Az Agrárminisztériumban készülő jogszabályt nem ismeri, de abban biztos, hogy akik az összeállításán dolgoznak a tárcánál, azok számára is egyértelmű a cél: ne lehessen adót kivetni a termőföldre – válaszolta a Narancs.hu-nak Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Csongrád-Csanád megyei elnöke, Székkutas kormánypárti polgármestere.
A tisztségviselőt az általa kezdeményezett országos petícióról kérdeztük, amellyel azt akarják elérni, ne lehessen adóztatni a termőföldet.
A felhívást az után tette közzé a NAK, hogy Hódmezővásárhely önkormányzata tervbe vette a települési adó (földadó) bevezetését. A tiltakozás szövegében is Hódmezővásárhely és Márki-Zay Péter polgármester neve szerepel, miközben országszerte még 135 másik önkormányzatnál ugyanígy létezik ez az adónem, évek óta.
Így Hajdúnánáson is, amelynek polgármestere a fideszes Szólláth Tibor, aki ráadásul a NAK országos alelnöke. Vásárhelyen pedig először Lázár János javasolta ennek az adónemnek a bevezetését, még 2016-ban, amikor a városvezetés is fideszes volt. Most viszont az építési és közlekedési miniszter felszólalt ellene, kuláküldözésről, a gazdák megbélyegzéséről, megbüntetéséről és kiközösítéséről beszélt a Vásárhelyen bevezetett adó kapcsán.
Szél István, a NAK Csongrád-Csanád megyei elnöke a kamara budapesti székházában 2022. december 6-án, a Hódmezővásárhelyen bevezetett földadóról szóló tájékoztatón
Fotó: MTI/Soós Lajos
Egy hete, amikor a vásárhelyi települési adóról szóló cikkünk készült, megkérdeztük Lázár Jánost, Szólláth Tibort, Szél Istvánt és Farkas Sándor agrárminiszter-helyettest is. Azóta Szél István reagált az üzenetre, már a lapzárta után.
„Ahogy híre ment Csongrád-Csanád megyében, hogy Hódmezővásárhely ennek az adónak a bevezetésére készül, nem sokkal később Szentesen is felvetődött ez az ötlet” – mondja Szél István. – „Ott a gazdák végül lebeszélték a polgármestert. Veszprém megyében Tüskevár településen információm szerint aranykoronánként ezer forintot vetettek ki. 22-23 aranykoronás földek esetében ez hektáronként 22-23 ezer forint. A föld megadóztatását veszélyes játéknak tartom. Ezért próbáltam figyelemfelhívásként petíciót indítani, nincs ebben a kezdeményezében semmi ördögtől való.”
Novemberben a hajdúnánási képviselő-testület ülésén az ottani ellenzéki képviselő épp a kamara érveivel küzdött a települési adó emelése ellen. A várost vezető fideszes többség, Szólláth Tibor polgármesterrel az élen hajthatatlan volt, megemelték a „földadót”, a duplájára, mondván, szüksége van az önkormányzatnak arra a plusz bevételre.
„Pártállástól függetlenül egyetértek azzal az ellenzéki képviselővel: Magyarországon a termőföldet ne lehessen megadóztatni. És nem értek egyet azokkal a polgármesterekkel, akik a településükön kezdeményezték a bevezetését, függetlenül attól, ki milyen párti” – válaszolta a felvetésre Szél István. – „2010 óta, amióta Székkutason polgármester vagyok, egyszer meg nem fordult a fejemben, hogy ezt be kellene vezetni. A péknek sem adóztatják meg a keverőtálját, önnek sem a tollát. Mindenki fizet adót, de ott, ahol kell.”
A hajdúnánási vitában az ottani fideszes pénzügyi bizottsági elnök is azzal érvelt, amivel a nem kormánypárti vásárhelyi városvezetés: nem azokat adóztatják, akik maguk művelik a földjüket, hanem azokat, akik bérbeadják.
Szél István szerint ennek a végeredmény szempontjából nincs jelentősége.
„Tavaly, amikor a gazdák fölkeresték a földtulajdonosokat, hogy a szerződés szerint kifizessék a haszonbérleti díjat, tudom, a döntő többségük Vásárhelyen azt hallhatta a tulajdonostól, »ugye, tudod, hogy emelkedni fog a díj?«. Az utóbbi 6-8 évben a szerződések 99 százaléka úgy köttetett, hogy mindennemű közteher a haszonbérlőt terheli, ez nagyon egyszerű. A földhaszonbérleti szerződések egy részét 15-20 évre kötötték, és azok a bérlők még mindig 40-50-60 ezer forintot fizetnek a tulajdonosoknak. Ha nem is gyakran, de előfordulnak már olyan szerződések is, amelyekben a földtulajdonosok 100-120 ezer forintot elkérnek. Azért tartom veszélyesnek az új adót, mert a föld tulajdonosa rá fogja terhelni a föld használójára azt a 9900 forintot, és ez a végén megjelenik az élelmiszer árában, elkerülhetetlenül” – mondja Szél István.
A petíció, amelyre az Agrárminisztérium nemrég úgy reagált, hogy kész törvényt alkotni a kérés teljesítésére, országosan már több mint 120 ezer aláírást gyűjtött.
