Komlóska

Megvágták a magyar adóparadicsomot a törvénymódosítással

  • Bódisz Attila
  • 2013. február 6.

Kis-Magyarország

A tavalyi százmillió forintról ez évben negyvenmillióra csökkennek a komlóskai adóbevételek egy idén életbe lépő törvénymódosításnak köszönhetően. A magyar adóparadicsomként ismert zempléni falu máris érzi a hatásokat.

Komlóska még 2008-ban került az országos médiába azzal, hogy egy helyi döntés nyomán eltörölték a hely iparűzési adót (hipa), és ezzel egy csapásra megteremtették a magyar adóparadicsom hamar ragadóssá váló mintáját. (Erről lásd keretes írásunkat.) Ez a 300 lakosú, zempléni ruszin kistelepülés elsősorban kamionos cégek otthona lett – legalábbis papíron –, melyek noha hipát nem, viszont súlyadót fizettek az önkormányzatnak, ez a felállás pedig mindkét félnek sokáig megérte.

Most azonban úgy tűnik, vége a szép adóbevételt hozó éveknek. A komlóskai önkormányzat gazdálkodásában ugyanis a gépjárműadóról szóló törvény módosítása jelentős bevételkiesést okoz, mivel a január elsején életbe lépett új jogszabály szerint az eddig teljes mértékben az önkormányzatoknál maradt összeg hatvan százalékát idén már a központi költségvetésbe kell befizetni: azaz az évi 100 millió forintos súlyadóból 60 milliót. A törvénymódosítás hivatalos indoklása szerint azért, mivel az állam több feladatot is átvállalt az önkormányzatoktól, és ehhez forrásokra volt szüksége. Köteles László polgármester azt mondja a magyarnarancs.hu-nak: Komlóska esetében ez most azt jelenti, hogy a helyi iskola átadásával 10 millió forintot spóroltak, míg az adóbevételekből hatvanmilliót vesztettek.

Ráadásul az utóbbi időben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei is vizsgálták a komlóskai vállalkozásokat. Értesüléseink szerint a hivatal több elmarasztaló határozatot is hozott: akadt olyan társaság, amelyet azért vontak felelősségre, mert nem volt kinn a cégtábla, máskor azt állapították meg, hogy a település utcája nem alkalmas kamionforgalom lebonyolítására. A polgármester úgy véli: a hatóságok különbséget tesznek a kistelepülések és a nagyobb városok között. Véleménye szerint ugyanis nincsenek jobb körülmények az ilyen vállalkozások számára egy budapesti panellakásban, mint Komlóskán.

Van itt azért kamion


Van itt azért kamion

Csak bejelentkeztek

A magyar adóparadicsom megteremtőjeként elhíresült apró településről két éve közöltünk riportot. Akkor ezt írtuk: a hipa eltörlésével keletkezett „kiskapuval sokan éltek, főleg olyan vállalkozások, amelyeknek viszonylag kicsi az adminisztrációs központ iránti igényük: döntően fuvarozási cégek alkotják a mára közel százfősre duzzadt komlóskai vállalkozási parkot. Aligha van még egy olyan települése az országnak, ahol ilyen magas lenne az egy főre jutó kamionok száma – papíron. De a cégeken kívül a falunak is megérte, hiszen a kamionok után fizetendő súlyadó egy csapásra feltöltötte a helység kiürült kasszáját: a gazdasági önfenntartás működik, Komlóska 86 milliós költségvetésében legalább 50 millió a saját bevétel, és csak a fennmaradó 30 millió származik állami normatívából és más (pályázati és egyéb) állami pénzekből. A teljesen törvényes ügylet (az említett adónem önkormányzati hatáskörbe tartozik) belföldi adóparadicsommá tette Komlóskát.” (A zempléni településen egyébként sem építmény-, sem kommunális, sem idegenforgalmi adót nem kellett fizetni.) Azt is megírtuk: a cégek többsége valójában semmilyen tevékenységet – még adminisztrációst sem – végez, végzett Komlóskán, csak „bejelentkezett”.

