Ózd

A digitális kultúra ügynökei

A MaNDA és küldetései

  • Gyökér Róbert
  • 2012.11.10 12:10

Kis-Magyarország

"Ez lesz a magyar kultúra történetének legnagyobb hatású programja" - nyilatkozta lapunknak két éve Szőcs Géza a "kulturális GPS"-ről. Pedig az csak egy kis fogaskerék nagy álma, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet - képzeletben hatalmas - gépezetében. Azóta a MaNDA leginkább Kornis Mihály cenzúrázásával szerzett hírnevet - de tervekben nincs hiány.

2014 fordulópont lesz Ózd történetében. "Eltökéltek vagyunk, hogy 2014 tavaszán valamennyi Ózdon megvalósításra szánt fejlesztésünk működése elinduljon" - fogalmazott Fórizs Zoltán, a MaNDA főigazgató-helyettese. Az elkövetkező szűk másfél évben egy széttöredezett, leromlott, funkcióját vesztett gyáregyüttes - ahol az elmúlt húsz év során jobbára csak bontási munkálatok folytak - a régió kulturális központjává magasodik, látogatóközponttal, digitális létesítményekkel, "látványraktárral" (bármit jelentsen is ez) és oktatási intézményekkel. De mi az a MaNDA? És miért fejleszt éppen Ózdon? Milyen pénzekből?

Tapossák

Az intézményt tavaly nyáron hozták létre azzal a céllal, hogy az ország összes kultúrkincsét digitális formában elérhetővé tegye egyetlen website-on, amely integrálódik az europeana.eu oldalba. A MaNDA víziójának hátterében az a 2010-ben készült "Digitális Megújulás Cselekvési Terv" áll, amely Magyarország sikerének zálogát az információs társadalom megerősítésében látja. A MaNDA az akkori kulturális államtitkár, Szőcs Géza nagyralátó álma volt. Hivatalán belül létrehívta a digitális főosztályt, és azonnal hozzálátott az ambiciózus terv kimunkálásához. "Nagyszerű, felkészült emberek gondolkodnak a feladatokon, gyűjtik az ismereteket, tapossák a virtuális ösvényeket" - nyilatkozta Szőcs a Mozgó Világnak 2011 áprilisában. A feladatra legalkalmasabbnak az előző ciklusban Zsámbékon polgármesterkedő fideszes középkádert, Lovas Lajost találta, akinek ugyan nem volt szakmai tapasztalata a digitális archiválás területén, viszont sci-fi íróként vélhetőleg élesen lát a jövőbe (Lovas életrajza szerint volt már az MTI szakmai elnöke, a Magyar Nemzet lapigazgatója, és ő az L. Simon László nevével fémjelzett Fiatal Írók Szövetségének egyik alapítója is - a szerk.). A főosztály pár hónap múlva engedélyt kapott, hogy beköltözzön a Magyar Nemzeti Filmarchívumba. Így létrejött a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (rövidítve: MaNDA, a filmintézet jelölése nélkül!). Lovas azonnal megkezdte a filmarchívumi részleg gyengítését, szakembereinek leépítését, tevékenységeinek visszafogását, elsorvasztását: az Örökmozgó gyakorlatilag elnéptelenedett, a Filmkultúra.hu lassan és rendszertelenül frissül, a DVD-kiadás lelassult és így tovább. Eközben viszont folyamatosan érkeznek a "digitális ösvényektől" félreeső területekről a szakemberek, akik tárgyalnak, egyeztetnek. Tényleges digitalizációt eddig nem vagy csak elvétve folytattak. Ezt a munkát ugyanis a közgyűjtemények, levéltárak, önkormányzati intézmények végezték és végzik mindmáig. 2012. április 17-én egy szakmai konferencián Lovas kijelentette: "Nyár folyamán jelen ismereteim szerint el fog kezdődni az országos tömeges digitalizáció egy pilotprogram keretében. Ez pedig a közfoglalkoztatotti program. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 160 diplomás közfoglalkoztatott az adott gyűjtemény szakembereinek segítségével elkezdi feltölteni a központi adatbázisunkba" az anyagokat. Természetesen egyetlen közfoglalkoztatott sem szkennelt be egyetlen dokumentumot sem. Pedig Lovas az év végére már 6700 digitalizáló munkanélkülit vizionált. A hosszas előkészületeket azzal indokolja Fórizs, hogy a feladat egyedi és speciális. De akkor hogy is van az, hogy az europeana.eu keresőfelületéről már most hozzáférhetők magyar digitális tartalmak, s a látogató még az Országos Széchényi Könyvtár archivált tartalmait is megtekintheti, sőt le is töltheti?

