„Higgye el nekem, magyar ember nem áll be látástól vakulásig. Ez nem nyolcórás munka, itt csinálni kell, amíg lehet. Ezeknek a románoknak nagy az állóképességük, igaz, szakmunkára kevésbé foghatók, de itt a homokháti kertészetekben kell a kézi munkaerő, palántázni kell, fel kell szedni a krumplit akár a fagyos földből is. Sok köztük a cigány, igaz. Ezek a szegény párák egyre csak menekülnek Erdélyből a nyomoruk elől. Szinte mindegyik az ottani uzsorása elől fut, abban reménykednek, hogy itt egyenesbe jönnek.” Mórahalom és Zákányszék között beszélgetünk egy helyi gazdával az útszéli kocsmában. Amerre nézünk, mindenütt csak a homok. Forrásunk így összegez: „feketemunka és razziák”. Ezzel telt majd két évtized a homokon, hiszen a kegyetlen görnyedésre fillérekért nehezen lehetett magyar napszámost találni. A határon túlról viszont jöttek, jönnek ma is.
Képünk illusztráció
Fotó: MTI
Románia uniós csatlakozása óta minden román állampolgár három hónapig szabadon tartózkodhat Magyarországon, és csak a 93. napon kell lakhatást és keresőtevékenységet igazolni. A szezonális mezőgazdasági munka jellegéből adódóan a vendégmunkások hazajárnak, így a három hónapot nem is töltik ki egyvégtében. Főszezonban lehetnek itt úgy hat-hétszázan. A homokháti településeken szinte havonta tartanak honosítási ünnepségeket, amelyeken a határon túliak leteszik az esküt és magyar állampolgárságot kapnak. Az együttélés azonban korántsem feszültségmentes. „Kifolyik a kezük közül a pénz. Iszogatnak, nótázgatnak, aztán meg összeszólalkoznak a helyiekkel. Jön a büdösrománozás meg a büdösrománcigányozás. Kész a harag, ami másnapra, de harmadnapra sem múlik” – pödörint egyet bajszán beszélgetőtársam, de úgy fejezzük be, hogy igazából nem tisztázzuk, kivel is van baj. „Menjen a Tanács Jóskához – javasolják többen is. – Ő aztán tud mesélni.”
Egy boldog vendégmunkás
Másnap reggel elmegyek a közeli Tanács-tanyára, Zákányszékre. Busszal, hívatlanul, bejelentkezés nélkül, korán reggel. Én ébresztem őket, mégsem fogadnak bizalmatlanul. „Még a 90-es évek elején jött erre négy suvickos képű fiú, ott vánszorogtak koszosan, éhesen a földúton. Kiderült, hogy Ausztriába vették az irányt, de még a határ előtt elfogyott a pénzük. Megegyeztünk, hogy adok nekik, de ledolgozzák. Így volt először nálunk vendégmunkás. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, pedig már rég visszamentek Balázsfalvára, ahol a családjuk van. Az erdélyiek nem sokért dolgoztak, nekik is jó volt, nekünk is jó volt. Erősek, dolgosak, szívósak. Így hallottam meg hírét Misinek is. Azt mondták, úgy szedi a krumplit, hogy porzik utána a föld” – mondja nevetve Tanács József, a gazda. „Bizony kapkodtam a krumplit a földből, mert féltem – ezt már Nagy Mihály meséli. – Apám meghalt, négyen voltunk testvérek, anyám huszonévesen maradt egyedül velünk. A testvéreimet a rokonoknál helyezte el, engem hozott magával Magyarországra dolgozni. 14 éves voltam. Akasztón egy szőlőben kaptunk munkát, ám a gazda állandóan ütött. Hamar eljöttünk onnan, de én azt hittem, minden magyar ilyen, azért kapkodtam a krumplit, nehogy verjenek. Így ment híre, hogy gyors vagyok. Kapkodtak utánam a gazdák, hét évvel ezelőtt kerültem Tanács uramhoz. Lakhattam nála, rendesen fizetett, de én mindig elszórtam a pénzt. Ittam, cigarettáztam, ha a kocsmában hergeltek, hogy büdös román vagyok, eljárt a kezem. Ha maradt pénzem, hazamentem Székelyudvarhelyre, ott ismerkedtem meg a feleségemmel, született egy fiunk. Aztán jött a második gyerkőc, akkor már majd megvesztem nélkülük. De muszáj volt maradnom itt, mert otthon semmi munka nem volt, csak a nyomor. Tanács uram szólt, hogy hozzam át a családot, nyugodjak le. Mindenben segített, papírokat intézni, végül megkaptuk az állampolgárságot. A legkisebb gyermekünk már itt született. Ma már boldog vagyok. Járok gyülekezetbe is. Nincs ital, nincs cigi, csak a család és a munka. 14 évesen jöttem át, most 29 vagyok. Ennyi idő kellett a boldogulásig.”
