Bedőlt miskolci fejlesztések

Füstbe ment tervek

Kis-Magyarország

Két leállított, egy el nem kezdett és egy elutasított projekt a mérlege Miskolc 2012-es nagyberuházásainak. A 2010-ben hatalomra került fideszes városvezetés valamennyi jól előkészített uniós támogatottságú projektbe beavatkozott. Lett is következménye.

2012. november végén a feltörő víz miatt a kivitelező jobbnak látta levonulni a Patak utcai munkaterületről, ahol három hónapja a miskolci önkormányzat megbízásából mélygarázst épített. A tervdokumentációtól eltérően a vízzáró réteg helyenként tíz méterrel lejjebb volt, mint amire a talajmechanikai vizsgálatok alapján számítottak.

Parkolj a patakba!

A belvárosi mélygarázsépítés az eredeti helyszínen nem járt volna hasonló kockázattal. Először ugyanis e garázst a miskolci városháza elé, a Szent István térre tervezték, nem pedig a legfontosabb közintézménytől jóval távolabb eső utcába. A város 2009-ben 4,3 milliárd forint uniós támogatást nyert a Miskolc Belváros Rehabilitációs Programra, amely az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) első ütemének tíznél több projektjét finanszírozta. Ennek keretében tehermentesítették a belváros közlekedését, nyitották meg sétánnyal a Szinva medrét, bővítették tekintélyt parancsoló oszlopcsarnokkal, ügyfélfogadó térrel a városházát. A program részeként épült volna a mélygarázs, felerészben Miskolc parkolási cége, a Régiópark Kft. és az EU finanszírozásával.

A 2010-es önkormányzati fülkeforradalom azonban nemcsak az addig két cikluson át kormányzó szocialistákat és Káli Sándor polgármestert sodorta el, de a projektet is. A fideszes Kriza Ákos polgármester és a közgyűlési többség indulásból megfúrta a beruházást. Rostás László főépítész helyszínmódosítást jelentett be arra hivatkozva, hogy az Országos Tervtanács (OTT) elutasította a terveket. A Narancs megkeresésére a projekt előkészítésében részt vevő egyik szakértő ugyanakkor azt mondta, az OTT nem foglalkozott a mélygarázzsal, mivel az felszín alatti létesítmény, legfeljebb a felhajtóját véleményezhette volna. De erre sem került sor. Az OTT-nek a Szent István tér rendezésével kapcsolatban volt észrevétele, a tervvariációk továbbgondolását javasolta. A tanács tehát nem a mélygarázs, hanem a Szent István tér környezetének megújítására vonatkozó engedélyezési tervet utasította el.

A jogerős építési engedély rendelkezésre állt, a kivitelezőt is kiválasztották, az új fideszes városvezetés azonban mindenáron újat akart, ezért állította le a beruházást. Az IVS-2-ben szereplő Patak utcai térrendezési tervekre hivatkozva a mélygarázsépítést oda helyezték át. Nem számított, hogy az IVS-2-ben a Patak utca mélygarázs nélküli rendezése szerepelt (még ha a város szabályozási tervében mélygarázs építésére kijelölt egyik helyszín volt is); a területet ligetes, díszburkolatos térré tervezték átalakítani. Az új vezetés annak ellenére ragaszkodott a Patak utcához, hogy az ott futó távhővezeték miatt az eredetinél (175) kevesebb, összesen csak 130 parkoló kialakítására van lehetőség. A Szent István térnek az az előnye is megvolt, hogy a felszíni rendezés során 5-7 ezer főt befogadó, rendezvények megtartására alkalmas közteret alakítottak volna ki, amire már régóta igény mutatkozott a városban. (A térrendezésre nettó 125 millió forintot fordított volna a város.) A Patak utcai helyszín további hátránya, hogy épületet kellett bontani, fenntartása pedig a gépi szellőztetés miatt drágább lesz, mivel kétszintes létesítménynek készül, szemben az egyszintesre tervezett Szent István téri garázzsal. Mindezeket figyelembe véve a Patak utcában várhatóan nem lesz elég a városháza előtti mélygarázsra elkülönített nettó 410 millió forint.

