Istennmezeje

Vesztesek és nyertesek

  • Kovács Péter
  • 2011. december 5.

Kis-Magyarország

Minden kormányzati ciklusban fölmerül, hogy a települési támogatások osztásakor az ellenzéki önkormányzatok rendre rosszabbul járnak. Nehéz helyzetben lévő hevesi kistérségekben néztünk utána, így van-e.

"Úgy képzelje el, ez olyan falu volt régen, hogy ha valaki építkezett, és a szomszéd házánál magasabb lett a háza akár csak tíz centivel is, akkor a szomszéd képes volt visszabontani a tetőt, és ráhúzni még egy szintet, nehogy alulmaradjon. Megtehette mindenki, volt pénz itt bőven! - avat be a település korábbi mindennapjaiba egy ötvenes férfi. - Most meg az emberek nem képesek felfűteni a nagy házakat, így gyakorlatilag csak a pincét lakják. Ha a főutcán végigmegy, láthatja, mennyi redőny le van húzva, na, azokat a szinteket nem használják." Tényleg szembeszökő a lehúzott redőnyök sora, de más is jellemző a községre: ha egyszer valaki a Kádár-korszak vidéki építészetének is szánna egy skanzent, az 1800 fős észak-hevesi település, Istenmezeje jó helyszín lenne. A hosszú utcákon sorban álló két-, nemritkán háromszintes kockaházakon kívül csak elvétve akad néhány tornácos palóc ház, újabban épült házat pedig alig találni.

"Ebben a faluban megállt az élet, semmi nem történik - mondja Adamicska József önkormányzati képviselő, a Fidesz volt polgármesterjelöltje. - Semmi kulturális műsor, nincs valóban működő civil szervezet a focicsapaton kívül. Mi magunk is próbáltunk tavasszal egy családi rendezvényt összehozni, alig páran jöttek el. Az emberek lehangoltak, apatikusak, nem hisznek már senkinek."

A szőnyeg szélén

Adamicska szerint mindez nem is csoda, az egykori bányászfalu lakossága (a hetvenes-nyolcvanas években a lakosság 90 százaléka a helyi és környékbeli bányákban dolgozott) a tárnák bezárása után anyagilag kilátástalan helyzetbe került.

 

 

Marci Hevesen


Marci Hevesen

Fotó: MTI

 

Adatai szerint a jelenlegi 117 munkanélküli mellett "negyventől fölfelé szinte mindenki rokkantosítva van". Hogy ez miért alakult így, ő inkább nem firtatná. Úgy véli - összhangban a Fideszben országos szinten is képviselt nézetekkel -, a kiút az önellátó falu lehet: a településen átvezető Tarna patak vizét felhasználva önkormányzati vezetéssel fólia- és konyhakertészetet, baromfikeltetőt és hentesüzletet hozna létre a helyi igények kielégítésére. Azt persze ő is elismeri, hogy az egykori bányászokat "nem könnyű" minderről meggyőzni. A legsürgősebb feladat azonban az lenne, hogy "a kormány bizalmát mindehhez visszaszerezze a falu, mert nem véletlenül kaptunk csak 226 ezer forint önhiki-pénzt" (önhiki = önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása, a rendszerről bővebben lásd keretes írásunkat).

Nem csak Adamicskát foglalkoztatja a községben a nyár elején kiosztott önhiki-támogatás ügye. Abban mindenki egyetért, hogy a nyáron a falunak adott, mindössze 226 ezer forintnyi összeg valójában "büntetés" - Istenmezeje ugyanis 14 millió forintra pályázott. Vita csak azon van, hogy "a Pista baloldalisága" vagy a "Leader-pénzek" miatt van-e elzárva a pénzcsapoktól a falu. A megyében általános vélemény szerint a botrányosan alacsony összegű állami "segítséget" Istenmezeje a Leader-pénzek elosztása miatti nyomozásért kapta. Egy név nélkül nyilatkozó, a megyei Fideszhez közeli forrásunk is úgy vélte: csupán arról van szó, hogy nem mernek Kotroczó István polgármesterre állami pénzt bízni, és ahogy "változik a vezetés", Istenmezeje hozzájut a jelenleg "visszatartott" támogatásokhoz.

