Azt már kevesebben, hogy a lassan „örökös polgármester-díjjal” kitüntethető Szita Károly titka a helyi sajtó feletti totális ellenőrzésben rejlik. A ma már a kormánypárti alapítványnál, a KESMA-nál lévő megyei lap, a helyi televízió és a papíron magántulajdonú Most rádió, hírportál, nyomtatott hetilap kizárólag a polgármester érdekeit szolgálja.
Sikerpropagandában is verhetetlenek: a kudarcokat, így taszári légibázis megszűnését, a 67-es út és a színházfelújítás közel tíz éves csúszását a korábbi kormányokra tolták, az EU által finanszírozott, főleg a belvárost érintő „csinosításokat” pedig Szita érdemeként tüntették fel. (Arról, hogy a taszári reptér hogyan jutott ebek harmincadjára, tavaly novemberben ebben a cikkben írtunk.)
Ebek harmincadjára jutott, pedig a felújításával Orbán könnyen Trump kedvében járhatna
Az elmúlt évek honi légtér-fejlesztéseinek kárvallottja a valaha szebb napokat látott dél-dunántúli Taszár. Megnéztük, miért. Nemrégiben került nyilvánosságra, hogy milliárdokból fejlesztik a kecskeméti katonai repülőteret - amely köztudomásúan a Gripen-egység támaszpontja -, azért, hogy polgári forgalom számára is alkalmassá tegyék - nyilvánvalóan a Mercedes-üzem érdekeit szem előtt tartva.
Kaposvár-modell
Egyik, nem épp olcsó trükkje a 2008 táján kitalált „Kaposvár-modell” volt: „a bajban nem elvenni kell, hanem adni”, hangoztatta, és többek közt balul sikerült fürdő-, ill. jégcsarnok-beruházásokkal totálisan eladósította a várost. Lázár János Hódmezővásárhelye és Rogán Antal V. kerülete mellett Kaposvár dobogós lett egy főre eső félmillió forint adóssággal, ez több mint húszmilliárd forintot jelentett 2014-ben a központi költségvetésnek, magyarán az adófizetőknek.
| ||
A sikerpropaganda azonban még az idei szalagátvágás-dömpingben sem tudja feledtetni, hogy a városvezetésnek nem sikerült a város gazdaságát emelkedő pályára állítani. Nagyüzem, amely számos, fejlődő nagyvároshoz hasonló változást hozott volna a jövedelmekben, sehol. A megye legnagyobb cége, a hétezer fős, 715 milliárd forintos árbevételű Flextronics International székhelye egy négyezres kisváros, Tab, ahová buszok szállítják – többek között Kaposvárról – a dolgozókat.
Kaposvár egyik legnagyobb cégét, a hétszáz fős Kométa húsipari üzemet 2012-ben csak a kormánytól kapott kétmilliárd forintos gyorssegély mentette meg a csődtől, amelyet az uniós szabályok megkerülésével, az önkormányzaton keresztül juttattak az olasz tulajdonban lévő vállalatnak. Habár az elmúlt években sikerült talpra állnia, még mindig közel 14 milliárd a rövid lejáratú kötelezettsége.
Drámaian csökken a lakosság
Az évtizedes gazdasági pangásnak köszönhető, hogy a város lakossága gyors tempóban csökken, hét év alatt kilenc százalékkal. Ennek sajátos mellékhatása, hogy az ország legelmaradottabb, belső-somogyi vidékeiből induló „migráció” célpontja a város, s a hátrányos helyzetű falvakból betelepülők hozzák magukkal a tekintélyelvűség, a „polgi” mindenhatóságának szellemét. Ma úgy tűnik, ez a „fideszes város” első számú garanciája.
| ||
Szita és a Fidesz hatalmát egyetlen esemény rendítette meg, a 2016-os „gumiégető-lázadás”, amikor a teljes helybéli ellenzék összefogásával sikerült megakadályozni egy tervezett pirolízis-üzemet. A pártok és a civil összefogás addig ismeretlen erejét tapasztalhatták meg a kaposváriak, akik egy hónap alatt – nyáron – a szükséges 13 és félezer, helyi népszavazást követelő aláírás helyett közel 19 ezrett gyűjtöttek össze, s így a befektető, Csányi Sándor kihátrált a várossal kötött szerződésből.
Akkor mindenki úgy gondolta, hogy az ellenállás kitart majd 2019-ig, ám ebből semmi sem lett. Nem jött létre a tervezett környezet-, ill. városvédő egyesület, és az aláírásgyűjtés során szinte már baráti viszonyba kerülő pártok, amelyeknek a közgyűlésben öt kompenzációs listás hely jutott 2014-ben, nem alakítottak közös frakciót sem.