 

Mit Miskolc adhatott


Mit Miskolc adhatott

Fotó: A szerző felvétele

Rostás László 2011. januárban úgy nyilatkozott, márciusban indulhat az építkezés, szeptemberre szeretnék használatba adni a létesítményt. Nem így történt: a földmunkákat másfél évvel később kezdték. Az elhúzódó közbeszerzési eljárás után az új kivitelező, az Adeptus-H Zrt. 2012. augusztusban foglalta el az építési területet. (A cég nevében a H betű a 2009-ben a társaságot megvásároló tulajdonost, az Apáthy család érdekeltségébe tartozó Hídépítő Zrt. cégét, a Hídtechnika Kft.-t jelöli.) Akkor azt ígérték a városnak, hogy 2013 januárjában nyithat a mélygarázs - ám jelenleg csak a feltúrt, elhagyott munkaterületet látni befagyott munkagödrökkel, szanaszét heverő építési anyagokkal, törmelékkel.

 

A kivitelezők gyorsan szembesültek azzal, hogy a víz ott is előtör, ahol nem várták - ami aligha tekinthető parajelenségnek az ott futó Pece patak miatt. Perecsényi Attila, a Régiópark Kft. ügyvezetője azt mondta, mivel a vízzáró agyagréteg síkja a valóságban nem mindenhol egyezik a talajmechanikai szakvélemény előrejelzésével, szükségessé vált a mélyalapozási munkarész módosítása. Ez kiegészítő közbeszerzési eljárást követel meg, ami három hónapot vehet igénybe. (A beruházás miatt eredménytelenül kerestük az Adeptus-H Zrt.-t. Az önkormányzattól szintén nem kaptunk választ kérdéseinkre az év eleji szabadságolás miatt - Zs. P.) Pásztor Imre, a Miskolc Holding Zrt. kommunikációs vezetője az Észak-Magyarországnak azt mondta, nem kell áttervezni a beruházást. Arra a kérdésre, hogy többe kerül-e így a városnak a mélygarázs, valószínűleg igennel válaszolt.

A Narancs által megkérdezett városházi források a pótmunka költségét legalább százmillió forintra becsülik. Ezt a kivitelező nyilvánvalóan nem vállalja át - hiszen a tervezés a megbízó feladata volt; ráadásul az is többletkiadást okozott neki, hogy idő előtt le kellett vonulnia a helyszínről, ahová betonkeverő telepet, toronydarut is telepített. Ha azonban nagyon megugranak a költségek, az a beruházás megtérülését is megkérdőjelezi: 600 millió forinttal számolva egy parkolóhely költsége túllépi a 3 millió forintos értékhatárt. A napilap azt is felvetette, nem okoz-e problémát, hogy a mélygarázs még a belvárosi rehabilitáció első szakaszának beruházása, amit már rég le kellett volna zárni. Perecsényi Attila kitérő válaszában új időpontot jelölt meg: a mélygarázs építésének szerződésben rögzített befejezési határideje 2013. október 20.

