Fűzfőn nagyon kiakadtak a kampányígéretéről elfeledkező Fideszre a bűz miatt

Kis-Magyarország

A belügyi államtitkár a választások előtt ígérte a bűzölgő hulladéklerakó bezárását. Balatonfűzfőn és környékbeli településeken élők nyílt levélben és petícióban követelik a telep bezárását.

„Követeljük az egészséges lakókörnyezethez való jogunk biztosítását! Zárják be a királyszentistváni szemétteleppé vált hulladéklerakót! Szüntessék meg az elviselhetetlen bűzt!” Ezzel a felszólítással indított aláírásgyűjtést egy balatonfűzfői önkormányzati képviselő szeptember 19-én.

A kezdeményezéséhez eddig 356-an csatlakoztak: nagy részük helyi lakos, a többiek a bűzt elszenvedő szomszédos településekről, Papkesziról, Litérről, Vilonyáról jelentkeztek. A kezdeményezőnek, Kontics Mónikának abból lett elege, hogy a Balaton partjától néhány kilométerre EU-s forrásból épült telep napi szinten lehetetleníti el az ott élők mindennapjait elviselhetetlen bűzt árasztva.

Ősszel újra támad a bűz

„Bár nyáron kevésbé volt intenzív, szeptemberre a helyi lakosokat elfelejtették, magukra hagyták, ma már napi szintű a gyomorforgató szemétszag. Nincs tájékoztatás, nincs kommunikáció” – mondta a Narancs.hu-nak Kontics. Szerinte a lehűlő bűzös levegő este a melegebb Balaton feletti légáramlatok felé tódulva borítja el a lakott településeket.

Kontics a Narancsot arról tájékoztatta, a lerakóval kapcsolatban Marton Béla balatonfűzfői polgármesterrel tartja a kapcsolatot, de tőle sem jutnak elégséges információhoz. Lapunk is kereste a polgármestert, aki azt nyilatkozta, az önkormányzat támogatja a lerakó bezárása érdekében indított civil mozgalmat, szándékaikkal egyetértenek, ő elsőként írta alá a petíciót. Az egy évvel ezelőtti üzemlátogatáson maga kezdeményezte a telep bezárását, amely teljesen ellehetetleníti a közeli településeken az életet, jelentős hátrányokat okoznak azok fejlődésében idegenforgalmi szezonban és azon kívül is. Kezdeményezte rendkívüli társulási tanácsülés összehívását is az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás elnökénél.

„Tervezünk lakossági közmeghallgatást a témában, ahova a kormányhivatal témával foglakozó munkatársai tájékoztathatják a lakosságot a terveikről, megoldási javaslataikról, az országgyűlési képviselők megismerhetik a választópolgárok véleményét. Az érintett települések képviselő-testületei együttes ülését is össze akarjuk hívni.” A polgármester szerint már nem hiszen a hitegetéseknek, ígérgetéseknek, eredményeket akarnak látni.

Be nem váltott kampányígéret

Kontrát Károly a térség fideszes országgyűlési képviselője az április választások előtt a Facebookon nyugtatta a lakosságot, hogy be fogják zárni a hulladékfeldolgozót. Ám erre még mindig nem került sor. Ezért a fűzfői Szanyi Szilvia nyílt levelet írt a belügyi államtitkárként dolgozó képviselőjüknek.

Az elviselhetetlen bűzzel működő királyszentistváni hulladéklerakó ügyében még szeptemberben közmeghallgatás összehívását kérte Kontráttól, hogy tájékoztatást kapjanak, hol tart az ügy. Szanyi a közösségi oldalon azt írta, Kontrát felhívta és fenntartotta ígéretét, hogy továbbra is mindent megtesz a telep bezárása érdekében, nyitott a közmeghallgatás iránt.

Kontrát Károly

Kontrát Károly

 

 

Marton Bélának is sikerült Kontráttal beszélni, aki továbbdobta a labdát, a veszprémi térséget képviselő Ovádi Pétert (Fidesz) emlegette illetékesként, aki állítólag folyamatosan tárgyal az ügyben az üzemeltetővel és a társulással. A polgármesternek azt mondta, mindenben azon vannak, hogy a bűzhatás megszűnjön, sajnos azonban a végleges megoldásban nekik közvetlen kompetenciáik nincsenek. A belügyi államtitkár arra biztatta a balatonfűzfőieket, nyugodtan kérjenek folyamatos tájékoztatást az üzemeltetőtől.

Felbuktatott állami cégvezér

Kontrát egyébként a kampányban arra alapozta ígéretét, hogy levelezésbe állt Weingartner Balázssal, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) vezetőjével. Csakhogy Weinigartnert már hiába kérdeznék a fűzfőiek, június végén államtitkári pozícióban találta magát.

A fenntarthatóságért felel az innovációs minisztériumban, miközben korábbi ténykedése a kukaholdingnál maga a katasztrófa: a 2016-os 60 milliárdos bevétel 1,5 milliárdos veszteséget eredményezett, mi több, a holding 2017-es mérlegét a könyvvizsgáló egyszerűen nem volt hajlandó aláírni. Az NHKV-nak feltettük a hulladéktelep be nem zárásával kapcsolatos kérdéseinket, a válaszokra ígéretet kaptunk.




Sok pénzt érő szemét

A petíciót megkapott hat balatoni önkormányzatot, (Balatonfűzfő, Balatonkenese, Vilonya, Litér, Papkeszi, Balatonalmádi, Királyszentistván) is kérdeztük álláspontjukról. Egyedül Balatonalmádi reagált, ahol azt mondták, ők nem érzékelik a légszennyezést.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

 

Az önkormányzatok hallgatásán nem csodálkozott a lerakó sorsát évek óta figyelő helyi forrásunk. Arra hívta fel a figyelmet, a telep bezárása kínosan érintené a lerakóra a közelből szállító önkormányzatokat, elkerülhetetlen lenne a szemétdíjemelés, ha egy másik helyszínt jelölnének ki.

Pedig Weintgartner ezt márciusban ezt is felvetette, elismerve, hogy a bűz a technológiai és tervezési problémákra vezethető vissza. Arról van szó, hogy dombtetőre épült a lerakó, ahonnan szabad a bűz útja, széljárástól függően takarja be a környéket. Ezt persze nem könnyű megoldani, a megoldás a telephely kiváltása lehetne.

A hulladéktelep bezárásával az EU által 29 millió euróval támogatott Észak-Balatoni Hulladékkezelési Projekt magját számolnák fel, amely 158 Balaton-környéki településről, 125 ezer háztartásból évi 120 ezer tonna szemetet képes feldolgozni. A lerakó felszámolása azért sem egyszerű, mert februárban még arról szóltak a hírek, hogy új projektelemekkel bővítik a rendszert 2,6 milliárd forintból.

Az önkormányzatokat egyéb érdek is fűzheti a telep fenntartásához. Balatonfűzfő a társulástól például kompenzációt kap. Júliusban arról döntött a képviselő-testület, ennek a terhére fizetik ki az egyik ipari telek lőszermentesítésének 2 millió forintos költségét.

Nyitóképünk illusztráció.

(Update 19:10: A cikk címében javítottunk egy elütést, ám ez a a Facebookon nem látszik, mert a közösségi oldal utólag nem engedélyi a módosítást. A hibáért elnézést kérünk.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.