„Szeretnek itt lenni” – kanyarodunk ki Tanács Józseffel az udvarból. Búcsúzásul azt mondja: „Pedig nézze, ez anyámék kis tanyája volt, ők is szegények voltak, nincs itt fürdőszoba, semmi, csak két szoba, meg egy vaskályha. Mi itt már szimbiózisban élünk.”
Gyilkossággal indult a lavina
Ez a szimbiózis azonban egyre törékenyebb. A helyiek közül sokan vélekednek úgy, hogy a Romániából érkező vendégmunkások „krémje” már nem áll meg itt, mennek Olaszországba és Spanyolországba, itt – szerintük – csak az „alja” marad. A Mihály által említett kocsmai konfliktusok évek óta előfordulnak, jelentős fordulat mégis tavaly októberben történt, amikor a saját tanyáján gyilkoltak meg egy idős férfit, és napokon belül három román vendégmunkáson csattant a bilincs.
A Jobbik egyből igyekezett meglovagolni a helyi indulatokat, és azonnal tüntetést szervezett a helyszínre. Itt – egy helyi tudósítás szerint – Nógrádi Zoltán, a település fideszes polgármestere a tüntetőknek azt mondta: az ügy a rendőrségre tartozik. Többen úgy reagáltak erre, hogy a polgármester „képtelen megoldani” – a jobbikosok szerint roma – vendégmunkások ügyét. Nógrádi, akár ennek hatására, akár magától, a következőkben már kezdeményezőként lépett fel: előbb összehívta a helyi gazdákat, akik vendégmunkásokat alkalmaznak, novemberben pedig már egy helyi rendészeti csoport felállításáról tartott sajtótájékoztatót öt környező település – Ruzsa, Zákányszék, Ásotthalom, Domaszék és Bordány – polgármestereivel közösen.
Középen Nógrádi Zoltán
Fotó: MTI
„Minden településen önkormányzati rendészetet alapítunk” – hangoztatta a mórahalmi polgármester, ahogyan azt is, hogy teljes az egyetértés a szélsőséges politikai erők kizárásával kapcsolatban is.
| Bilincs és vegyi fegyver – mire lesz joguk? A rendészcsoportok létrehozását egy tavalyi törvény inspirálta. A 2012. évi CXX. az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény kimondja: „Önkormányzati rendészeti szervet (…) a polgármesteri (…) hivatal (…) önálló költségvetési szervként (…) hozhat létre. (…) Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr. (…) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel, vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé. A rendészeti feladatokat ellátó személy (…) az ellenszegülés megtörése érdekében a) testi kényszert és b) vegyi eszközt alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a felhívásnak nem tesz eleget.” Továbbá a rendészeti feladatot ellátó személy „az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében bilincset alkalmazhat”, valamint „jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt (…) – legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani” a rendőrség megérkezéséig. |
Idén márciusban az álláshirdetés is megjelent Mórahalmon: bárki jelentkezhet, aki magyar állampolgár, büntetlen előéletű, és vállalja a közterület-felügyelői vizsga letételét, illetve az érettségi megszerzését. „Majdnem rendőrök lesznek, de jogszerűen közterület-felügyelők” – magyarázza lapunknak Nógrádi Zoltán, aki a polgármesterség mellett a Mórahalmi Kistérség elnöke is. „Csak a rendőrség által kiadott igazolványokkal, jelvényekkel léphetnek fel, és a közterület-felügyelők egyenruháját viselik majd. A létszámot folyamatosan töltjük fel, jelenleg négyen vannak. A rendészeti szervezet tagjainak joguk lesz igazoltatni, indokolt esetben visszatartani a személyt a hatóságok megérkezéséig, adott esetben be is kísérhetik a gyanús elemet a legközelebbi rendőrőrsre, ha úgy ítélik meg, meg is bilincselhetik a feltartóztatottat.” Hozzátette: április elsejével áll fel a csapat. Nógrádi még azt is elmondta, hogy a csapatok első dolga lesz ellenőrizni, ki az, aki valóban dolgozni jött a Homokhátságra, és ki az, aki nem. Ahogy a polgármester fogalmazott: a munkavállalás szabad az Európai Unióban, nem a rablás.
