Bedőlt miskolci fejlesztések

Füstbe ment tervek

  • Zsidai Péter
  • 2013.02.04 14:01

Kis-Magyarország

Két leállított, egy el nem kezdett és egy elutasított projekt a mérlege Miskolc 2012-es nagyberuházásainak. A 2010-ben hatalomra került fideszes városvezetés valamennyi jól előkészített uniós támogatottságú projektbe beavatkozott. Lett is következménye.

2012. november végén a feltörő víz miatt a kivitelező jobbnak látta levonulni a Patak utcai munkaterületről, ahol három hónapja a miskolci önkormányzat megbízásából mélygarázst épített. A tervdokumentációtól eltérően a vízzáró réteg helyenként tíz méterrel lejjebb volt, mint amire a talajmechanikai vizsgálatok alapján számítottak.

Parkolj a patakba!

A belvárosi mélygarázsépítés az eredeti helyszínen nem járt volna hasonló kockázattal. Először ugyanis e garázst a miskolci városháza elé, a Szent István térre tervezték, nem pedig a legfontosabb közintézménytől jóval távolabb eső utcába. A város 2009-ben 4,3 milliárd forint uniós támogatást nyert a Miskolc Belváros Rehabilitációs Programra, amely az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) első ütemének tíznél több projektjét finanszírozta. Ennek keretében tehermentesítették a belváros közlekedését, nyitották meg sétánnyal a Szinva medrét, bővítették tekintélyt parancsoló oszlopcsarnokkal, ügyfélfogadó térrel a városházát. A program részeként épült volna a mélygarázs, felerészben Miskolc parkolási cége, a Régiópark Kft. és az EU finanszírozásával.

A 2010-es önkormányzati fülkeforradalom azonban nemcsak az addig két cikluson át kormányzó szocialistákat és Káli Sándor polgármestert sodorta el, de a projektet is. A fideszes Kriza Ákos polgármester és a közgyűlési többség indulásból megfúrta a beruházást. Rostás László főépítész helyszínmódosítást jelentett be arra hivatkozva, hogy az Országos Tervtanács (OTT) elutasította a terveket. A Narancs megkeresésére a projekt előkészítésében részt vevő egyik szakértő ugyanakkor azt mondta, az OTT nem foglalkozott a mélygarázzsal, mivel az felszín alatti létesítmény, legfeljebb a felhajtóját véleményezhette volna. De erre sem került sor. Az OTT-nek a Szent István tér rendezésével kapcsolatban volt észrevétele, a tervvariációk továbbgondolását javasolta. A tanács tehát nem a mélygarázs, hanem a Szent István tér környezetének megújítására vonatkozó engedélyezési tervet utasította el.

A jogerős építési engedély rendelkezésre állt, a kivitelezőt is kiválasztották, az új fideszes városvezetés azonban mindenáron újat akart, ezért állította le a beruházást. Az IVS-2-ben szereplő Patak utcai térrendezési tervekre hivatkozva a mélygarázsépítést oda helyezték át. Nem számított, hogy az IVS-2-ben a Patak utca mélygarázs nélküli rendezése szerepelt (még ha a város szabályozási tervében mélygarázs építésére kijelölt egyik helyszín volt is); a területet ligetes, díszburkolatos térré tervezték átalakítani. Az új vezetés annak ellenére ragaszkodott a Patak utcához, hogy az ott futó távhővezeték miatt az eredetinél (175) kevesebb, összesen csak 130 parkoló kialakítására van lehetőség. A Szent István térnek az az előnye is megvolt, hogy a felszíni rendezés során 5-7 ezer főt befogadó, rendezvények megtartására alkalmas közteret alakítottak volna ki, amire már régóta igény mutatkozott a városban. (A térrendezésre nettó 125 millió forintot fordított volna a város.) A Patak utcai helyszín további hátránya, hogy épületet kellett bontani, fenntartása pedig a gépi szellőztetés miatt drágább lesz, mivel kétszintes létesítménynek készül, szemben az egyszintesre tervezett Szent István téri garázzsal. Mindezeket figyelembe véve a Patak utcában várhatóan nem lesz elég a városháza előtti mélygarázsra elkülönített nettó 410 millió forint.