Kérni valamit

A Patak utcai mélygarázs sorsára jutott tavaly a selyemréti strand fejlesztése is. Az egymilliárdos beruházáshoz 2010-ben félmilliárdnyi uniós támogatást nyert a város. Hárompályás csúszdával felszerelt medence, élményelemekkel kibővített gyermekmedence, dögönyözők, pezsgőágyas ülőmedence, egy 25 méteres úszómedence létesítését tervezték 1728 négyzetméternyi vízfelületen, akadálymentesített sétautakkal, növénytelepítéssel. A Miskolci Turisztikai (MT) Kft., az uniós forrás kedvezményezettje a 2010-es önkormányzati választások előtt már aláírta a támogatási szerződést, a kivitelezőt kiválasztották közbeszerzési eljáráson, de a fülkeforradalom ezt a projektet sem kímélte. A vállalkozói szerződést a választások idején kellett volna aláírni, amire már nem kerülhetett sor - a tulajdonos Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. vezetője ugyanis a frissen megválasztott Kriza Ákos polgármesterre hivatkozva ezt kérte az MT ügyvezetőjétől. Fridély László, az MT akkor hivatalban lévő vezetője a Narancsnak elmondta: e kérést írásban kapta meg. Halmai Gyula, a holding akkori vezérigazgatója kérdésünkre megerősítette a történetet: a választások utáni átadás-átvétel idején kérte meg a polgármester, hogy ne írják alá a szerződést. A nyertes ajánlattevő egyébként egy miskolci cég, az FK-Raszter Építő Zrt. volt. (A társaság vezérigazgatója, Farkas László közös céget visz az Adeptus vezérigazgatójával, Komáromi Gyulával Adeptus FK-Raszter Építő Közkereseti Társaság néven.)

Igen, elhagyom


Igen, elhagyom

Fotó: A szerző felvétele

A polgármesteri kérés motivációja nem sokkal később nyilvánvaló lett. Fridélyt más önkormányzati cégvezetőkkel együtt novemberben elbocsátották, majd a helyére lépő Czinkné Sztán Anikó bejelentette: mivel az állami támogatás lehívása nem történt meg, újra kell pályázni a selyemréti fürdő rekonstrukciójára. (Czinkné múlt októberig nemcsak a Miskolci Turisztika Kft.-t ügyvezette, hanem a Miskolctapolca Fejlesztési Kft.-t is, amely akkor beolvadt az előbbibe, emellett ma is a tapolcai kalandparkot működtető magánvállalkozás, a Kalandtúra Kft. egyik alapító-tulajdonosa, 2005-2011 között az ügyvezetője.) Arra is utalt, hogy ebből az összegből jobbat is ki lehet hozni, a fürdőépületet is fel lehetne újítani, és egy az idősebbeket, nyugdíjasokat célzó pihenő, masszázsos-dögönyözős strandot építeni. Helyzetértékelése azonban eltúlzottnak bizonyult: az elnyert támogatás nem veszett oda. Mint Fridély Lászlótól megtudtuk, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kérésükre a félmilliárdos támogatás 40 százalékát, 200 millió forintot a projekt kezdete előtt átutalt az MT számlájára.

Miután az uniós pénz ott volt, Krizáék aligha tudták volna megmagyarázni a miskolciaknak, miért nem épül az új strand. Hiába igyekeztek elődeik eredményeit negligálni, kénytelenek voltak az eredeti tervet végrehajtani: a forrás felhasználását ellenőrző hatóság ugyanis a tervek módosításához nem járult hozzá. A fideszes városvezetésnek be kellett érnie apróbb változtatásokkal, és egy új közbeszerzés új nyertesével. Az eredeti, 2011-es nyári átadás ezzel fuccsba ment - pedig a lakosság nagyon bizakodott, hiszen a strand pancsolásra alkalmas termálvizes medencéjét a dögönyözőkkel, csúszdával együtt 2008-ban felszámolták, csak az 50 méteres úszómedence működött. (A "piskóta" medence azért jutott erre a sorsra, mert nem tudták megoldani a vízforgatást; szabálytalan alakja miatt ez rendkívül drága lett volna, az ÁNTSZ viszont e hiányosság miatt az egész strand bezárását kilátásba helyezte.) A mind romosabbá váló strand öt éve jóformán strandfunkció nélkül működik.

