Több ok miatt utaztunk el nemrég egy apró nógrádi faluba, Cserháthalápra.
– Augusztus 9-én új polgármester választottak időközi választáson
– Az új településvezető jobbikos lett
– Érdekesség, hogy ugyanő korábban még függetlenként politizált a falu testületében
– Ahogy mindenki más; itt ugyanis nem szokás a pártpolitizálás
– De hogy került ide a Jobbik?
– Hogyan nyerték meg a választást?
– Az új polgármester mit lát a Jobbikban?
– És a helyiek mit gondolnak arról, hogy jobbikos polgármesterük lett?
– ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor megérkeztünk a Balassagyarmat közelében lévő településre. (Hasonló tárgyú ózdi, illetve törökszentmiklósi cikkünket itt és itt olvashatja.)
Mentort keresett
Bakter, gazda és most már polgármester egy személyben: ő a 28 éves Dócs Dávid, aki tavaly ősszel csupán egyetlen szavazattal maradt le a polgármesterségről a Cserháthalápot 12 éve irányító Mészáros Sándornéval szemben.
| ||
Miután a polgármesteri díjazás csökkentése miatt Mészárosné lemondott, a mostani augusztusi időközi választáson Dócs már jelentős fölénnyel, több mint negyven szavazattal nyert legfőbb riválisa, a falut addig alpolgármesterként irányító Tor Ferenccel szemben. A faluban sokan arra számítottak, hogy Tor sokéves tapasztalata és közkedveltsége elég lesz a győzelemhez. Nem így történt.
A tavaly októberben önkormányzati képviselőnek megválasztott Dócs Dávid – akit egyébként a faluban igyekvő embernek tartanak, mert „két-három munkahelyet visz egyszerre, hogy a családját eltartsa” – az augusztusi időközi választást már nem bízta a véletlenre. A korábbi függetlenségét jobbikos logóra cserélte. Bejött neki.
„Megtaláltam a megfelelő mentort az egyik jobbikos választókerületi elnök személyében, őt kértem meg, hogy segítsen. Bár nem léptem be a pártba, azóta is kapok támogatást. Egy csomó névjegyem van, jogászok hada segít, ha bármilyen problémám adódik. Megválasztásom után egy héttel felkeresett Hegedűs Lórántné, körbejártuk a települést, és biztosított, hogy segítenek, amiben tudnak. A Magyar Polgármesterek Közösségébe is felvételt nyertem, ez egy Jobbikhoz kötődő szervezet, itt megbeszélhetjük a szakmai tapasztalatainkat.”
Noha az Országgyűlésben ülő jobbikos parlamenti képviselők megnyilatkozásai nemegyszer megütközést keltenek a „hétköznapi emberekben”, a Jobbik folyamatos erősödését nem lehet nem észrevenni Nógrád megyében (erről szóló cikkünket itt olvashatja). A kistelepüléseken általában nincs tolongás a polgármesterségért, Nógrádban pedig a rend és biztonság jelszavakkal, valamint egy jól sikerült kampánnyal jószerivel bárhol választást lehet nyerni. Különösen úgy, hogy a többi parlamenti párt szinte alig volt jelen a faluban a kampány idején. Ahogy az egyik falubeli megjegyezte, „a többi párt le se hajol az apróért”.
Nagy bulit csináltak
Tor Ferenc – Dócs mostani ellenfele –, aki most is bent ül képviselőként a testületben, kérdésünkre elmondta: több cégnél is dolgozik egyidejűleg, van saját vállalkozása is, igazából nem is hajtott annyira a polgármesterségre. „Úgy voltam vele, ha az emberek az eddigi munkám alapján úgy gondolják, hogy polgármester legyek, akkor elvállalom, és teljes szívvel csinálom, mint az időközi választást megelőző fél évben is. A Jobbik viszont áldozott a kampányra, itt volt Vona Gábor és Toroczkay László. Háromnapos rendezvény volt fellépőkkel, falunappal és rengeteg ígérettel. Ezzel nem tudtuk felvenni a versenyt” – mondja Tor.
A faluban megkérdezettek szerint is profi kampányt csinált Dócs Dávidnak a Jobbik. „Vona Gáborral bekopogtak a házakhoz, beszélgettek, még azt is megkérdezte valaki, hogy miért van olyan kevés foga a magyar embernek, arra is válaszolt Vona, szóval nagyon jó benyomást tett, de én személy szerint el sem tudtam képzelni, hogy ne a Tor Feri győzzön” – mondja egy férfi, aki kéri, ne írjuk le nevét. „Amint látja, nekem nem annyira fehér a bőröm, pedig nem vagyok cigány, de belefutottam már egy-két dologba. Gyöngyöspata közel van, ott azért lehetett látni, mi történne velem, ha a Magyar Gárda, a Betyársereg elszabadulna. (A szélsőséges szervezetről itt olvashatja korábbi cikkünket – a szerk.) Én sose szavaznék a Jobbikra azért, ahogy a zsidókról és a cigányokról beszélnek. Ha nyernének, szerintem bevezetnék a rovásírást is. De tény, hogy a Dávid nyert vagy negyven szavazattal, ami egy 350 lakosú faluban szép szám” – folytatja a férfi. Szerinte az is közrejátszott, hogy Dócs Dávidnak nagy a rokonsága a faluban, és a vidéki jobbikosok „nagyon rámennek a cigánykérdésre, és tényleg jobban látják a problémákat, mint a többi párt, aki a parlamentben ül”. Cserháthaláp 350 lakójából mintegy félszázan cigánynak vallják magukat.
