"Úgy képzelje el, ez olyan falu volt régen, hogy ha valaki építkezett, és a szomszéd házánál magasabb lett a háza akár csak tíz centivel is, akkor a szomszéd képes volt visszabontani a tetőt, és ráhúzni még egy szintet, nehogy alulmaradjon. Megtehette mindenki, volt pénz itt bőven! - avat be a település korábbi mindennapjaiba egy ötvenes férfi. - Most meg az emberek nem képesek felfűteni a nagy házakat, így gyakorlatilag csak a pincét lakják. Ha a főutcán végigmegy, láthatja, mennyi redőny le van húzva, na, azokat a szinteket nem használják." Tényleg szembeszökő a lehúzott redőnyök sora, de más is jellemző a községre: ha egyszer valaki a Kádár-korszak vidéki építészetének is szánna egy skanzent, az 1800 fős észak-hevesi település, Istenmezeje jó helyszín lenne. A hosszú utcákon sorban álló két-, nemritkán háromszintes kockaházakon kívül csak elvétve akad néhány tornácos palóc ház, újabban épült házat pedig alig találni.
"Ebben a faluban megállt az élet, semmi nem történik - mondja Adamicska József önkormányzati képviselő, a Fidesz volt polgármesterjelöltje. - Semmi kulturális műsor, nincs valóban működő civil szervezet a focicsapaton kívül. Mi magunk is próbáltunk tavasszal egy családi rendezvényt összehozni, alig páran jöttek el. Az emberek lehangoltak, apatikusak, nem hisznek már senkinek."
A szőnyeg szélén
Adamicska szerint mindez nem is csoda, az egykori bányászfalu lakossága (a hetvenes-nyolcvanas években a lakosság 90 százaléka a helyi és környékbeli bányákban dolgozott) a tárnák bezárása után anyagilag kilátástalan helyzetbe került.
Marci Hevesen
Fotó: MTI
Adatai szerint a jelenlegi 117 munkanélküli mellett "negyventől fölfelé szinte mindenki rokkantosítva van". Hogy ez miért alakult így, ő inkább nem firtatná. Úgy véli - összhangban a Fideszben országos szinten is képviselt nézetekkel -, a kiút az önellátó falu lehet: a településen átvezető Tarna patak vizét felhasználva önkormányzati vezetéssel fólia- és konyhakertészetet, baromfikeltetőt és hentesüzletet hozna létre a helyi igények kielégítésére. Azt persze ő is elismeri, hogy az egykori bányászokat "nem könnyű" minderről meggyőzni. A legsürgősebb feladat azonban az lenne, hogy "a kormány bizalmát mindehhez visszaszerezze a falu, mert nem véletlenül kaptunk csak 226 ezer forint önhiki-pénzt" (önhiki = önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása, a rendszerről bővebben lásd keretes írásunkat).
Nem csak Adamicskát foglalkoztatja a községben a nyár elején kiosztott önhiki-támogatás ügye. Abban mindenki egyetért, hogy a nyáron a falunak adott, mindössze 226 ezer forintnyi összeg valójában "büntetés" - Istenmezeje ugyanis 14 millió forintra pályázott. Vita csak azon van, hogy "a Pista baloldalisága" vagy a "Leader-pénzek" miatt van-e elzárva a pénzcsapoktól a falu. A megyében általános vélemény szerint a botrányosan alacsony összegű állami "segítséget" Istenmezeje a Leader-pénzek elosztása miatti nyomozásért kapta. Egy név nélkül nyilatkozó, a megyei Fideszhez közeli forrásunk is úgy vélte: csupán arról van szó, hogy nem mernek Kotroczó István polgármesterre állami pénzt bízni, és ahogy "változik a vezetés", Istenmezeje hozzájut a jelenleg "visszatartott" támogatásokhoz.