A második közbeszerzésen az első tenderen is indult debreceni Hajdú-Ép Kft. lett a befutó. (A cégről korábban lásd: Kofátlanság , Magyar Narancs, 2007. január 25.) A társasággal 2011. októberben szerződést kötöttek, 2012 tavaszán látott hozzá a kivitelezéshez. Munkát azonban csak pár hónapig végezhetett, mivel az MT júniusban szerződést bontott vele. Az indoklás szerint azért, mert az utóbbi időszakban megszegte a szerződést. "Ez a magatartás a nyertes pályázat elszámolását és a város részére a pályázati támogatás kifizetését is veszélyezteti" - közölte a Miskolc Holding. A szerződésszegés elsősorban azzal valósult meg, hogy a Hajdú-Ép nem a szerződésben meghatározott anyagokat építette be, engedély nélkül, a megbízó hozzájárulása nélkül használt más ragasztót és csempét. Tutor Lóránt, a Hajdú-Ép Kft. vezetője nonszensznek nevezte, hogy egy 1,2 milliárdos beruházást a csempék miatt veszélyeztet a városvezetés. Úgy emlékezett, két ügyben volt vitája, de semmi jel nem mutatott arra, hogy ezeket ilyen módon szeretné lezárni a városi cég. "A medencéhez használatos egyik burkolati segédanyagról, illetve magáról a burkolóanyagról van szó. A tervben szereplő segédanyag helyett egy ugyanolyan, ha nem jobb minőségű segédanyagot használtunk, egész egyszerűen azért, mert az eredetileg tervezett segédanyag gyártását megszüntették. Egy másik gyártótól rendeltünk, s a tervezőnek be is nyújtottuk az általuk megküldött megfelelőségi nyilatkozatot. Ezt a tervező elfogadta, mint ahogyan az új burkolóanyagot is, szintén egy megfelelőségi nyilatkozat alapján" - mondta az ügyvezető az északonline.hu-nak. Hozzátette: a tervtől való eltérést e nyilatkozatok alapján a megrendelőnek kellett volna kezdeményeznie a beruházást felügyelő Nordánál (Észak-magyarországi Fejlesztési Ügynökség). Tutor szerint a város csak kifogást keresett, hogy felbonthassa a szerződést, nyilván nem fontos a számára, hogy 2012 nyarán átadják a strandot. (Kerestük mi is a Hajdú-Ép Kft.-t, de nem kaptunk választ kérdéseinkre, ahogyan a miskolci önkormányzattól sem.)

A Hajdú-Ép szerint a létesítmény elérte a 70 százalékos készültséget - az MT szerint viszont csak 40-et, ezt szakértői véleményre hivatkozva állították a decemberi bejáráson. A pórul járt debreceni cég is igazságügyi szakértőt kért fel vizsgálatra. Akármelyiküknek is lesz igaza, a megrendelő diktál, és Miskolc meghívásos tárgyalásos eljáráson új kivitelezőt választ. A harmadikat. A hivatalos közlés szerint január végére kihirdetik az eljárás végeredményét. Tutor mindenesetre kinyilvánította: ha peres eljárásra kerül sor a jó hírnevüket sértő károkozás miatt, az legalább két évig hátráltathatja a strand átadását. Kérdés az is, hogy a leendő kivitelező miként vállal felelősséget elődje munkáiért.

Több, a projektet ismerő forrásunk is meghökkentőnek nevezte a csempék miatti szerződésbontást. Mindannyian azt sejtik a lépés mögött, hogy a városnak nem állt rendelkezésre a projekt kifizetéséhez szükséges forrás. (Ezzel kapcsolatos kérdésünkre szintén nem kaptunk választ az önkormányzattól.)

