„Itt már szinte mindegyik portát felvásárolta” – mutat körbe egy helyi férfi, aki hétvégi üdülőt tart fenn Kakasszéken, egyébként a közeli Orosházán lakik. Kovács Gáborról beszélgetünk. „Valaha itt is laktunk, most úgy huszonöten lehetnek, akik ténylegesen itt élnek, vagy itt dolgoznak a rehabon, esetleg innen járnak más településre, de többségében nyugdíjasok. Akiket itt lát jönni-menni, ők zömében a rehabosok” – magyarázza a férfi.
| ||
A Csongrád megye csücskében levő Kakasszék nevű településrész Székkutashoz tartozik, és alig 10 kilométerre található Hódmezővásárhelytől. A festői szépségű helyen valóban többnyire a vásárhelyi kórházhoz tartozó rehabilitációs intézmény betegei sétálgatnak. Ők azon méltatlankodnak, hogy a 47-es főúttól egy kilométerre levő kórházhoz nem kanyarodik le a busz, így gyalogolniuk kell a betegeknek – már annak, aki nem autóval érkezik ide. A kastély épületben működő egészségügyi intézményhez vezető úton áll vagy tucatnyi ház, amelyeket zömében nyaralónak használnak. Egy oldalra ágazó kis utcában is sorakozik néhány porta, ezek közül is vásárolt néhányat Kovács Gábor. Az egyik telken vendégházat húztak fel nemrégiben, ez nagyon tetszik a köpenyekben, melegítőkben sétálgató betegeknek, nem úgy a lerobbant környezet. Pedig helyiek azt mondják: „Sokat lehetne kihozni a helyből, ha újraindítanák a strandot, biztosan sokan jönnének ide.”
Helyi szimpátia
Az új vendégház melletti, szerény házban lakó Katalin még gyerekkorából ismeri Kovács Gábort: „Nagyon kedves, szerény ember. Nemrégiben egy összejövetelt is szervezett itt a tisztáson, és nagyon jól érezte magát mindenki. Ha elindulna a gazdaság, biztos, jönnének dolgozni még máshonnan is, én biztosan, mert most azért a négyórás munkáért, amit nagy nehezen sikerült szereznem, is utaznom kell.” Szemmel láthatóan az egykori tanyaközpontba próbál lelket lehelni Kovács: egy kis boltot is üzemeltetnek, átadták a vendégházat, s ideálmodták annak a biogazdaságnak is a központját, amelynek felépítésével Kökény Attilát bízta meg Kovács.
| Biogazdáságok a magyarnarancs.hu-n Tahitótfalun is jártunk már, és Pusztaszeren szintúgy. |
A térség szinte egyetlen kitörési pontja a mezőgazdaság lehet, nem véletlenül hozhatta létre agrárcégét a milliárdos üzletember. Szerettünk volna interjút készíteni Kovács Gáborral, de csak Kökény Attila, a hetekkel ezelőtt alapított agrárcég ügyvezetője vállalta a beszélgetést, aki szakmailag készíti elő a talajt a gazdaságnak. A szó szoros értelmében a talajt készíti elő.
Szántás helyett
„A magyar termőterületek egy részét a szélsőségesen leromlott kategóriába sorolja a FAO, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet – kezdi Kökény, miért is egy macerás biogazdaság kialakításába fognak bele. – Az intenzíven megművelt területeket teljesen kiszipolyozták a vegyszerek alkalmazásával és a nehézgépek használatával, pedig Magyarországon is megtalálhatóak az Ukrajnában ismert csernozjomhoz hasonló, világviszonylatban is kiemelkedő minőségű mezőségi talajok, azonban ezek mára elvesztették humusztartalmuk javarészét.” Így folytatja: azt a magyar mezőgazdasági hatóságok, hivatalos szervezetek is elismerik, hogy a konvencionális művelésen belül is változtatásokra van szükség. Álláspontjuk szerint a hagyományos műtrágyákat egy korszerűbb, természetesebb alapanyagokból összeállított szerekkel, baktériumokkal kellene felváltani. Kökény Attila szerint ennél is nagyobb változtatásra van szükség, az általa preferált technológia akár a vegyszer- és gépgyártók érdekeit is sértheti. A szakember szerint a talaj tápanyagkészletét és lazultságát, nem szántással és műtrágyák adagolásával kell biztosítani, hanem a természetes termékenység útját követve, mikrobiológiai eszközökkel és takarónövényekkel kell a meglévő tápanyagokat elérhetővé és a talajt pórusossá tenni.
