A számok nem hazudnak: nyoma sincs a migránsáradatnak, de ez a Fideszt nem zavarja

Kis-Magyarország

Közel a magyar-szerb drótkerítéses határszakaszhoz, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség működési területén szinte kimutathatatlanok az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények. Mégis ezzel hülyítették a választókat a tavalyi országgyűlési és most, a májusi EP-választás előtt. És ősszel is voksolunk!

Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményekből és a tiltott határátlépésekből 2018-ban olyan kevés volt a Gyulai Határrendészeti Kirendeltséghez tartozó közel 30 kilométeres határszakaszon és a hozzá tartozóm több száz négyzetkilométeres mélységi zónában, hogy tavaly minden hétre csupán egy-egy jutott.

Az elmúlt esztendőben ezen a határszakaszon embercsempészés nem történt. Másrészt a csekély számú jogsértések döntő többsége nem szír, albán vagy etióp, hanem román és bolgár állampolgárokhoz kötődnek – áll abban a tájékoztatóban, amelyet a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség terjesztett nemrégiben a gyulai képviselő-testület elé.

Drótok és zöldhatárok...

Drótok és zöldhatárok...

Fotó: Pixabay.com

Mindössze 1 százalék

Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 2018-ban mindössze 59 volt, s ez a határőrizeti kirendeltség összes intézkedésének 1 százalékát tette ki. Wéber Csaba, a kirendeltség vezetője szóbeli kiegészítésében a békési fürdőváros testületi ülésén elmondta, hogy illegális migráció tavaly a 2017-es adatokhoz képest 50, míg a tiltott határátlépések száma több mint 80 százalékkal csökkent.

Arról tavaly számolt be a Narancs.hu, hogy az azt megelőző évben 22 százalékkal csökkent az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények száma ezen a délkeleti határszakaszon. Így folyamatos és jelentős csökkenésről beszélhetünk.

Ez azért figyelemre méltó, mert a szóban forgó magyar-román határszakasz közel van a magyar-szerb határon mintegy 150 kilométer hosszan felépített műszaki határzárhoz. Ha tényleg lenne migrációs nyomás Európa felé, Magyarországon keresztül, akkor megkerülve a magyar-szerb határon felépített drótkerítés-rendszert, errefelé is próbálkoznának a menekültek. Ám mint a számok mutatják – és egyben cáfolják! – mindez nincs így.

Hiába riogatnak, a leszakadó Viharsarok nem célpont

A Fidesz-kormány 2015-ben eljátszott azzal a gondolattal, hogy a 448 kilométeres magyar-román határszakaszon is kerítést épít, „megállítva” a menekültek/migránsok hadát. Ami több okból is aggályos lett volna.

Egyrészt az elmúlt évek nem igazolták volna, hogy erre szükség van. Másrészt a kerítés két EU-tagállam között épült volna fel, és kérdés, hogyan fogadta volna ezt a romániai magyarság és a honi románság. Végül, iszonyú pénzeket emésztett volna fel. Ugyanis a magyar-szerb határon megépített kerítés hossza 155 kilométer, amelynek végösszege 270 milliárd lett. (Ennek felét az Orbán-kabinet az EU-val próbálta kifizettetni, sikertelenül.)

A Fidesz-kormány és a Békés megyei fideszes politikusok már 2015 óta riogatnak a migráns- vagy menekülthullámmal, miközben nyilvánvaló, hogy az erősen leszakadó viharsarki térség aligha lenne a hazájukat elhagyó menekültek számára célpont. (Magyarország sokkal fejlettebb területei sem azok.)

Az ezzel való riogatás, mégis működik. A 2018 tavaszi országgyűlési választáson Békés megye mind a négy egyéni körzetét megnyerték a Fidesz parlamenti képviselőjelöltjei. Az EP-választás Békés megyei eredményei a Fidesz szempontjából jobbak az országos átlaghoz képest. Azaz a nem létező veszéllyel való riogatás bevált recept.

Migráns-verseny a fideszesek között

A nemrégiben mögöttünk hagyott EP-választás és annak kampánya a Fidesz részéről nem szólt másról, mint a nem létező migrációról/bevándorlásról, s arról, hogy ebben Brüsszelt mindenképpen meg kell állítani. Ezért az itteni kormánypolitikusok központi utasításra, versengve egymással, posztoltak ezzel kapcsolatos felhívásokat saját Facebook oldalaikon. Ebben élen járt Kovács József gyulai fideszes parlamenti képviselő.

false

Jellemző, hogy 2016-ban Görgényi Ernő gyulai polgármester még menekülthordákról” beszélt. Holott már 2016-ban erőteljesek voltak azok a tendenciák, amelyeket ma is látunk ezen a délkeleti határszakaszon. Azt, hogy gyakorlatilag nincs menekültkérdés és nincs migránshelyzet. A Gyulai Határrendészeti Kirendeltség számai immár évekre visszamenően igazolják ezt.

(A szerző a gyulai képviselő-testület tagja.)

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.