kérelemmel szemben.

false

 

Virág Mihály elmondta, nem ment tönkre az út, sőt nyomvályúk megszüntetésével, a burkolat cseréjével a közlekedésbiztonság nagy mértékben javult, akár 130 kilométeres sebességgel is száguldani lehet rajat. Mindehhez hozzátette, hogy az észak-békési térségben hasonlóak a talajviszonyok, mint Gyula határában, így mindenütt az altalaj cseréjével, új útalappal kellene felújítani az utakat. Ám ez többszöröse lenne annak a költségnek, amit átlagosan fordítanak útfelújításra kilométerenként.

„Azok a repedések nem is repedések”

A bizottság és annak elnöke, Galbács Mihály viszont arra szeretett volna választ kapni, hogy normálisnak tekinthető-e, hogy egy, a szakmai követelményeknek állítólag megfelelő, majdnem 200 millió forintos útfelújítás után repedezik és süllyed az útszakasz? Ugyanakkor leszögezte, azt senki nem állította, hogy tönkre ment az út és nem is akar rajta senki 130-cal száguldozni.

A vita hevében a közutas cég Békés megyei vezetője és munkatársa többször kifejtette: úgy érzik, mintha tetemre kívánnák őket hívni, holott jót tettek, egy majdnem járhatatlan útból járható lett. A diskurzus egy pontján még a közútkezelő vezetők szájából az is elhangzott, hogy „azok a repedések nem is repedések” – mármint azok, amelyek az úton találhatók.

Ám a kijelentés nyelvtani és tartalmi megfejtésével adósak maradtak a szakemberek. Akik emellett azt is megjegyezték, hogy az felújított út állapota nem végleges. Ez bizonyára igaz, ahogy az is, hogy ennél jobb nem, rosszabb viszont biztosan lesz az út minősége. Többen azt vetették fel, milyen állapotú lesz ez az út 5 év múlva? Válasszal azonban senki nem szolgált.

Az elmérgesedett, időnként személyesre sikeredett vita végén egy kérdés megválaszolatlanul, így függőben maradt. Ahogy a Narancs.hu korábban beszámolt róla, a Gyulát elkerülő 44-es főút is kétségbeejtő állapotban van, felújítása pedig csúszik.

(A fotók a szerző felvételei)

Így veszett a semmibe idén a Fidesz egyik fő kampányígérete

Bohózatba fullad Békés megye legfontosabb és legforgalmasabb közútja, a 44-es számú főút gyulai szakaszának felújítása, pontosabban annak elhúzódása. Erősen kampányíze volt idén februárban, hogy a Viharsarokban (is) több útszakasz mellett jelent meg a tájékoztató tábla, amely szerint az adott utat hamarosan felújítják.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.