 

Az álmok álmodója


Az álmok álmodója

Fotó: Narancs

A MaNDA egy működő rendszerbe szeretne ékelődni. A közgyűjteményeket úgynevezett klaszterbe tömöríti, és már fogalmazza a törvényt, ami majd kötelezi őket a digitalizálás folytatására és digitális tartalmaik beszolgáltatására a MaNDA-nak. Az europeana.hu felé pedig ő képviseli majd mindnyájukat a hatalmas magyarországi gyűjtőoldallal. A közgyűjtemények próbálják visszadobni a labdát: digitalizáljon a MaNDA, ők maradnának az archiválási szakfeladatok ellátásánál.

(Közben Lovas tapasztalatokat gyűjt. Az említett konferencián elmondta, hogy vizsgaidőszakban az OSZK-ba jár, és nézi, hányan ülnek az olvasótermekben, amit gyorsan összevet magában azzal, hány diák volt ott húsz évvel ezelőtt. És "beiskolázták a múzeumvezető-képzőbe" is.)

Kapaszkodnak

A MaNDA óriási website-jához gigantikus szerverparkra lenne szükség, amit nem tud teljes egészében kifizetni a magyar állam, így a MaNDA uniós pénzekre aspirál. Az EU viszont budapesti fejlesztéseket nem (vagy csak kismértékben) támogat. Kézenfekvő volt tehát, hogy találjanak egy leszakadóban levő régiót, ami növeli a pályázati esélyeiket. Ekkor került a képbe Ózd. De miért alkalmas város digitalizációs központnak? Miért ideális hely egy tízmilliárd forintot meghaladó beruházáshoz? Ózd referenciája a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság iratállományának archiválási munkája egy pilotprogram keretében. Ez a projekt akkor 35 - javarészt cigány származású - nőnek adott munkát. A MaNDA ezt a "potenciált" kihasználva fogalmazta meg ambiciózus tervét: "Ózdon találtuk meg azt a lehetőséget, ahol a város szívében egy olyan összefüggő, rehabilitációra váró terület áll rendelkezésre, ahol nemcsak egyszerű digitalizációs központot és egy hozzá kapcsolódó szerverparkot lehet megvalósítani, hanem ennek keretén belül létre lehet hozni egy nagyszerű kulturális fejlesztést is. Meg lehet mutatni, hogy egy korábban nehéziparáról ismert város hogyan kaphat a kultúra és a kreatív gazdaság által teljesen új arculatot" - vizionál Fórizs. Tehát a MaNDA küldetése teljesítése közben - ha már arra jár - fellendíti Ózdot is.

Amire a városnak valóban szüksége lenne. "A MaNDA-projekt Ózd számára egy elkésett kéznyújtás - fogalmaz Fürjes Pál polgármester. - A gyár bezárása és ezzel mintegy 17 ezer munkahely megszűnése óta ugyanis nem történtek érdemi fejlesztések a városban, leszámítva azokat az elsősorban közterületen megvalósult rendezési munkálatokat (parkosítás, körforgalom), amelyek az esztétikai élményen túl nem sokat tettek hozzá a város fejlődéséhez. A digitális központ létrejötte végre minőségi változást jelentene számunkra." Ózdon őszintén hisznek a mandásokban, és két kézzel kapaszkodnak a megmentőbe. Egy MaNDA által beígért fejlesztési alprojektért már 320 millió forint önrészt is vállaltak. Fürjes Pál úgy látja, hogy a tárgyalások elhúzódhatnak, de a szereplők annyira elkötelezettek, hogy a program biztosan megvalósul. Kérdés azonban, hogy egy alapvetően szénbányászatra és nehéziparra épülő térség funkcionálisan új értelmet nyerhet-e néhány év alatt, amikor alapvető kulturális változások létrejöttéhez, rögzüléséhez évtizedekre van szükség.