A Leader-ügy 2010-ben, a választásokra időzítetten robbant ki, és állította a félreeső falut egy csapásra az országos politika homlokterébe. Csőgér Bálint, Nagyvisnyó polgármestere feljelentést tett az Észak-hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület (ÉVIKE) működése miatt; úgy vélte, hogy az európai uniós Leader-támogatások szétosztására alakult, a bélapátfalvai és pétervásárai kistérségek harminchárom települését tömörítő szervezet gazdálkodása kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát. (A szervezet elnöke akkor Istenmezeje polgármestere, Kotroczó István volt.) Indokolatlannak tartotta, hogy 2009-ben 48 milliót fordított az egyesület működési költségre (amelyben olyan tételek is szerepeltek, mint a 10 milliós szoftvertanácsadás, a 15 milliós tanulmánykészítés vagy évi 3 millióért irodabérlés az Istenmezeje részét képező Szederkénypusztán). A feljelentés után Kotroczó Istvánt rendőri kísérettel kihallgatásra állították elő Egerbe, ám rövidesen haza is engedték. Hosszas nyomozati szakasz kezdődött. A jobboldali sajtó egy része azt sejtette, hogy a pénzek egy része az MSZP kampányára ment. Sós Tamás megyei MSZP-elnök ezt kategorikusan cáfolta, és az ügyet politikai támadásként értékelte.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Soltész Bálint százados csak annyit nyilatkozott lapunknak, hogy a "Gazdaságvédelmi Osztályon folyamatban lévő, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésének megalapozott gyanúja miatti nyomozás befejezésközeli állapotban van. A feljelentés tartalmához képest az eljárás során jelentősen nőtt a felderített bűncselekmények köre, emiatt a nyomozás kezdeti szakaszában tervezhető nyomozati cselekményeken túl újabb házkutatásokat, lefoglalásokat és kihallgatásokat kellett végrehajtani. Az eljárás során szükséges volt okmány-, ingatlanforgalmi, informatikai és írásszakértőket bevonni. Ez idáig tizenhárom személy került gyanúsítottként kihallgatásra." A Narancs jogászkörökből származó információi szerint egyébként a bizonyíthatóság ma már nem tűnik annyira "egyértelműnek", mint a feljelentéskor, ezért is kényszerült a rendőrkapitányság a nyomozás többszöri meghosszabbítására.

Esély

"Korrekt volt az elosztás az arányokat tekintve, és egyetlen fillért sem adtam Sós Tamásnak és az MSZP-nek! - mondta lapunknak Kotroczó István polgármester. - Ugyanakkor nem titok, és akárki előtt vállalom, bárhogy is akarnak besározni és megtörni, hogy baloldali érzelmű ember vagyok. De, szemben Adamicskával, én független jelöltként indultam és nyertem a szülőfalumban az önkormányzati választáson, nem vagyok pártkatona. A győzelmem is bizonyítja, hogy itt, nálunk a baloldaliság nem csak nosztalgia. Igenis, a Kádár-korszakban Istenmezeje jobban élt. Az emberek lehetőséget kaptak a gyarapodásra, a tanulásra, és éltek is vele. Úgy mondták akkoriban: aki nem volt bányász, az nem is ember, mert ott lent megmutatkozik az igazság."

Kotroczó a település bentonitbányájában kezdte a pályafutását, hogy aztán a rendszerváltozás utáni vállalkozóból immár a harmadik ciklusát töltő polgármester legyen. Állítja, hogy a Leader-programban sem látott mást, mint a térség felemelésének lehetőségét, ezért is vett részt a kezdetektől a szervezésben, de - hangsúlyozta - "a tényleges döntések mindig a regionális fejlesztési hivataloknál zajlottak".

"Éreztem, hogy a kezdetektől ellenszélben dolgozunk, hiszen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal szembeni folyamatos huzavonán túl a községek átpolitizált egyéni lobbizása sem segítette a működést. Meggyőződésem, hogy ki fog derülni az igazság, hogy visszaélés nem történt." A polgármester szerint semmi másról nincs szó, mint hogy megpróbálják "kicsinálni" politikailag, ugyanakkor "nagyon jóleső érzés, hogy a település többsége kitart" mellette. Adamicskát partnernek tekinti, ezért is adott neki lehetőséget a bizonyításra a futballcsapat élén, amit eddig ő vezetett.

Bármi is lesz a Leader-ügy vége, Istenmezeje az elmaradt állami segítség miatt lehetetlen anyagi helyzetbe került. A 160-200 milliós költségvetésű falu 16 milliós éves hiánnyal kalkulált még év elején, de beleszámítottak közel 10 milliós majdani önhiki-támogatást is. Amit lehet, bezárnak, ahol lehet, fával fognak fűteni a télen, a könyvtárosi állást is közmunkással töltik be, de Kotroczó szerint még így sincs kizárva, hogy további megszorításokra és leépítésekre kényszerülnek a túlélés érdekében. Kotroczó azt mondja, "adnak még egy esélyt" a döntéshozóknak, hogy bizonyíthassák, az elbíráláskor nem politikai döntést hoztak: újra pályáznak a következő fordulóban, és "érdeklődve várják" az eredményt.