A Leader-ügy 2010-ben, a választásokra időzítetten robbant ki, és állította a félreeső falut egy csapásra az országos politika homlokterébe. Csőgér Bálint, Nagyvisnyó polgármestere feljelentést tett az Észak-hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület (ÉVIKE) működése miatt; úgy vélte, hogy az európai uniós Leader-támogatások szétosztására alakult, a bélapátfalvai és pétervásárai kistérségek harminchárom települését tömörítő szervezet gazdálkodása kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát. (A szervezet elnöke akkor Istenmezeje polgármestere, Kotroczó István volt.) Indokolatlannak tartotta, hogy 2009-ben 48 milliót fordított az egyesület működési költségre (amelyben olyan tételek is szerepeltek, mint a 10 milliós szoftvertanácsadás, a 15 milliós tanulmánykészítés vagy évi 3 millióért irodabérlés az Istenmezeje részét képező Szederkénypusztán). A feljelentés után Kotroczó Istvánt rendőri kísérettel kihallgatásra állították elő Egerbe, ám rövidesen haza is engedték. Hosszas nyomozati szakasz kezdődött. A jobboldali sajtó egy része azt sejtette, hogy a pénzek egy része az MSZP kampányára ment. Sós Tamás megyei MSZP-elnök ezt kategorikusan cáfolta, és az ügyet politikai támadásként értékelte.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Soltész Bálint százados csak annyit nyilatkozott lapunknak, hogy a "Gazdaságvédelmi Osztályon folyamatban lévő, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésének megalapozott gyanúja miatti nyomozás befejezésközeli állapotban van. A feljelentés tartalmához képest az eljárás során jelentősen nőtt a felderített bűncselekmények köre, emiatt a nyomozás kezdeti szakaszában tervezhető nyomozati cselekményeken túl újabb házkutatásokat, lefoglalásokat és kihallgatásokat kellett végrehajtani. Az eljárás során szükséges volt okmány-, ingatlanforgalmi, informatikai és írásszakértőket bevonni. Ez idáig tizenhárom személy került gyanúsítottként kihallgatásra." A Narancs jogászkörökből származó információi szerint egyébként a bizonyíthatóság ma már nem tűnik annyira "egyértelműnek", mint a feljelentéskor, ezért is kényszerült a rendőrkapitányság a nyomozás többszöri meghosszabbítására.
Esély
"Korrekt volt az elosztás az arányokat tekintve, és egyetlen fillért sem adtam Sós Tamásnak és az MSZP-nek! - mondta lapunknak Kotroczó István polgármester. - Ugyanakkor nem titok, és akárki előtt vállalom, bárhogy is akarnak besározni és megtörni, hogy baloldali érzelmű ember vagyok. De, szemben Adamicskával, én független jelöltként indultam és nyertem a szülőfalumban az önkormányzati választáson, nem vagyok pártkatona. A győzelmem is bizonyítja, hogy itt, nálunk a baloldaliság nem csak nosztalgia. Igenis, a Kádár-korszakban Istenmezeje jobban élt. Az emberek lehetőséget kaptak a gyarapodásra, a tanulásra, és éltek is vele. Úgy mondták akkoriban: aki nem volt bányász, az nem is ember, mert ott lent megmutatkozik az igazság."
Kotroczó a település bentonitbányájában kezdte a pályafutását, hogy aztán a rendszerváltozás utáni vállalkozóból immár a harmadik ciklusát töltő polgármester legyen. Állítja, hogy a Leader-programban sem látott mást, mint a térség felemelésének lehetőségét, ezért is vett részt a kezdetektől a szervezésben, de - hangsúlyozta - "a tényleges döntések mindig a regionális fejlesztési hivataloknál zajlottak".
"Éreztem, hogy a kezdetektől ellenszélben dolgozunk, hiszen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal szembeni folyamatos huzavonán túl a községek átpolitizált egyéni lobbizása sem segítette a működést. Meggyőződésem, hogy ki fog derülni az igazság, hogy visszaélés nem történt." A polgármester szerint semmi másról nincs szó, mint hogy megpróbálják "kicsinálni" politikailag, ugyanakkor "nagyon jóleső érzés, hogy a település többsége kitart" mellette. Adamicskát partnernek tekinti, ezért is adott neki lehetőséget a bizonyításra a futballcsapat élén, amit eddig ő vezetett.
Bármi is lesz a Leader-ügy vége, Istenmezeje az elmaradt állami segítség miatt lehetetlen anyagi helyzetbe került. A 160-200 milliós költségvetésű falu 16 milliós éves hiánnyal kalkulált még év elején, de beleszámítottak közel 10 milliós majdani önhiki-támogatást is. Amit lehet, bezárnak, ahol lehet, fával fognak fűteni a télen, a könyvtárosi állást is közmunkással töltik be, de Kotroczó szerint még így sincs kizárva, hogy további megszorításokra és leépítésekre kényszerülnek a túlélés érdekében. Kotroczó azt mondja, "adnak még egy esélyt" a döntéshozóknak, hogy bizonyíthassák, az elbíráláskor nem politikai döntést hoztak: újra pályáznak a következő fordulóban, és "érdeklődve várják" az eredményt.