Orbán ötmilliárdja

A fideszes városvezetés első önálló nagy dobása a tapolcai strand fejlesztése lett volna. Kriza bizakodva nyilatkozott erről a miniszterelnökkel történt egyeztetés után 2011. szeptemberben, amikor Orbán Viktor felavatta a Bosch újabb üzemegységét: "A közeljövő kiemelt nagyprojektje a Miskolctapolca turisztikai projekt, mellyel kapcsolatban Orbán Viktor azt kérte, hogy minél hamarabb készüljenek el a kivitelezési tervek. Szintén kiemelt fejlesztés a Miskolc belvárosát érintő projekt, mely tartalmazza a főtér kialakítását is (...) Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy a kormány támogatja ezeket a terveket, tehát a közeljövőben felgyorsulnak az események, összességében közel 10 milliárdos fejlesztésekről van szó." Kriza 2011 októberében arról beszélt, hogy a tapolcai beruházás 6,5-7 milliárd forintból jön ki, a támogatás mértéke várhatóan 4-5 milliárd forint lesz. Ezt a helyi sajtóban úgy értékelték, hogy Orbán 5 milliárd forintot ígért Krizának a tapolcai fejlesztésekhez.

A fideszes városvezetésnek rendelkezésére állt ugyan a szocialisták által kidolgoztatott "a miskolctapolcai Barlangfürdő és szolgáltatási környezetének turisztikai-szakmai fejlesztési koncepciója", a polgármester közölte: új koncepcióra és megvalósíthatósági tanulmányra van szükség. Erre nettó 10 millió forintot különített el a város, az ezzel összefüggő tervpályázatra 75 millió forintot. 2012 májusában a város beadta pályázatát a kiemelt turisztikai termék és attrakciók fejlesztése tárgyban, de a remélt 5 milliárd forint helyett a támogatási összeg maximuma 3 milliárd forint volt. Ráadásul e kategóriában strandfejlesztésre nem lehetett pályázni, csak öko- és egészségturisztikai, kulturális helyszínek fejlesztésére. Ez végül mindegy is lett, mivel a pályázatot nyáron elutasította a kormánybizottság, a régióba juttatott 12 milliárd forintból Miskolc-tapolcára egyetlen fillér nem jutott. Az elutasított pályázat után az az ígéret hangzott el, hogy 2013 tavaszán önerőből megkezdik a tapolcai strandfejlesztést. Hogy ez teljesül-e, hamarosan kiderül - a korábbi ígéretek megvalósulási arányát tekintve a miskolciaknak nincs sok okuk bizakodni.

2011 májusában a városfejlesztési cég vezetője arról beszélt egy lakossági fórumon, hogy 2012 elején várhatóan megkezdődhetnek az építkezések Diósgyőrben. A "Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése" még a Bajnai-kormány idején lett kiemelt projekt, 2,4 milliárd forint támogatással. A kormányváltás ezt a projektet is elsöpörte, az új városvezetés cseréket és módosításokat hajtott végre a programelemekben: többek között kiemelte a vártól a Palotaszállóig tartó erdei kerékpárutat, míg a vár állagmegóvása helyett az újjáépítésére fordítja a támogatás túlnyomó részét. Ez egyébként nagy vitát váltott ki, tekintettel arra, hogy nem ismertek a vár korabeli tervrajzai. Az induló beruházás hírére a 30 éve ott rendezett Kalákafesztivál tavaly Egerbe költözött. Az eredeti ütemterv szerint 2011 augusztusában kezdődött volna a munka, de a módosítások miatti új eljárások elfogyasztják a kivitelezésre szabott határidőt. Máig egy kapavágás nem történt a vár területén és környékén, a "fejlesztésre" eddig csak a decemberi lillafüredi fakivágások utalnak a függőkert rendezésének részeként. Információink szerint jelenleg a kivitelező kiválasztása zajlik, a munkálatok valószínűleg az eredeti projektzárás időpontjában kezdődhetnek.

A futó nagyprojektek közül egyedül az egykori egyetemvárosi fűtőműbe álmodott, 1,7 milliárd forint uniós forrást elnyert Science Múzeum fejlesztését nem akasztotta meg a városvezetés, igaz, a létesítmény átadása hozzávetőleg másfél évet késik.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.