Ragadós volt
A komlóskai minta később több – jellemzően szintén kisméretű – településnek megtetszett. 2011-ben a Hírszerző már 500, ipát elengedő településről írt, megemlítve a Pest megyei Újlengyelt, amely „magához csábította Magyarország hetedik legnagyobb vállalatát, a Triton Kft.-t. Az elektronikus cégnyilvántartása adatai szerint ma már 883 cég székhelye vagy fióktelepe van bejegyezve az 1700 lakosú községbe”.

„A helyi adóparadicsom létrehozásának ötletét a kényszer szülte” – mondja a polgármester. Köteles László ezzel a csökkenő központi támogatásokra utal: a költségvetésből havonta utalt normatíva ugyanis folyamatosan csökken, ráadásul 2012-ben például két hónap is volt, amikor egyetlen fillér sem érkezett a számlájukra. Tavaly egyébként közel hatmillió forintot kaptak egész évre (2010-ben még hétmilliót – a szerk.), idén azonban a nettó költségvetési támogatás alig haladja meg az ötmilliót. Ebből az összegből kellene fizetniük az önkormányzati dolgozók bérét, a hivatal működését, az önkormányzati utak rendben tartását, de a közvilágítást is – erre viszont ez a pénz már nem elég évek óta.

Középen a polgármester


Középen a polgármester

A hipa eltörlésének évében húsz, utána közel nyolcvan vállalkozás helyezte át telephelyét Komlóskára, később pedig minden esztendőben további tíz cég jelentkezett át a kistelepülésre, főleg szállítmányozók, de másféle, például grafikai vállalkozás is található közöttük. A polgármester szerint a hozzájuk telepedett vállalkozások többsége elhagyta volna az országot, ha ők nem kínálják fel a cégek számára komoly megtakarításokkal kecsegtető lehetőséget. Ugyanakkor az elmúlt években csökkenő tendencia is mutatkozott: a korábban a Komlóskára bejelentett 1800 kamionból mára 1200 maradt, a többit tulajdonosaik értékesítették. (Komlóskáról egy elmaradt kormányzati támogatás kapcsán korábban már írtunk.)

Hanyatlás jöhet

Mostanáig összesen 139 vállalkozás telepedett meg a zempléni településen. A polgármester most azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy ezek összesen több mint ezer embernek adnak munkát országszerte, a magyar államnak pedig – különböző adók formájában – kétmilliárd forint bevételt jelentett a működésük. Ezenkívül az évi körülbelül 100 millió forintos adóbevétel 2008 óta nemcsak az önkormányzat és a település továbbélését biztosította, de több olyan programot is sikerült elindítaniuk, amely a falu önellátását célozta, és egyben gyakorlatilag megszüntette a munkanélküliséget. Az adóforintokból vásároltak például egy jelentősebb állatállományt, valamint eszközöket a bérbe vett földek megműveléséhez. Ezek segítségével nemcsak ellátják a helyi közétkeztetést alapanyaggal, de munkát is adtak a helybélieknek. (Nem mindenki látja ilyen pozitívan a helyi viszonyokat, lásd erről korábbi cikkünk Köteles polgármesteri kihívójával készült részét – a szerk.) A feladatok a helyi szabad munkaerőt teljesen lekötötték, sőt a környékbeli falvakból is jártak és járnak át dolgozni Komlóskára. Az adószabályok változásával az a pénzforrás apad ki a településen, amiből eddig ezeket finanszírozták. A polgármester – noha vannak további tervei, ipari telepet létesítene például – most pesszimista. „A maradék negyvenmillió elég ugyan az önkormányzati alapfeladatok végrehajtására, de az utóbbi esztendők markáns fejlődése megtorpanhat.”

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.