| ||
Ez az eljárás természetes folyamat során tárja fel a szerves kötésű tápanyagokat és segíti elő a humuszképződést, így visszaállítható a talajok termékenysége. A termeléshez szükséges az egészséges ökológiai környezet biztosítása is: fákat, cserjéket, állandóan virágzó növényeket kell ültetni a föld körül, hogy a kártékony rovarokat pusztító madarak és rovarparaziták is visszaköltözhessenek a termőterületek közelébe. Kökény tapasztalata szerint öt-hat év alatt már kétszeresére nőhet a humusztartalom, s négy-öt százalékos humusztartalom már biztonságos termesztési körülményeket biztosít. „Kis túlzással csak vetni és aratni kell a földre menni, nem szükséges nyolc-kilencszer gépekkel megtaposni vetés előtt, ahogy a konvencionális művelésben az kialakult. Az összetömörített föld nem kap se levegőt, se tápanyagot, s a víz sem szivárog be megfelelően, ilyen környezetben nem működik a talajélet, amely a növények tápanyagellátását és egészségét biztosítaná.” Kökény Attila szerint az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megállítsuk a termőterületek romlását, ugyanis ha a humusztartalom másfél százalék alá csökken, akkor már szinte visszafordíthatatlan a folyamat, s ez az érték már számos terület jellemzője. A szántást nélkülöző, direkt vetéses technológiát nálunk pár ezer hektáron, néhány tucat gazda műveli, de a szomszédos Ukrajnában elterjedt nagygazdaságokban is, ott legalább magyarországnyi területen dolgoznak ezzel a technológiával. Kökény szerint a vegyszerek és a nagy gépek híján olcsóbb a termelés és a javuló talajokban a hozam is stabilabb, mint a konvencionális művelésben.
Agyban kell fordulat
Kökény Attilának a sors hozta el a fordulatot: súlyos betegség után kereste az egészséges élelmiszert a piacon, amikor ezt nem találta meg maradéktalanul, eldöntötte, hogy magának termeli azt meg, így vett egy darab földet, s könyvekből tanulta, hogyan kell vegyszermentesen, tápanyagban gazdag növényeket termeszteni, sőt, még direktvetőgépet is gyártatott magának, mivel az kis gazdaságok számára nem szerepel a nagy gépgyártó cégek prospektusaiban. Ennek öt-hat éve, azóta előadásokat is tart erről, azoknak, akik belátják azt, hogy kiszipolyozott, mesterségesen táplált talajban nem terem egészséges növény.
Kökény beszélt konkrét terveikről is. Arról például, hogy a tulajdonukban levő 170 hektáron hogy indítanák el a gazdálkodást: „a nulláról indulunk. Fel kell szerelni a gazdaságot a talaj megújítását támogató technológiával.” Azt mondja, egyelőre azt kell eldönteniük, hogy az agrár-környezetgazdálkodási támogatás vagy az öko-gazdálkodás irányába indulnak el, mert januártól indul a támogatás. Kökény mindenképp a szigorúbb feltételeket melletti biogazdálkodást választaná, de úgy látja, hogy ésszerűtlenül szigorúak a feltételek: például egy gyógyszermentesen tartott, egészséges, tiszta szárnyas tenyészetből származó trágyát azért nem használhatna fel komposzt alapanyagként a bio tanúsítás során, mert folyamatos a megvilágítás az istállóban és túl nagy a telep területe. Mindenképp a legtisztább, vegyszermentes technológiát alkalmazzák, de a bio tanúsítvány megszerzése nem könnyíti meg ezt a gazdálkodási formát. „Kovács úrnak nem az a célja, hogy maximális hozammal az öt, fizetős növényt termeljük, majd feldobáljuk a kamionra a terményt, hanem olyan növényeket szeretnénk itt termeszteni, amit meg is eszünk. Feldolgozást is indítunk, mert szembesültünk azzal a problémával, hogy nincs kis gazdaságokat támogató feldolgozóipar a környéken. Miközben régi szélmalmok állnak szerte a határban, a helyiek kénytelenek Szigetszentmiklósra vinni, őröltetni gabonájukat, mert nincs a környéken kis tételeket is fogadó hántoló és malom. Közben készítjük fel a területeket a kézimunka igényes kertészeti növények termesztésére és alakítjuk ki a technológiát a feldolgozásukra. Kovács úrnak az is célja, hogy helyi munkaerőt kössön le a majdani gazdaság. Addig még sokat kell dolgoznunk, de kísérletezni szeretek, ezen keresztül is találkoztunk Kovács úrral. Egy nyitott mintafarmot szeretnénk létrehozni, amely oktatóbázisként is működik azok számára, akik felismerték, a konvencionális mezőgazdaság pusztítása elveszi gyermekek jövőjét és csak útmutatásra van már szükségük, miként válthatnak egy környezet- és klímakímélőbb gazdálkodási formára.”
