Komlóska

Megvágták a magyar adóparadicsomot a törvénymódosítással

  • Bódisz Attila
  • 2013. február 6.

Kis-Magyarország

A tavalyi százmillió forintról ez évben negyvenmillióra csökkennek a komlóskai adóbevételek egy idén életbe lépő törvénymódosításnak köszönhetően. A magyar adóparadicsomként ismert zempléni falu máris érzi a hatásokat.

Komlóska még 2008-ban került az országos médiába azzal, hogy egy helyi döntés nyomán eltörölték a hely iparűzési adót (hipa), és ezzel egy csapásra megteremtették a magyar adóparadicsom hamar ragadóssá váló mintáját. (Erről lásd keretes írásunkat.) Ez a 300 lakosú, zempléni ruszin kistelepülés elsősorban kamionos cégek otthona lett – legalábbis papíron –, melyek noha hipát nem, viszont súlyadót fizettek az önkormányzatnak, ez a felállás pedig mindkét félnek sokáig megérte.

Most azonban úgy tűnik, vége a szép adóbevételt hozó éveknek. A komlóskai önkormányzat gazdálkodásában ugyanis a gépjárműadóról szóló törvény módosítása jelentős bevételkiesést okoz, mivel a január elsején életbe lépett új jogszabály szerint az eddig teljes mértékben az önkormányzatoknál maradt összeg hatvan százalékát idén már a központi költségvetésbe kell befizetni: azaz az évi 100 millió forintos súlyadóból 60 milliót. A törvénymódosítás hivatalos indoklása szerint azért, mivel az állam több feladatot is átvállalt az önkormányzatoktól, és ehhez forrásokra volt szüksége. Köteles László polgármester azt mondja a magyarnarancs.hu-nak: Komlóska esetében ez most azt jelenti, hogy a helyi iskola átadásával 10 millió forintot spóroltak, míg az adóbevételekből hatvanmilliót vesztettek.

Ráadásul az utóbbi időben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei is vizsgálták a komlóskai vállalkozásokat. Értesüléseink szerint a hivatal több elmarasztaló határozatot is hozott: akadt olyan társaság, amelyet azért vontak felelősségre, mert nem volt kinn a cégtábla, máskor azt állapították meg, hogy a település utcája nem alkalmas kamionforgalom lebonyolítására. A polgármester úgy véli: a hatóságok különbséget tesznek a kistelepülések és a nagyobb városok között. Véleménye szerint ugyanis nincsenek jobb körülmények az ilyen vállalkozások számára egy budapesti panellakásban, mint Komlóskán.

Van itt azért kamion


Van itt azért kamion

Csak bejelentkeztek

A magyar adóparadicsom megteremtőjeként elhíresült apró településről két éve közöltünk riportot. Akkor ezt írtuk: a hipa eltörlésével keletkezett „kiskapuval sokan éltek, főleg olyan vállalkozások, amelyeknek viszonylag kicsi az adminisztrációs központ iránti igényük: döntően fuvarozási cégek alkotják a mára közel százfősre duzzadt komlóskai vállalkozási parkot. Aligha van még egy olyan települése az országnak, ahol ilyen magas lenne az egy főre jutó kamionok száma – papíron. De a cégeken kívül a falunak is megérte, hiszen a kamionok után fizetendő súlyadó egy csapásra feltöltötte a helység kiürült kasszáját: a gazdasági önfenntartás működik, Komlóska 86 milliós költségvetésében legalább 50 millió a saját bevétel, és csak a fennmaradó 30 millió származik állami normatívából és más (pályázati és egyéb) állami pénzekből. A teljesen törvényes ügylet (az említett adónem önkormányzati hatáskörbe tartozik) belföldi adóparadicsommá tette Komlóskát.” (A zempléni településen egyébként sem építmény-, sem kommunális, sem idegenforgalmi adót nem kellett fizetni.) Azt is megírtuk: a cégek többsége valójában semmilyen tevékenységet – még adminisztrációst sem – végez, végzett Komlóskán, csak „bejelentkezett”.

