Megsemmisítette a Kúria a balatonföldvári strandkikötő engedélyét

Kis-Magyarország

Azok a civilek nyertek, akiknek a nevében Herényi Károly nemrég még szüneteltetni akarta a kúriai pert.

A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület azok után fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, hogy a Pécsi Törvényszék márciusban elutasította a civil szervezet kifogását a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal döntése ellen, mely néhány éven belül harmadszor is engedélyt adott a 175 állásos megakikötő megépítésére a Nyugati strand kellős közepén. A Pécsi Törvényszék előzőleg két alkalommal is a földvári civileknek adott igazat, megsemmisítve a kormányhivatali engedélyeket, új eljárást előírva. A kormányhivatal azonban következetesen újra és újra kiadta a kikötőengedélyt, így a beruházó Balabo Kft. szünetekkel, nem az általa eredetileg tervezett ütemben ugyan, de építeni tudta a kikötőt, mely mára komoly készültségi fokig jutott.

„A strand az strand”

A Pécsi Törvényszék tehát márciusban „legalizálta” a strandkikötőt, mely a nyári szezon kivételével tovább épült,

kedden azonban a Kúria megsemmisítette a Veszprém megyei kormányhivatal által harmadszorra is kiadott engedélyt és új, immár a negyedik eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot.

„Bár mi adtuk be a felülvizsgálati kérelmet, bennünket is kellemes meglepetéseként ért a tanácsvezető bíró ítélethirdetése – mondta a Narancs.hu-nak a kúriai döntés kihirdetése után Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke. – Az embernek ilyen döntés után nyomban visszatér a magyar bíróságokba vetett hite. Az írásos indoklás ismerete nélkül, egyelőre csak a bírói tanács szóbeli indoklását hallva mi úgy értelmeztük a Kúria döntését jogi képviselőnkkel, Sebők Mártonnal: a Kúria a kikötőengedély hatályon kívül helyezésével együtt azt is kimondta, hogy a strand funkciója a kikötő megépülésével alapvetően megváltozik és a kormányhivatalnak legközelebb úgy kell kiadnia az engedélyt, hogy ez ne változzék meg. Márpedig laikusként nehezen tudom elképzelni, hogy a kikötő is üzemeljen és a strand funkciója se változzon. De azért is örülünk, mert a Kúria ezek szerint visszatért egyesületünk eredeti, öt éve hangoztatott alapálláspontjához: a kikötő azért nem helyezhető el a strandra, mert akkor megváltozik a strand funkciója – a strand az strand, a kikötő pedig kikötő, nem létezik „öszvér” megoldás –, amit jogszabály is tilt, de korábban a balatonföldvári helyi építési szabályzatban (HÉSZ) is e tiltás szerepelt. S bár igaz, hogy az első két törvényszéki döntés után, a harmadikat megelőzően a földvári képviselő-testület módosította a HÉSZ-t, hogy szabad utat engedjen a kikötőnek, de álláspontunk szerint törvénysértő módon. Várjuk tehát az írásos indokolást és a fejleményeket.”

 
A strandkikötő építése Balatonföldváron
Forrás: Mosolygó Balatonföldvár Facebook
 

Kér-e kártérítést a Balabo?

Érdekes fordulata volt az ügynek, hogy – ahogyan a Narancs.hu elsőként megírta – nemrég Herényi Károly arról tájékoztatta a közvéleményt: megegyezett a kikötőépítővel és szüneteltetik a Kúria előtti pert.

A Mosolygó Balatonföldvár Egyesületben azonban ez nem talált egyetértésre, a civil szervezet egyhangúlag a per folytatása mellett voksolt, s ezt a többségi álláspontot végül Herényi Károly elnök is elfogadta.

A Balabo Kft. ugyanekkor azt írta a Narancs.hu érdeklődésére: csalódással vették tudomásul az egyesület döntését a per folytatásáról, de bíznak abban, hogy a Kúria helybenhagyja a Pécsi Törvényszék jogerős ítéletét és a beruházás megvalósulásának határideje nem tolódik tovább. Arra a kérdésünkre azonban nem válaszoltak, hogy tervezik-e kártérítési eljárás indítását egyebek között az önkormányzat ellen, a perek miatt eltelt időre, elmaradt hasznukra hivatkozva.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.