További probléma, hogy Ózd nehezen megközelíthető. Az M3-as autópálya messze elkerüli. Fürjes Pál úgy tudja, hogy a MaNDA ide szállítja majd azokat a nemzeti értékeket, amelyeket jelenleg "méltatlan körülmények között" tárolnak. De ki dönti el, mi minősül annak? A MaNDA kettős beszédet folytat: miközben Ózdon a nemzeti műkincsek "látványraktárát" ígéri, Budapesten nyugtatgatja a múzeumokat és gyűjteményeket, hogy az anyagaikat csupán szkennelésre szállítja Ózdra, utána visszavisz mindent.

Utat mutatnak

Ha a terv megvalósul, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ózd környékére eső, sikeres idegenforgalmi helyei (Eger, Egerszalók, Aggtelek, Szilvásvárad, Lillafüred, Miskolctapolca, a Szalajka-völgy stb.) sem tervezgethetnek sokáig önállóan, csak úgy bele a vakvilágba. Fórizs szerint ugyanis ezek "inkubációs pontokként" dolgoznak, kis hatékonysággal. Az ózdi digitális központ azonban majd védőszárnya alá vonja a térséget. "Közös idegenforgalmi stratégiát készítünk, amely az itteni apró, pici idegenforgalmi vonzerőket igyekszik egy egységbe, egy szolgáltatáscsomagba integrálni" - vázolja a jövőt Fórizs.

A MaNDA azonban nemcsak az észak-magyarországi idegenforgalomnak mutat utat a jövőbe, de a diákok internethasználati szokásait is átalakítja. A gigasite-ján elérhető nemzeti örökség a tervek szerint olyan vonzerőt fog gyakorolni a gyerekekre, hogy azok menten felhagynak az internetes hulladékok fogyasztásával. Hogy miért lesz így, nem egészen világos, ilyen jellegű kutatások ugyanis nem készültek. Mindenesetre várható, hogy az oktatásban is meghatározó szerepet szánnak a MaNDA webes felületének. Ugyanakkor nem minden lesz ingyen elérhető az oldalon, hiszen vannak jogdíjköteles anyagok - ismeri el Fórizs. Ezek tehát vagy nem lesznek hozzáférhetők a diákoknak, vagy valakinek ki kell egyenlíteni a számlát.

A tervek szerint az ózdi digitális beruházások eredményeként létrejövő intézmények saját bevételeikből finanszírozzák majd magukat. "A MaNDA által kezdeményezett fejlesztések az előzetesen elkészített megvalósíthatósági tanulmányok szerint 705 embernek adnának munkát. Ezek közvetlenül kulturális területen létrejövő munkahelyek lennének"- állítja Fórizs. Az archiváláson kívül más szolgáltatásokat is nyújtani fognak itt: lesz "kreatív médiafejlesztés", "digitális tananyagok" és "különböző digitális kultúrtermékek" fejlesztése, "amelyek nemcsak országos, de európai megrendelőkkel is számolnak". A tervben nincs szó arról, hogy az ideszállított anyagok szkennelésének és digitalizálásának költsége kit fog terhelni. A könyvtárakat? A közgyűjteményeket? Netán az önkormányzatokat? És mi lesz a szállításra alkalmatlan anyagokkal?

Fórizs mindenesetre magabiztos: "A létesítmények működésére a kulturális piac felvevőképessége lehet egyedül hatással." A válsággal kapcsolatban pedig arra hivatkozik, hogy "a fejlesztők kreativitásában nincs hiány. Egy recesszió során is folyamatosan meg tudjuk tartani a szolgáltatásainkat, mert itt a csapat és a humán erőforrás nagyon kreatív. A másik pedig, hogy ekkor már nem kellenek beruházásigényes fejlesztések, csak szellemi tőkére lesz szükség."