 

Mit Miskolc adhatott


Mit Miskolc adhatott

Fotó: A szerző felvétele

Rostás László 2011. januárban úgy nyilatkozott, márciusban indulhat az építkezés, szeptemberre szeretnék használatba adni a létesítményt. Nem így történt: a földmunkákat másfél évvel később kezdték. Az elhúzódó közbeszerzési eljárás után az új kivitelező, az Adeptus-H Zrt. 2012. augusztusban foglalta el az építési területet. (A cég nevében a H betű a 2009-ben a társaságot megvásároló tulajdonost, az Apáthy család érdekeltségébe tartozó Hídépítő Zrt. cégét, a Hídtechnika Kft.-t jelöli.) Akkor azt ígérték a városnak, hogy 2013 januárjában nyithat a mélygarázs - ám jelenleg csak a feltúrt, elhagyott munkaterületet látni befagyott munkagödrökkel, szanaszét heverő építési anyagokkal, törmelékkel.

 

A kivitelezők gyorsan szembesültek azzal, hogy a víz ott is előtör, ahol nem várták - ami aligha tekinthető parajelenségnek az ott futó Pece patak miatt. Perecsényi Attila, a Régiópark Kft. ügyvezetője azt mondta, mivel a vízzáró agyagréteg síkja a valóságban nem mindenhol egyezik a talajmechanikai szakvélemény előrejelzésével, szükségessé vált a mélyalapozási munkarész módosítása. Ez kiegészítő közbeszerzési eljárást követel meg, ami három hónapot vehet igénybe. (A beruházás miatt eredménytelenül kerestük az Adeptus-H Zrt.-t. Az önkormányzattól szintén nem kaptunk választ kérdéseinkre az év eleji szabadságolás miatt - Zs. P.) Pásztor Imre, a Miskolc Holding Zrt. kommunikációs vezetője az Észak-Magyarországnak azt mondta, nem kell áttervezni a beruházást. Arra a kérdésre, hogy többe kerül-e így a városnak a mélygarázs, valószínűleg igennel válaszolt.

A Narancs által megkérdezett városházi források a pótmunka költségét legalább százmillió forintra becsülik. Ezt a kivitelező nyilvánvalóan nem vállalja át - hiszen a tervezés a megbízó feladata volt; ráadásul az is többletkiadást okozott neki, hogy idő előtt le kellett vonulnia a helyszínről, ahová betonkeverő telepet, toronydarut is telepített. Ha azonban nagyon megugranak a költségek, az a beruházás megtérülését is megkérdőjelezi: 600 millió forinttal számolva egy parkolóhely költsége túllépi a 3 millió forintos értékhatárt. A napilap azt is felvetette, nem okoz-e problémát, hogy a mélygarázs még a belvárosi rehabilitáció első szakaszának beruházása, amit már rég le kellett volna zárni. Perecsényi Attila kitérő válaszában új időpontot jelölt meg: a mélygarázs építésének szerződésben rögzített befejezési határideje 2013. október 20.