Ragadós volt
A komlóskai minta később több – jellemzően szintén kisméretű – településnek megtetszett. 2011-ben a Hírszerző már 500, ipát elengedő településről írt, megemlítve a Pest megyei Újlengyelt, amely „magához csábította Magyarország hetedik legnagyobb vállalatát, a Triton Kft.-t. Az elektronikus cégnyilvántartása adatai szerint ma már 883 cég székhelye vagy fióktelepe van bejegyezve az 1700 lakosú községbe”.

„A helyi adóparadicsom létrehozásának ötletét a kényszer szülte” – mondja a polgármester. Köteles László ezzel a csökkenő központi támogatásokra utal: a költségvetésből havonta utalt normatíva ugyanis folyamatosan csökken, ráadásul 2012-ben például két hónap is volt, amikor egyetlen fillér sem érkezett a számlájukra. Tavaly egyébként közel hatmillió forintot kaptak egész évre (2010-ben még hétmilliót – a szerk.), idén azonban a nettó költségvetési támogatás alig haladja meg az ötmilliót. Ebből az összegből kellene fizetniük az önkormányzati dolgozók bérét, a hivatal működését, az önkormányzati utak rendben tartását, de a közvilágítást is – erre viszont ez a pénz már nem elég évek óta.

Középen a polgármester


Középen a polgármester

A hipa eltörlésének évében húsz, utána közel nyolcvan vállalkozás helyezte át telephelyét Komlóskára, később pedig minden esztendőben további tíz cég jelentkezett át a kistelepülésre, főleg szállítmányozók, de másféle, például grafikai vállalkozás is található közöttük. A polgármester szerint a hozzájuk telepedett vállalkozások többsége elhagyta volna az országot, ha ők nem kínálják fel a cégek számára komoly megtakarításokkal kecsegtető lehetőséget. Ugyanakkor az elmúlt években csökkenő tendencia is mutatkozott: a korábban a Komlóskára bejelentett 1800 kamionból mára 1200 maradt, a többit tulajdonosaik értékesítették. (Komlóskáról egy elmaradt kormányzati támogatás kapcsán korábban már írtunk.)

Hanyatlás jöhet

Mostanáig összesen 139 vállalkozás telepedett meg a zempléni településen. A polgármester most azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy ezek összesen több mint ezer embernek adnak munkát országszerte, a magyar államnak pedig – különböző adók formájában – kétmilliárd forint bevételt jelentett a működésük. Ezenkívül az évi körülbelül 100 millió forintos adóbevétel 2008 óta nemcsak az önkormányzat és a település továbbélését biztosította, de több olyan programot is sikerült elindítaniuk, amely a falu önellátását célozta, és egyben gyakorlatilag megszüntette a munkanélküliséget. Az adóforintokból vásároltak például egy jelentősebb állatállományt, valamint eszközöket a bérbe vett földek megműveléséhez. Ezek segítségével nemcsak ellátják a helyi közétkeztetést alapanyaggal, de munkát is adtak a helybélieknek. (Nem mindenki látja ilyen pozitívan a helyi viszonyokat, lásd erről korábbi cikkünk Köteles polgármesteri kihívójával készült részét – a szerk.) A feladatok a helyi szabad munkaerőt teljesen lekötötték, sőt a környékbeli falvakból is jártak és járnak át dolgozni Komlóskára. Az adószabályok változásával az a pénzforrás apad ki a településen, amiből eddig ezeket finanszírozták. A polgármester – noha vannak további tervei, ipari telepet létesítene például – most pesszimista. „A maradék negyvenmillió elég ugyan az önkormányzati alapfeladatok végrehajtására, de az utóbbi esztendők markáns fejlődése megtorpanhat.”

Figyelmébe ajánljuk