Kakasszék újra a térképen?
Kovács már évek óta mozgolódik a településen: 2009-ben létrehozta a Kakasszéki Emberekért Alapítványt, kialakított egy közösségi házat is, amelyben az egyetlen bolt működik, és nemrégiben adták át azt a vendégházat, amelyet 53 millió forint uniós pályázaton nyert pénzből építtetett.
| ||
| Névjegy 1958-ban, Kakasszéken született Kovács Gábor üzletember, akit legutóbb közel 40 már milliárd forintos vagyonnal jegyeztek a 100 leggazdagabb magyar listáján. Volt CIB-vezér itthon és Londonban, majd megalapította a Bankár Zrt.-t, amely ma cégcsoporttá alakulva működik. Az elsők között alapított magánkórházat Magyarországon (egész pontosan Telkiben), ám ettől 2013-ban megvált. Alapított a Dunántúlon meditációs központot is, ezt az év elején vásárolta meg tőle a magyar állam. 2003-ban hozta létre a rögös utat járó művészeti gyűjteményét, amely sok vitát váltott ki, s amelyről nemrégiben derült ki, hogy az elkövetkező évben 8 alkalommal a Várkert bazárban helyet kaphat. Ha minden igaz, hamarosan agrárcége is elstartol messze a fővárostól, szülőfalujában. |
Kovács vendégházának kulcsátadása nemrégiben volt, ám egyelőre nincs mozgás az új épületben, a kerítésen virít a tábla, amely jelzi, hogy a Kakasszéki Idegenforgalmi Kft nyert pénzt az uniótól. Kovács érdekeltségébe tartozik több más Székkutasra bejegyzett cég: már 2009-ben alapított egy kereskedelmi agrárcéget, ennek bevétele tavaly 1,7 millió, 2013-ban 3 millió forint volt, és most október elején jegyezték be a biogazdálkodással foglalkozó vállalkozást.
A mezőgazdasági profilú cégek mellett még hét, különböző időben, helyben bejegyzett cég szerepel a jegyzékben: fejlesztési, műtárgy-kereskedelmi, pihenőház és vendégház elnevezéssel két turisztikai, de van egy idegenforgalmi cége is, ez utóbbi nyerte pályázaton a pénzt még 2013 –ban, amelyből ezt meg is építette. A vállalkozások a céginformációs portál szerint sok hasznot nem hajtottak eddig. A helyiek viszont örülnek a szülőfalujába visszatért üzletembernek, bár egyelőre nincsenek látványos dolgok Kakasszéken, azon kívül, hogy a romos tanyák környékén dolgoznak a gépek, bontják azokat és hordják el a törmeléket.
A helyiek szerint a legnagyobb húzás a biogazdaság beindítása mellett a tó és a park rendbetétele volna. Úgy tapasztalják, ha jó idő van, így is sokan tekernek ki kerékpárral ide, hiszen gyönyörű a táj. Az itteniek azt is mondják: Kovács egyre több időt tölt a Székkutashoz tartozó Kakasszéken, ahol a vasútállomással szemben egy romos házat vásárolt, majd épített annak helyén egy újat, ott lakik, amikor hazamegy. (Azt, hogy miért is vásárolta be magát a helyi téeszbe, nem sikerült megtudnunk. Annyi látható a cégbejegyzésekből, hogy a szövetkezet egyik telephelyét vásárolta meg Kovács.)
Székkutas (ehhez tartozik Kakasszék) polgármestere felvetette, hogy a helyi pletykák szerint talán az egész téeszt megvásárolná az üzletember, de ezt nem erősítette meg Kökény Attila, sőt, állítása szerint még a mostani földárverésektől is távol akarnak maradni, nem akarnak ellenségeket szerezni. Szél István polgármester pedig összességében pozitívan jellemezte a KOGART-alapító megjelenését a faluban, mint mondta, Kovács Gábor évekkel ezelőtt még a jó tanuló gyerekeknek is alapított egy díjat, nemcsak azoknak, akik kiváló eredményeket érnek el, hanem azok számára is, akik képesek voltak javítani.