Csökkenő bűncselekmények
Kétséges azonban, kezdeményezhetnek-e bármit is a rendészek, ha például úgy találják, hogy valaki „nem dolgozni” jött. A Bevándorlási és Idegenrendészeti Hivatal tájékoztatása szerint a kiutasításhoz a nemzetbiztonságot, illetve a közegészségügyet veszélyeztető indokok szükségesek, amelyeket néhány közterület-felügyelő nem állapíthat meg.
Akad olyan helyi politikus is, aki ellenzi a kezdeményezést. „Semmilyen megoldást nem hoz az önkormányzati járőrözés” – vélekedik Tatár Gábor, ruzsai képviselő (az LMP megyei szervezetének mezőgazdasági szakpolitikusa). Tatár szerint egyébként a hatalommal visszaélésnek nagy az esélye (így vélekedik a Helsinki Bizottság is, véleményük keretes írásunkban olvasható), főként egy olyan térségben, ahol tapintható a cigányellenesség. Ősszel még többen csatlakoztak a kezdeményezéshez, ám többük csak a helyi polgárőrséget erősíti. Az önkormányzati rendészeti szervezet működtetése Mórahalom mellett Zákányszék feladata lesz, ahol egy alapítványon keresztül maguk a gazdák is hozzájárulhatnak a működtetéshez.
Ők „csak” polgárőrök – képünk illusztráció
Fotó: MTI
„Az önkormányzati rendészeti szerv nem a rendőrség konkurenciája” – mondja Szenti Szabolcs. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint a szervezetek együttműködési megállapodást kötnek a rendőrséggel, így annak engedélyével és felügyelete mellett működhetnek.
Egyébként az önkormányzatok körében végzett felmérés szerint Csongrád megyében a legelégedettebbek a helyhatóságok a közbiztonsággal. A Szegedi Rendőrkapitányság adatai szerint a mórahalmi rendőrőrs illetékességi területén 8 százalékkal csökkent tavaly a regisztrált bűnesetek száma a korábbi évhez képest.
| Helsinki Bizottság: torz a mórahalmi lépés „Diszkriminatív és jogellenes, ha valakit nemzetisége, állampolgársága miatt vonnak intézkedés alá. Visszaélésre adhat okot, hogy az említett jogszabály szerint a rendészeti feladatot ellátó személy intézkedéséről a munkáltatónak tesz jelentést, aki kivizsgálja annak jogszerűségét. A törvény hallgat az intézkedéssel szembeni panaszlehetőségről, azaz szabad utat enged az intézkedések kontroll nélküli alkalmazásának. Ugyancsak aggályos, hogy alkotmányos felhatalmazás nélkül egy települési önkormányzat olyan erőszakszervezetet hoz létre, amelynek az állami erőszakszervezetével, a rendőrséggel hasonló jogosítványa van” – állapítja meg a Helsinki Bizottság a magyarnarancs.hu érdeklődésére. Megjegyzik: a közösségi rendőrség gondolata éppen ellentétes célból született meg, mint amit a mórahalmi elképzelés mutat – a rendőrség vagy a helyi rendészeti szervek a helyi közösség szolgálatában álló szervezet. E modell szemben áll a gyakran látott torz magyar példákkal, amelyekben a rendészeti szervek elnyomó, megtorló eszközöket alkalmaznak, céljuk a megfélemlítés, elrettentés, nem pedig a közösség szolgálata. „Ráadásul az önkormányzatok sokszor – jelen esetben is – úgy terjesztik ki az állam büntetőhatalmát a rendőrségen túli szervekre, hogy a statisztikai adatok szerint a területükön korábban csökkent a regisztrált bűncselekmények száma.” |
