Újabb műemléki romokra bukkantak a győri mélygarázs területén, ez pedig új helyzet elé állíthatja az építkezést (a projektről részletesen itt olvashat). A tavaly feltárt ágyúlejárón és várfalakon kívül – egyéb épületmaradványok mellett – ősszel megtalálták az egykori Dunakapu-bástya belső részeit ágyútermekkel, ágyúpaddal.
A bástya maradványa
Az építkezést alapvetően ellenző Arrabona Városvédő Egyesület szerint a 16. századi várbástya feltárásával döntő fordulat állt be, hiszen a kormányhivatal által korábban jóváhagyott mélygarázstervek csupán a 2011-es feltárás reneszánsz kori eredményeit vették alapul, ezért most módosításra lenne szükség. Nyílt levelükben ezt írták: „A garázs nem lesz körüljárható a 2011 után feltárt reneszánsz várfal miatt, a fele zsákutca marad. Ez sem tűzvédelmileg, sem környezetvédelmileg nem tartható, ezért várhatóan rombolni kell, vagy a fenti tények miatt a garázs fele nem építhető meg törvénytisztelő módon.”
Az építkezés madártávlatból
A kulcsfogalom ez esetben a körüljárhatóság. Az egyesülettől azt is megtudtuk, miért: „Amikor engedélyeztették a terveket a mélygarázsra, akkor csak a 2011-es év ásatási eredményeit vették alapul. Akkor abban reménykedtek, hogy az ágyúlejárónak nincs folytatása, így kizárólag azt tervezték bemutatni, valamint az ahhoz csatlakozó körülbelül 30 méter hosszú várfalszakaszt. Ezen vártartozékok így a mélygarázs közepére kerültek volna, és az autók ezt meg tudták volna kerülni, magyarul közlekedési szempontból a garázs és vele az épületmaradványok is körbejárhatók lettek volna. Az idei ásatáskor az ágyúlejáró folytatásában megtalálták a Duna-bástya egyik lelkét, az ágyútermet és összes kiegészítőit, méghozzá rendkívüli épségben és terjedelemben. Ezzel bebizonyosodott, hogy a Duna-bástya és a hozzá kapcsolódó valamennyi várelem minden rombolás dacára épített egység, egyik fő értéke világviszonylatban is ez. Így viszont a garázs belső körútja immár nem körút, hanem fele zsákutca lett az előkerült ágyútermek miatt.” (A zsákszakasz azért problémás, mert csak tolatás vagy forgolódás után juthatnak ki a kocsik a belső közlekedőútra, ami tűz esetén nagy gond lehet.)
Az egyesület attól tart, hogy az építők „neki fognak esni a várfal azon csatlakozó szakaszának, amely egy 19. századi pusztítás révén valamivel sérültebb, és a bontás miatt alacsonyabb, mint a többi várelem. Ezzel a zsákszakasz megszűnik, de jelentős reneszánsz várfalszakasz bontása árán.” Az Arrabona az építkezés megkezdése helyett tervmódosítást sürget, továbbá javasolják azt is, hogy a tér teljes feltárása, építészeti bemutatása sem kerülne többe, viszont valódi kuriózuma lehetne Győr városának a turizmus mindig hangoztatott fellendítésére.
Az ügyben érdeklődtünk a városnál, ám Domanyik Eszter, a győri városháza szóvivője mindössze annyit közölt: készült a Belváros parkolására és közlekedésére vonatkozó fejlesztési koncepció, melynek szakmai javaslatai és a közlekedési szakemberek véleménye alapján dolgozik az önkormányzat. Arról, hogy az új feltárás mennyiben vagy egyáltalán módosít-e az építkezés tervén és ütemén, nem kaptunk konkrét információt.
In memoriam KÖH
Korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) egy ilyen esetben meg is akaszthatta volna az építkezést, ám július elsejével elvették a hivatal építéshatósági jogkörét. A törvénymódosítást három kormánypárti polgármester, Borkai Zsolt győri, Habis László egri és Michl József tatai polgármester nyújtotta be. E három város bővelkedik műemlékekben, a KÖH pedig a műemlékek és régészeti lelőhelyek védelmét látta el az ingatlanfejlesztéseknél – akár az önkormányzatokkal szemben is. A műemlékvédelmi rendszer átszervezése után az építészeti és régészeti hatósági feladatokat, engedélyezéseket kiszervezték a járási kormányhivatalokhoz – ezzel tehát megszűnt a műemlékek független szakmai védelme. A győri önkormányzatnak is meggyűlt a baja korábban az örökségvédelmi hivatallal: a Széchenyi tér átalakítása után a KÖH 75 millió forint bírsággal sújtotta a várost a tavaly átadott főtér alatti régészeti leletek megrongálása és részleges megsemmisítése miatt.
Egy év múlva
A Dunakapu téri mélygarázs várhatóan 2013 decemberére készülhet el Győr belvárosában. A beruházók a győri önkormányzat és a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú Győr Szol-Zrt. A közbeszerzési pályázaton egyedül pályázó Dunakapu Tér és Rakpart Konzorciumot hirdették ki győztesnek, amelynek tagja a Közgép Zrt., a Magyar Aszfalt Kft. és a West Hungaria Bau Kft. A cégek nettó 3,8 milliárd forintért vállalták a munkát.
| Közgép: háromból kettő A Dunakapu téri közbeszerzés az utóbbi években a harmadik olyan nagy pályázat Győrben, amelyen mindössze egy pályázó indult, aki győzött is. Három éve a Jedlik hidat és a kapcsolódó útépítéseket nyerte el így a Mahíd, a Strabag és a Közgép alkotta konzorcium, a fejlesztés 5,6 milliárd forintba került. Ugyancsak 2009-ben a Széchenyi tér 1,1 milliárdos felújítását a Penta Kft. és a West Hungaria Bau Kft. kapta meg egyedüli indulóként. Utóbbi cég emellett a Mobilist és a Révai parkolóházat építette a városban az elmúlt esztendőkben. |