A bakter élete
Dócs Dávid Cserháthalápon született, majd egy ideig a szomszédos Szügyön élt. Nyolc éve költözött vissza a faluba családjával. A kétgyermekes édesapa nyolc éve a MÁV Zrt. alkalmazottja. „Korábban jegyvizsgáló voltam, de átképeztem magam váltókezelőnek. A ranglistán lejjebb kerültem, de így 24-72 órás munkarendben járok dolgozni, és marad szabadidőm. Emellett mezőgazdasági őstermelőként és erdőgazdálkodóként is tevékenykedem. Az ipolytarnóci vonalon teljesítek szolgálatot, amikor jön a vonat, átállítom a vágányokat és letekerem a sorompót.”
| ||
Amikor megalakult a Jobbik, az interneten követte a tevékenységüket. Ez – úgy látja – a „fiatalok körében nagyon bejött. Folyamatosan erősödött bennem, hogy a jó biztonságérzethez a Jobbik politikája az egyetlen út. Ha mindig hátra kell tekintgetni munkába menet, az nem feltétlenül tesz jót a teljesítménynek. A másik az erős gazdaság. Én hosszú évek óta azt látom, hogy azok az emberek, akik a környékről eljárnak valamelyik gyárba vagy építkezésre dolgozni, sosem tudják, mi lesz velük a jövő hónapban, nemhogy a következő öt évben. Ez nem más, mint modernkori rabszolgatartás. Ezek az emberek nemritkán százezer forint fizetésért három műszakban dolgoznak, havi szerződéssel. Sokszor munkaerő-közvetítőkön keresztül helyezkednek el, így semmilyen munkajogi kapcsolatba nem kerülnek a céggel, ahol dolgoznak. Engem főként a vidék sorsa érdekel, mert én itt szeretném leélni az életemet. Látjuk, hogy milyen elszegényedési és ezzel együtt elgettósodási folyamat zajlik Nógrádban és Borsodban, elsősorban a falvakban. Én a családom boldogulását tartom a legfontosabbnak, nem lődörgök, nem iszom, hanem dolgozom, szó szerint - ha nem akarok finomkodni –, mint a barom. Évekig nem aludtam az éjszakás műszak után, és mentem ki a földre.”
Dócs szerint a Jobbik az egyetlen párt, amelyik komolyan veszi a vidék létező problémáit. „Nem tudom elfogadni azt, hogy ha valakit 240 óra közmunkára ítéltek lopásért, de csak egy napot jön a héten, akkor ledolgozottnak tekintjük az óraszámát. A hatóság még ebben sem veszi komolyan a kisembereket” – magyarázza Dócs, akinek a napi feladatai közül az egyik a közmunka megszervezése és ellenőrzése. Ebbe beletartozik a kapák és egyéb munkaeszközök beszerzése, de az is, hogy az egymással ellenséges viszonyban lévő közmunkások ne egymás mellett tisztítsák az árkot. Jelenleg 12 közmunkást foglalkoztat a hivatal. Dócs irodája a helyi művelődési házban van. Szemközt a könyvtár, ahol szintén közmunkában egy huszonöt éves lány kulturális megbízottként dolgozik havi 65 ezer forintért. A könyvtáros lány nővére már külföldön vállalt munkát, várhatóan hamarosan ő is követi.
A cserháthalápiak közül abban sokan egyetértenek, hogy a gazdálkodás mellett a turizmus kitörési pont lehetne a falu számára, hiszen a falun keresztül megy az országot körbefutó Kéktúra útvonal, számíthatnának az egy éjszakára betérő turistákra. Ehhez azonban szálláshelyet kéne biztosítani. Az erősen leromlott állapotban lévő Weis Emil-féle kúria az egyetlen, panziónak alkalmas hely, amely munkahelyet is teremtene néhány fiatal számára. Az épület amúgy az önkormányzat tulajdonában van. Cserháthaláp kivételes szépségű környezete, a falut körülvevő erdőségek, a jó megközelíthetőség mind arra predesztinálja, hogy felfedezzék a természetjárók, egyelőre azonban a Főutca házainak némelyike üresen áll, és az összedőlés határán van.
| ||
„Társadalmi megbízatású polgármesterként 42 ezer forintot kapok most, kevesebbet egy közmunkásnál. Csináltam egy földfelmérést, hogy tudjam, milyen földekkel gazdálkodhat a falu, és készítettem egy gazdasági programot, hogy azt számon lehessen kérni rajtam négy év múlva. Egész Nógrádban az országos átlag fölötti a munkanélküliség, a tömegközlekedés általában siralmas. Cserháthalápra ipart hozni egyelőre reménytelen, de szerencsére közel vagyunk Balassagyarmathoz, ahol több a munka, ez javítja a mutatóinkat.” A polgármester rövid távú tervei között szerepel, hogy tavasszal közmunkában közösségi kertet hoznak létre, amelyből ellátják az óvodát, a fölösleges termést a rendezvényeken felhasználnák, vagy cafeteria-rendszerként természetbeni juttatásként szétosztanák. Amikor indulóban azt kérdezzük a helyiektől, hogy mit szólnak a Jobbik egyes kijelentéseihez, többen csak vonogatják a vállukat, mondván: azt nem olvasták, de az új polgármester rendes ember, és tenni akar a faluért.