Egy szerencsés falu
"Forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás" - mondta még júliusban Gyöngyöspata azóta polgármesterré választott jobbikos jelöltjének Balázs József fideszes országgyűlési képviselő, Nagyréde polgármestere. Szavait sokan igazolva látják abban, hogy a Heves megyében kimondottan jómódúnak tartott Nagyréde 15,9 millió forinthoz jutott nyáron az önhiki-pénzekből (a település 29,8 millióra pályázott). A Narancs megkeresésére Balázs József kifejtette: "A támogatás valóban oda került, ahol szükség van rá", hiszen Nagyréde korábbi jóléte is a múlté, "a bevételek elmaradása és a kiadások tartós emelkedése együttesen a költségvetési egyensúly súlyos romlását eredményezte". Mint mondta, a helyi gazdasági élet két kulcsszereplőjének kiesésével az önkormányzat addigi helyi iparűzési adójának 75 százalékát elveszítette.
A településen folyamatosan zajló fejlesztésekhez (például a jelenleg még közbeszerzés alatt álló 20 milliós sportöltöző-felújításra és a 63 milliós integrált közösségi szolgáltató tér létrehozására) "az önerő előteremtése, illetve az uniós forrású pályázatok előfinanszírozása érdekében devizaalapú kötvényt bocsátottunk ki még a válság előtt 2246 000 svájci frank értékben. Ennek növekvő költsége pedig további teher az önkormányzatnak."
A gondokon Nagyréde átszervezésekkel próbál úrrá lenni, ám Balázs szerint ezek "csak szükséges, de nem elégséges feltételei a kilábalásnak", ilyen helyzetben nem csoda, hogy a pályázatokon való részvételek "kiemelt fontosságúak" - a település sorsáért felelős polgármesterként pedig az a feladata, hogy "ezeket a lehetőségeket megragadjam, és minden tudásommal segítsem".
Önhiki
2011-ben jelentősen változott az önkormányzatokat segítő támogatások rendszere. A korábbi években a működési nehézségekkel küzdő önkormányzatok két forrásból juthattak kiegészítő pénzekhez: egyrészt pályázhattak az önhiki néven ismert, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörében lévő támogatásra, másrészt a belügyminiszter döntésétől függő 6/3-as vagy más néven "méltányos önhikire" is igényt tarthattak, amely az egyedi sajátosságokat is jobban figyelembe vette. A két támogatás együttes összege 2010-ben 11,5 milliárd forint volt.
2011-től a két külön rendszert megszüntette a kormány, és az önhikiben összevonta megemelve 31,1 milliárd forintra - ugyanakkor a korábbi rendszerből kiszorult megyei önkormányzatok is ide kerültek. A pályázatok benyújtására három időpontot határoztak meg, és előnyt élveznek a ténylegesen a működőképességet akadályozó tartozásállományok (például a közüzemi tartozások). A Belügyminisztérium (BM) sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy az első ütemben benyújtott 1284 önkormányzati pályázatból 1192 nyert összesen 14,4 milliárd forintot. A BM szerint az elbírálás a törvények szellemében történt, hiszen a beadványokról "a helyi önkormányzatokért, valamint az államháztartásért felelős miniszterek együttes döntést hoztak a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium által működtetett tárcaközi bizottság javaslata alapján". A pályázatok felhasználásában sincsenek visszaélésekről információik, "a megítélt támogatás célnak megfelelő elszámolásának ellenőrzése a Magyar Államkincstár feladat- és hatáskörébe tartozik". Ha egy település a következő ütemben is pályázik, akkor feltétel, hogy elszámoljon a korábbi támogatással. A BM lapunknak határozottan cáfolta, hogy Istenmezeje esetében a polgármester elleni, folyamatban lévő rendőrségi eljárás miatt tartottak volna vissza támogatást.
Az idei támogatásoknál eddig döntően a községek és a városok a nyertesek, a megyeszékhelyek alig 4 százaléknyi összeget kaptak. Területileg Borsod és Szabolcs-Szatmár nyert a legtöbbet, míg Komárom-Esztergom alig 0,2 százalék önhiki-támogatást kapott.
A középmezőnyhöz tartozó Hevesben bár a 43 jogosult önkormányzat közel 390 millió forinthoz jutott, az eloszlás nagy egyenetlenségeket mutat. Például 4-500 fős települések is nemritkán 4-5 millióval gazdagodhattak, míg több ezer fős, komoly hiánnyal küzdő községek a "nem megfelelő pályázatok miatt" csak jelképes összeggel. A térségben ezek közül is feltűnő az egyaránt baloldali vezetésű Istenmezeje és a borsodi Dédestapolcsány esete: utóbbi országosan is a második legkevesebb összeget, alig 64 ezer (!) forintot kapott 21 milliós igényére.