Kérni valamit

A Patak utcai mélygarázs sorsára jutott tavaly a selyemréti strand fejlesztése is. Az egymilliárdos beruházáshoz 2010-ben félmilliárdnyi uniós támogatást nyert a város. Hárompályás csúszdával felszerelt medence, élményelemekkel kibővített gyermekmedence, dögönyözők, pezsgőágyas ülőmedence, egy 25 méteres úszómedence létesítését tervezték 1728 négyzetméternyi vízfelületen, akadálymentesített sétautakkal, növénytelepítéssel. A Miskolci Turisztikai (MT) Kft., az uniós forrás kedvezményezettje a 2010-es önkormányzati választások előtt már aláírta a támogatási szerződést, a kivitelezőt kiválasztották közbeszerzési eljáráson, de a fülkeforradalom ezt a projektet sem kímélte. A vállalkozói szerződést a választások idején kellett volna aláírni, amire már nem kerülhetett sor - a tulajdonos Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. vezetője ugyanis a frissen megválasztott Kriza Ákos polgármesterre hivatkozva ezt kérte az MT ügyvezetőjétől. Fridély László, az MT akkor hivatalban lévő vezetője a Narancsnak elmondta: e kérést írásban kapta meg. Halmai Gyula, a holding akkori vezérigazgatója kérdésünkre megerősítette a történetet: a választások utáni átadás-átvétel idején kérte meg a polgármester, hogy ne írják alá a szerződést. A nyertes ajánlattevő egyébként egy miskolci cég, az FK-Raszter Építő Zrt. volt. (A társaság vezérigazgatója, Farkas László közös céget visz az Adeptus vezérigazgatójával, Komáromi Gyulával Adeptus FK-Raszter Építő Közkereseti Társaság néven.)

Igen, elhagyom


Igen, elhagyom

Fotó: A szerző felvétele

A polgármesteri kérés motivációja nem sokkal később nyilvánvaló lett. Fridélyt más önkormányzati cégvezetőkkel együtt novemberben elbocsátották, majd a helyére lépő Czinkné Sztán Anikó bejelentette: mivel az állami támogatás lehívása nem történt meg, újra kell pályázni a selyemréti fürdő rekonstrukciójára. (Czinkné múlt októberig nemcsak a Miskolci Turisztika Kft.-t ügyvezette, hanem a Miskolctapolca Fejlesztési Kft.-t is, amely akkor beolvadt az előbbibe, emellett ma is a tapolcai kalandparkot működtető magánvállalkozás, a Kalandtúra Kft. egyik alapító-tulajdonosa, 2005-2011 között az ügyvezetője.) Arra is utalt, hogy ebből az összegből jobbat is ki lehet hozni, a fürdőépületet is fel lehetne újítani, és egy az idősebbeket, nyugdíjasokat célzó pihenő, masszázsos-dögönyözős strandot építeni. Helyzetértékelése azonban eltúlzottnak bizonyult: az elnyert támogatás nem veszett oda. Mint Fridély Lászlótól megtudtuk, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kérésükre a félmilliárdos támogatás 40 százalékát, 200 millió forintot a projekt kezdete előtt átutalt az MT számlájára.

Miután az uniós pénz ott volt, Krizáék aligha tudták volna megmagyarázni a miskolciaknak, miért nem épül az új strand. Hiába igyekeztek elődeik eredményeit negligálni, kénytelenek voltak az eredeti tervet végrehajtani: a forrás felhasználását ellenőrző hatóság ugyanis a tervek módosításához nem járult hozzá. A fideszes városvezetésnek be kellett érnie apróbb változtatásokkal, és egy új közbeszerzés új nyertesével. Az eredeti, 2011-es nyári átadás ezzel fuccsba ment - pedig a lakosság nagyon bizakodott, hiszen a strand pancsolásra alkalmas termálvizes medencéjét a dögönyözőkkel, csúszdával együtt 2008-ban felszámolták, csak az 50 méteres úszómedence működött. (A "piskóta" medence azért jutott erre a sorsra, mert nem tudták megoldani a vízforgatást; szabálytalan alakja miatt ez rendkívül drága lett volna, az ÁNTSZ viszont e hiányosság miatt az egész strand bezárását kilátásba helyezte.) A mind romosabbá váló strand öt éve jóformán strandfunkció nélkül működik.

