Megsemmisítette a Kúria a balatonföldvári strandkikötő engedélyét

Kis-Magyarország

Azok a civilek nyertek, akiknek a nevében Herényi Károly nemrég még szüneteltetni akarta a kúriai pert.

A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület azok után fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, hogy a Pécsi Törvényszék márciusban elutasította a civil szervezet kifogását a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal döntése ellen, mely néhány éven belül harmadszor is engedélyt adott a 175 állásos megakikötő megépítésére a Nyugati strand kellős közepén. A Pécsi Törvényszék előzőleg két alkalommal is a földvári civileknek adott igazat, megsemmisítve a kormányhivatali engedélyeket, új eljárást előírva. A kormányhivatal azonban következetesen újra és újra kiadta a kikötőengedélyt, így a beruházó Balabo Kft. szünetekkel, nem az általa eredetileg tervezett ütemben ugyan, de építeni tudta a kikötőt, mely mára komoly készültségi fokig jutott.

„A strand az strand”

A Pécsi Törvényszék tehát márciusban „legalizálta” a strandkikötőt, mely a nyári szezon kivételével tovább épült,

kedden azonban a Kúria megsemmisítette a Veszprém megyei kormányhivatal által harmadszorra is kiadott engedélyt és új, immár a negyedik eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot.

„Bár mi adtuk be a felülvizsgálati kérelmet, bennünket is kellemes meglepetéseként ért a tanácsvezető bíró ítélethirdetése – mondta a Narancs.hu-nak a kúriai döntés kihirdetése után Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke. – Az embernek ilyen döntés után nyomban visszatér a magyar bíróságokba vetett hite. Az írásos indoklás ismerete nélkül, egyelőre csak a bírói tanács szóbeli indoklását hallva mi úgy értelmeztük a Kúria döntését jogi képviselőnkkel, Sebők Mártonnal: a Kúria a kikötőengedély hatályon kívül helyezésével együtt azt is kimondta, hogy a strand funkciója a kikötő megépülésével alapvetően megváltozik és a kormányhivatalnak legközelebb úgy kell kiadnia az engedélyt, hogy ez ne változzék meg. Márpedig laikusként nehezen tudom elképzelni, hogy a kikötő is üzemeljen és a strand funkciója se változzon. De azért is örülünk, mert a Kúria ezek szerint visszatért egyesületünk eredeti, öt éve hangoztatott alapálláspontjához: a kikötő azért nem helyezhető el a strandra, mert akkor megváltozik a strand funkciója – a strand az strand, a kikötő pedig kikötő, nem létezik „öszvér” megoldás –, amit jogszabály is tilt, de korábban a balatonföldvári helyi építési szabályzatban (HÉSZ) is e tiltás szerepelt. S bár igaz, hogy az első két törvényszéki döntés után, a harmadikat megelőzően a földvári képviselő-testület módosította a HÉSZ-t, hogy szabad utat engedjen a kikötőnek, de álláspontunk szerint törvénysértő módon. Várjuk tehát az írásos indokolást és a fejleményeket.”

 
A strandkikötő építése Balatonföldváron
Forrás: Mosolygó Balatonföldvár Facebook
 

Kér-e kártérítést a Balabo?

Érdekes fordulata volt az ügynek, hogy – ahogyan a Narancs.hu elsőként megírta – nemrég Herényi Károly arról tájékoztatta a közvéleményt: megegyezett a kikötőépítővel és szüneteltetik a Kúria előtti pert.

A Mosolygó Balatonföldvár Egyesületben azonban ez nem talált egyetértésre, a civil szervezet egyhangúlag a per folytatása mellett voksolt, s ezt a többségi álláspontot végül Herényi Károly elnök is elfogadta.

A Balabo Kft. ugyanekkor azt írta a Narancs.hu érdeklődésére: csalódással vették tudomásul az egyesület döntését a per folytatásáról, de bíznak abban, hogy a Kúria helybenhagyja a Pécsi Törvényszék jogerős ítéletét és a beruházás megvalósulásának határideje nem tolódik tovább. Arra a kérdésünkre azonban nem válaszoltak, hogy tervezik-e kártérítési eljárás indítását egyebek között az önkormányzat ellen, a perek miatt eltelt időre, elmaradt hasznukra hivatkozva.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.