Egy szerencsés falu

"Forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás" - mondta még júliusban Gyöngyöspata azóta polgármesterré választott jobbikos jelöltjének Balázs József fideszes országgyűlési képviselő, Nagyréde polgármestere. Szavait sokan igazolva látják abban, hogy a Heves megyében kimondottan jómódúnak tartott Nagyréde 15,9 millió forinthoz jutott nyáron az önhiki-pénzekből (a település 29,8 millióra pályázott). A Narancs megkeresésére Balázs József kifejtette: "A támogatás valóban oda került, ahol szükség van rá", hiszen Nagyréde korábbi jóléte is a múlté, "a bevételek elmaradása és a kiadások tartós emelkedése együttesen a költségvetési egyensúly súlyos romlását eredményezte". Mint mondta, a helyi gazdasági élet két kulcsszereplőjének kiesésével az önkormányzat addigi helyi iparűzési adójának 75 százalékát elveszítette.

A településen folyamatosan zajló fejlesztésekhez (például a jelenleg még közbeszerzés alatt álló 20 milliós sportöltöző-felújításra és a 63 milliós integrált közösségi szolgáltató tér létrehozására) "az önerő előteremtése, illetve az uniós forrású pályázatok előfinanszírozása érdekében devizaalapú kötvényt bocsátottunk ki még a válság előtt 2246 000 svájci frank értékben. Ennek növekvő költsége pedig további teher az önkormányzatnak."

A gondokon Nagyréde átszervezésekkel próbál úrrá lenni, ám Balázs szerint ezek "csak szükséges, de nem elégséges feltételei a kilábalásnak", ilyen helyzetben nem csoda, hogy a pályázatokon való részvételek "kiemelt fontosságúak" - a település sorsáért felelős polgármesterként pedig az a feladata, hogy "ezeket a lehetőségeket megragadjam, és minden tudásommal segítsem".

Önhiki

2011-ben jelentősen változott az önkormányzatokat segítő támogatások rendszere. A korábbi években a működési nehézségekkel küzdő önkormányzatok két forrásból juthattak kiegészítő pénzekhez: egyrészt pályázhattak az önhiki néven ismert, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörében lévő támogatásra, másrészt a belügyminiszter döntésétől függő 6/3-as vagy más néven "méltányos önhikire" is igényt tarthattak, amely az egyedi sajátosságokat is jobban figyelembe vette. A két támogatás együttes összege 2010-ben 11,5 milliárd forint volt.

2011-től a két külön rendszert megszüntette a kormány, és az önhikiben összevonta megemelve 31,1 milliárd forintra - ugyanakkor a korábbi rendszerből kiszorult megyei önkormányzatok is ide kerültek. A pályázatok benyújtására három időpontot határoztak meg, és előnyt élveznek a ténylegesen a működőképességet akadályozó tartozásállományok (például a közüzemi tartozások). A Belügyminisztérium (BM) sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy az első ütemben benyújtott 1284 önkormányzati pályázatból 1192 nyert összesen 14,4 milliárd forintot. A BM szerint az elbírálás a törvények szellemében történt, hiszen a beadványokról "a helyi önkormányzatokért, valamint az államháztartásért felelős miniszterek együttes döntést hoztak a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium által működtetett tárcaközi bizottság javaslata alapján". A pályázatok felhasználásában sincsenek visszaélésekről információik, "a megítélt támogatás célnak megfelelő elszámolásának ellenőrzése a Magyar Államkincstár feladat- és hatáskörébe tartozik". Ha egy település a következő ütemben is pályázik, akkor feltétel, hogy elszámoljon a korábbi támogatással. A BM lapunknak határozottan cáfolta, hogy Istenmezeje esetében a polgármester elleni, folyamatban lévő rendőrségi eljárás miatt tartottak volna vissza támogatást.

Az idei támogatásoknál eddig döntően a községek és a városok a nyertesek, a megyeszékhelyek alig 4 százaléknyi összeget kaptak. Területileg Borsod és Szabolcs-Szatmár nyert a legtöbbet, míg Komárom-Esztergom alig 0,2 százalék önhiki-támogatást kapott.

A középmezőnyhöz tartozó Hevesben bár a 43 jogosult önkormányzat közel 390 millió forinthoz jutott, az eloszlás nagy egyenetlenségeket mutat. Például 4-500 fős települések is nemritkán 4-5 millióval gazdagodhattak, míg több ezer fős, komoly hiánnyal küzdő községek a "nem megfelelő pályázatok miatt" csak jelképes összeggel. A térségben ezek közül is feltűnő az egyaránt baloldali vezetésű Istenmezeje és a borsodi Dédestapolcsány esete: utóbbi országosan is a második legkevesebb összeget, alig 64 ezer (!) forintot kapott 21 milliós igényére.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.