A második közbeszerzésen az első tenderen is indult debreceni Hajdú-Ép Kft. lett a befutó. (A cégről korábban lásd: Kofátlanság , Magyar Narancs, 2007. január 25.) A társasággal 2011. októberben szerződést kötöttek, 2012 tavaszán látott hozzá a kivitelezéshez. Munkát azonban csak pár hónapig végezhetett, mivel az MT júniusban szerződést bontott vele. Az indoklás szerint azért, mert az utóbbi időszakban megszegte a szerződést. "Ez a magatartás a nyertes pályázat elszámolását és a város részére a pályázati támogatás kifizetését is veszélyezteti" - közölte a Miskolc Holding. A szerződésszegés elsősorban azzal valósult meg, hogy a Hajdú-Ép nem a szerződésben meghatározott anyagokat építette be, engedély nélkül, a megbízó hozzájárulása nélkül használt más ragasztót és csempét. Tutor Lóránt, a Hajdú-Ép Kft. vezetője nonszensznek nevezte, hogy egy 1,2 milliárdos beruházást a csempék miatt veszélyeztet a városvezetés. Úgy emlékezett, két ügyben volt vitája, de semmi jel nem mutatott arra, hogy ezeket ilyen módon szeretné lezárni a városi cég. "A medencéhez használatos egyik burkolati segédanyagról, illetve magáról a burkolóanyagról van szó. A tervben szereplő segédanyag helyett egy ugyanolyan, ha nem jobb minőségű segédanyagot használtunk, egész egyszerűen azért, mert az eredetileg tervezett segédanyag gyártását megszüntették. Egy másik gyártótól rendeltünk, s a tervezőnek be is nyújtottuk az általuk megküldött megfelelőségi nyilatkozatot. Ezt a tervező elfogadta, mint ahogyan az új burkolóanyagot is, szintén egy megfelelőségi nyilatkozat alapján" - mondta az ügyvezető az északonline.hu-nak. Hozzátette: a tervtől való eltérést e nyilatkozatok alapján a megrendelőnek kellett volna kezdeményeznie a beruházást felügyelő Nordánál (Észak-magyarországi Fejlesztési Ügynökség). Tutor szerint a város csak kifogást keresett, hogy felbonthassa a szerződést, nyilván nem fontos a számára, hogy 2012 nyarán átadják a strandot. (Kerestük mi is a Hajdú-Ép Kft.-t, de nem kaptunk választ kérdéseinkre, ahogyan a miskolci önkormányzattól sem.)

A Hajdú-Ép szerint a létesítmény elérte a 70 százalékos készültséget - az MT szerint viszont csak 40-et, ezt szakértői véleményre hivatkozva állították a decemberi bejáráson. A pórul járt debreceni cég is igazságügyi szakértőt kért fel vizsgálatra. Akármelyiküknek is lesz igaza, a megrendelő diktál, és Miskolc meghívásos tárgyalásos eljáráson új kivitelezőt választ. A harmadikat. A hivatalos közlés szerint január végére kihirdetik az eljárás végeredményét. Tutor mindenesetre kinyilvánította: ha peres eljárásra kerül sor a jó hírnevüket sértő károkozás miatt, az legalább két évig hátráltathatja a strand átadását. Kérdés az is, hogy a leendő kivitelező miként vállal felelősséget elődje munkáiért.

Több, a projektet ismerő forrásunk is meghökkentőnek nevezte a csempék miatti szerződésbontást. Mindannyian azt sejtik a lépés mögött, hogy a városnak nem állt rendelkezésre a projekt kifizetéséhez szükséges forrás. (Ezzel kapcsolatos kérdésünkre szintén nem kaptunk választ az önkormányzattól.)