Kopogtatnak

Hogy mi történt eddig? Addig is, amíg Ózdot és környékét átdimenzionálja a MaNDA, úgynevezett "kopogtató termékeket" állít elő. Zászlóshajójuk az okostelefonokra letölthető alkalmazás, a kulturális GPS. Ez azt jelenti, hogy ideális esetben internetes mobilunk a pozíciónkat bemérve ajánl közeli látnivalókat. Szőcs Géza kifejezetten kirakatba szánta az ingyenes szolgáltatást, amely, mint a bevezetőben idézett interjúnkból ("Nem vagyok pártkatona", Magyar Narancs, 2010. augusztus 5.) kiderül, mindent felülmúl a magyar történelemben, ehhez képest, mondjuk, a nyelvújítás, a Nemzeti Színház vagy a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása apróság csupán. 2011. november 9-én Szőcs bejelentette: az alkalmazás elérhető. Azt nem tette hozzá, és nincs is feltüntetve, hogy ez csupán tesztverzió. Az elmúlt szűk egy évet az emlegetett "nagy kreativitás" ellenére embrionális állapotban töltötte; merev navigációs felületen, földrajzi keresés helyett a látnivalók ábécésorrendjében (tehát még csak nem is városokra bontva) listázza a megtekintésre érdemes dolgokat. Egy unalmas útikönyv beszkennelve, ami még használhatatlan is.

2012 márciusában azért trombitálták össze a sajtót, hogy bejelentsék: felkarolták a Történelmi Animációs Egyesület régi videojáték-fejlesztési programját, amelynek célja, hogy a felhasználók újrajátszhassák a magyar történelem bizonyos csatáit. A MaNDA hozzájárulása az ötlethez, hogy a videojátékot oktatási segédanyagként kezdték emlegetni, és igyekeznek ráhúzni a bő tizenöt éve már hozzánk is beszivárgott edutainment (szórakoztatva oktatás) koncepcióját. Inkább így tanuljanak a gyerekek, az órákon úgyis csak torpedóznának - indokol Lovas Lajos a mandarchiv.hu videóján. A videojátékkal a történelem újrajátszható, a mohácsi csata akár meg is nyerhető. A kérdés nem is annyira az, hogy miért van erre szükség, hanem hogy ki hitelesíti majd a játékokat mint oktatási segédanyagokat.

A MaNDA a 2011 végére ígért "központi internetes felület béta verziója" helyett elindított egy általános kulturális honlapot, a mandarchiv.hu-t, ami mind kínálatában, mind megjelenésében tucatból egy a hasonló profilú oldalak között. Itt érhető el a MaNDA Tv is, aminek se koncepciója, se komolyan vehető önálló anyaga nincs. Annak a bizonyos központi website-nak, amelynek létrehozása a MaNDA alapfeladata lenne, és ami megalapozná az egész digitális központ létrehozását, nyoma sincs.

A MaNDA tavalyi költségvetéséről Fórizs a következőket mondta: "A 2013. január 31-ig rendelkezésre álló közfoglalkoztatási forrásunk 137 millió forint, amely a béreket és eszközöket egyaránt tartalmazza."

Szőcs Géza 2012. június 13-án lemondott az államtitkárságról, de miniszterelnöki főtanácsadóként továbbra is kiemelt feladata a digitális archívum patronálása. Kérdés, lesz-e elég ereje álma megvalósítására. Vajon az érezhetően "alacsonyabb osztályú" MaNDA-terv bekerül-e az igazán támogatott állami projektek közé? Feltűnő, hogy Szőcs a lemondásakor büszkén felsorolt eredményei között egy szóval sem említette édes gyermeke, a MaNDA egyik teljesítményét sem. És amíg Budapesten a mandás urak a mohácsi csatát próbálják megnyerni, addig egy város bizakodik abban, hogy végre felkerülhet a fejlesztések térképére. Hogy nemcsak kihasználják, hanem valóban komolyan veszik. Továbbá azt se feledjük: egy korábban sikeresen működő intézmény, a filmarchívum csak sorvad, hogy a MaNDA-nak legyen tere nekirugaszkodni.