Ellenzéki összefogás konkrét nevek nélkül
Végül csak nemrég, idén április 8-án jött létre az öt párt – a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP – által létrehozott Kaposváriakért Egyesület néven az az ernyőszervezetet, amelynek feltett szándéka, hogy az őszi választáson Szitával és a fidesz jelöltjeivel szemben csakis egyetlen polgármester-jelölt és kerületenként egyetlen képviselőjelölt álljon szemben. Az utóbbiakat hivatalosan még nem nevezték meg, ám az összefogás körül azóta is zajlanak az események – korántsem mindig reményt keltő módon.
Habár deklaráltan a gumiégető elleni szövetség adta az alapot, kihagyták a városban működő Polgári Szabadság Platformot, mely aktív részese volt az akkori eseményeknek. A 2010 óta létező PSZP az Együtt megalakulásakor, 2013-ban megállapodást kötött a Bajnai Gordon vezette párttal, s kettős tagsággal képviselték a városban, majd az Együtt tavalyi megszűnése után civil szervezetként folytatták.
A PSZP korábban, és az Együtt megszűnése után is tevékeny volt a helyi közéletben: felléptek helyi ügyekben, de a Hadházy-féle európai ügyészségi kampányban is magasan a legtöbb, 2500 aláírást szállították. Nyomtass Te Is!-lapot terítettek, rendezvényeket szerveztek, a Márki-Zay Péter féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz is csatlakoztak, ám az ellenzéki összefogásba – indoklás nélkül – „nem fértek be”.
Pintér Attila helyett Horváth Ákos?
A pártok eddig főleg meddő vitákkal vétették észre magukat. E turbulenciák közül a közös polgármester-jelölt személye körüli volt a legkínosabb. Kezdetben úgy volt, s erről több párt helyben döntött is, a gumiégető-összefogás vezéregyénisége, Pintér Attila városi MSZP-elnök, önkormányzati képviselő mögé áll mindenki.
Nem tudni, ez mikor és miért változott meg, de az EP-választáson rosszul szereplő szocialisták jelöltje lekerült a napirendről, és az egyesület elnöke, Fejes István felkérte Horváth Ákos vállalkozót, hogy álljon az összefogás élére. Nem tudni, hogy ezt a lépést egyeztette-e az egyesület többségében pártdelegált tagjaival, többek szerint nem.
| ||
Horváthnak volt egy rövid közéleti szereplése korábban: 2012-ben ő volt annak a Kaposvári Cégszövetségnek az egyik szószólója, amely fellépett az önkormányzat helyi vállalkozásokat sújtó 250-400 százalékos telek-és építményadó-emelésével szemben. A lázadás hamar kimúlt, bár az adót végül mérsékelték, de így is az egyik legmagasabb az országban. Horváth később a helyi Vállalkozói Központ Alapítványban betöltött tisztségéről is lemondott.
Belső harcok és kibeszélések
Horváth jelölését még nem hagyták jóvá, s a múlt hét végéig ő sem mondott igent, ennek ellenére fontosnak tartotta nyilvánosságra hozni, hogy felkérték. (A KAPOS-T helyi hírblogot – melynek szerzője és szerkesztője e sorok írója – személyesen tájékoztatta erről.)
Erről persze élénk vita kezdődött a helyi közösségi oldalakon. Különösen Kováts Imre DK-s önkormányzati képviselő támadta vehemensen Horváthot: szerinte „offshore-lovag”, miután egyik cége, a MAD-DAY Építő Kft. Újlengyelbe, a közismert székhely-paradicsomba van bejegyezve. Amúgy pedig – Kováts Facebook-posztjai szerint – a közgyűlésen fideszes kollégáitól tudta meg, hogy ki az ellenzéki jelölt, miután Horváth Ákos Gelencsér Attila fideszes egyéni országgyűlési képviselőnek a legelsők közt újságolta el, aki persze továbbadta párttársainak. Ezt a jelölt maga sem cáfolta, habár ezzel Kováts nyilván Horváth Fidesz-közeliségére próbált utalni.
Pártfegyelmi és őrmesteri hangnem
Kováts Imrére kibeszélése miatt most lehet, hogy DK-s pártfegyelmi vár, s máris begyűjtött egy fenyegetést az „összefogást bomlasztó tevékenysége miatt” Fejes Istvántól is, aki az ellenzéki ernyőegyesület elnöke. Úgy fest, Fejesnek a a szólásszabadságról sajátos fogalmai vannak. Szerinte Kováts véleménye és „a téma minden további taglalása szándékos és tudatos károkozás”, amely „eljárást” von maga után.
Már a zupás őrmesteri hangnem is elbájoló, ám abba, hogy talán ilyen szellemű városvezetése legyen Kaposvárnak, még a jelen viszonyok közt sem szívderítő belegondolni.