Orbán ötmilliárdja

A fideszes városvezetés első önálló nagy dobása a tapolcai strand fejlesztése lett volna. Kriza bizakodva nyilatkozott erről a miniszterelnökkel történt egyeztetés után 2011. szeptemberben, amikor Orbán Viktor felavatta a Bosch újabb üzemegységét: "A közeljövő kiemelt nagyprojektje a Miskolctapolca turisztikai projekt, mellyel kapcsolatban Orbán Viktor azt kérte, hogy minél hamarabb készüljenek el a kivitelezési tervek. Szintén kiemelt fejlesztés a Miskolc belvárosát érintő projekt, mely tartalmazza a főtér kialakítását is (...) Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy a kormány támogatja ezeket a terveket, tehát a közeljövőben felgyorsulnak az események, összességében közel 10 milliárdos fejlesztésekről van szó." Kriza 2011 októberében arról beszélt, hogy a tapolcai beruházás 6,5-7 milliárd forintból jön ki, a támogatás mértéke várhatóan 4-5 milliárd forint lesz. Ezt a helyi sajtóban úgy értékelték, hogy Orbán 5 milliárd forintot ígért Krizának a tapolcai fejlesztésekhez.

A fideszes városvezetésnek rendelkezésére állt ugyan a szocialisták által kidolgoztatott "a miskolctapolcai Barlangfürdő és szolgáltatási környezetének turisztikai-szakmai fejlesztési koncepciója", a polgármester közölte: új koncepcióra és megvalósíthatósági tanulmányra van szükség. Erre nettó 10 millió forintot különített el a város, az ezzel összefüggő tervpályázatra 75 millió forintot. 2012 májusában a város beadta pályázatát a kiemelt turisztikai termék és attrakciók fejlesztése tárgyban, de a remélt 5 milliárd forint helyett a támogatási összeg maximuma 3 milliárd forint volt. Ráadásul e kategóriában strandfejlesztésre nem lehetett pályázni, csak öko- és egészségturisztikai, kulturális helyszínek fejlesztésére. Ez végül mindegy is lett, mivel a pályázatot nyáron elutasította a kormánybizottság, a régióba juttatott 12 milliárd forintból Miskolc-tapolcára egyetlen fillér nem jutott. Az elutasított pályázat után az az ígéret hangzott el, hogy 2013 tavaszán önerőből megkezdik a tapolcai strandfejlesztést. Hogy ez teljesül-e, hamarosan kiderül - a korábbi ígéretek megvalósulási arányát tekintve a miskolciaknak nincs sok okuk bizakodni.

2011 májusában a városfejlesztési cég vezetője arról beszélt egy lakossági fórumon, hogy 2012 elején várhatóan megkezdődhetnek az építkezések Diósgyőrben. A "Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése" még a Bajnai-kormány idején lett kiemelt projekt, 2,4 milliárd forint támogatással. A kormányváltás ezt a projektet is elsöpörte, az új városvezetés cseréket és módosításokat hajtott végre a programelemekben: többek között kiemelte a vártól a Palotaszállóig tartó erdei kerékpárutat, míg a vár állagmegóvása helyett az újjáépítésére fordítja a támogatás túlnyomó részét. Ez egyébként nagy vitát váltott ki, tekintettel arra, hogy nem ismertek a vár korabeli tervrajzai. Az induló beruházás hírére a 30 éve ott rendezett Kalákafesztivál tavaly Egerbe költözött. Az eredeti ütemterv szerint 2011 augusztusában kezdődött volna a munka, de a módosítások miatti új eljárások elfogyasztják a kivitelezésre szabott határidőt. Máig egy kapavágás nem történt a vár területén és környékén, a "fejlesztésre" eddig csak a decemberi lillafüredi fakivágások utalnak a függőkert rendezésének részeként. Információink szerint jelenleg a kivitelező kiválasztása zajlik, a munkálatok valószínűleg az eredeti projektzárás időpontjában kezdődhetnek.

A futó nagyprojektek közül egyedül az egykori egyetemvárosi fűtőműbe álmodott, 1,7 milliárd forint uniós forrást elnyert Science Múzeum fejlesztését nem akasztotta meg a városvezetés, igaz, a létesítmény átadása hozzávetőleg másfél évet késik.

Neked ajánljuk