Mennyi manna kéne, MaNDA?

A Magyar Nemzeti Filmarchívum számára 2010-ben megítélt, 2011-re vonatkozó költségvetési előirányzat a MaNDA 2011. június 7-i megalapításával 180 millió forinttal nőtt. Ez a MaNDA új feladatainak ellátására fordítható, és külön kell vele elszámolni. Ugyanakkor a "két intézmény" költségvetésileg egy soron van, vagyis egy egységet képez. A tavaly év végi zárolások miatt a MaNDA nem költhette el a 180 milliót, ennek egy része átkerült 2012-re. Végül 75 milliót fizettek ki a MaNDA-hoz felvett új munkatársak bérére és 16 milliót számlás megrendelésekre a 180 millió terhére. (Ez dolgozónként félmillió forint feletti bruttó fizetés, ami jelentősen meghaladja a "filmarchívumi részlegben" dolgozók átlagfizetését.) "A legkiemelkedőbb beszerzések közé a 2 db járműbeszerzés és a számítástechnikai eszközök beszerzése tartozott" - olvasható a MaNDA jelentésében. Vagyis az új kollégák kaptak komputereket, a főigazgató és a főigazgató-helyettes használnak egy-egy Ford C-maxot. A 2011. novemberi NEFMI-rendelet értelmében, amely létszámcsökkentést irányzott elő a fenntartásában levő intézményeknél a 2012-es költségvetési évre, a főigazgató csoportos létszámleépítést rendelt el a MaNDA-nál. Ezt követően írt ki álláspályázatokat a "mandás" feladatok ellátására, így a létszámcsökkentés csak a "filmintézetis" állományt sújtotta. Az elbocsátásokat 2012-ben realizálta (némelyeket munkaerő-kölcsönzőn keresztül visszafoglalkoztat), ezek lezárultával újabb tíz főt vett fel saját állományába. A MaNDA új feladatainak költségét állami és EU-s pénzekből fogja finanszírozni, amennyiben a pályázatokat kiírják, illetve azokon nyerni tud. Alkalmazottainak bérét a filmarchívumot korábban is mindig megillető minisztériumi költségvetésből fedezi, lévén az átkereszteléskor megörökölte a filmarchívum költségvetési sorát. Mivel a 180 milliót felélte a MaNDA, és nincs adat arról, hogy 2012-ben plusz költségvetési forrást kapott volna, az elbocsátott (és a várhatóan még leépítendő) "filmarchívumi" dolgozók béréből az új "mandás" alkalmazottakat fizeti tovább.

Ózdi zúzda

Ózd és térsége számára három kitörési pontot jelölt meg a város vezetése a 2011 márciusában nyilvánosságra hozott Rombauer-tervben. Az erőtlen és nem túl fantáziadús elképzeléseket (például legyen egy kiállító- és konferenciaközpont a volt vasmű helyén) december 2-án pörgette fel a MaNDA. Konzorciumi megállapodást kötött a várossal arról, hogy 2012 nyarán a digitalizációs és logisztikai központját, valamint a kulturális értékek tárolására és megőrzésére szolgáló épületét is itt építi fel. Emellett az eredeti elképzelést módosították oktatási és módszertani központra. És mindent a MaNDA csinál. Azt ígérték, hogy nyárra a központi költségvetésből a közfoglalkoztatás finanszírozására elkülönített 132 milliárdos forrásalapból 160 közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező állástalan kezd digitalizálni hat borsodi városban. Ez nem valósult meg, de az álmok tovább szövődtek. 2012 májusában szabadtéri ipari skanzen létrehozása és múzeumrekonstrukció is szerepelt a MaNDA elképzeléseiben. Ekkorra már a 10 milliárdot is meghaladta az összberuházás tervezett költségvetése. Cikkünk megjelenéséig egyetlen kapavágás sem történt. De ez a semmi 200 millióba került.

 


Neked ajánljuk