Húsnagyhatalom születik: beindult Mészáros Lőrinc gigaméretű sertéstelepe

  • Magyar Krisztián
  • 2015. december 8.

Kis-Magyarország

A csákvári telepen csaknem 13 ezer állat tartható. A felcsúti polgármester cége az utóbbi hónapokban számos épületet is renovált itt, sőt újat is épített. Íme.

Februárban írtunk arról, hogy Mészáros Lőrinc mezőgazdasági cége, a Búzakalász ’66 Kft. Csákvár külterületén, a településtől néhány kilométerre sertéstelep építésére kapott engedélyt az illetékes környezetvédelmi hatóságtól. Az építkezések még az év első harmadában elkezdődtek, a közelmúltban a helyszínen néztük meg, mi a helyzet a Mészáros-cég legnagyobb állattartó telepén.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A közel 62 ezer négyzetméteres területű sertéstelepet műúton csak egy sorompóig tudtuk megközelíteni, de onnan nem sokat lehet látni, mivel Mészárosék ingatlanjai előtt a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. – a privatizáció előtt Csákvári Állami Gazdaság – épületei helyezkednek el. Jókora kerülővel, egy darabig autóval, majd csak gyalog jártható földutakon jutottunk el a hatalmas sertéstelep hátsó részéhez. Ottjártunkkor több munkás is dolgozott a telepen, éppen azokat a takarmányokat rendezték, amelyek óriási tárolókban tornyosulnak a terület hátsó részén. Azt nem tudtuk megnézni, hogy a sertések már ott vannak-e az üzemi épületekben, de a trágyatároló láthatóan használatban volt, amelyből arra lehet következtetni, hogy vannak már állatok a telepen.

A csákvári létesítményen számos olyan ingatlan található, amelyet a korábbi tulajdonos épített, az azonban jól látható, hogy ezeket is felújította a miniszterelnökkel kiváló kapcsolatot ápoló milliárdos cége, illetve pótolta és renoválta a gépészeti berendezéseket. Az ingatlan területén van egyebek közt fiaztató, malacnevelő, hizlalda, tenyészkoca nevelő, csoportos és egyedi kocaszállás, etetősiló, trágyatároló és -elvezető, raktár a zsákos takarmányoknak, egy kazánház, egy zárható hulladéktároló, és egy újonnan felhúzott, a környezetvédelmi engedélyekben „szociális épületként” emlegetett épület, amely egy kisebb családi háznak is megfelelne. Információink szerint 5-600 millió forintba került a beruházás, amelyet saját forrásból biztosított Mészáros Lőrinc agrárcége. A felcsúti polgármester állattartó létesítményei közül a csákvári a legnagyobb, itt közel 12500 sertést tarthat a Búzakalász ’66 Kft, amely Alcsútdoboz melletti mangalicatelepét maga Orbán Viktor adta át még tavaly novemberben úgy, hogy elvileg a kialakításhoz – elmondásuk szerint – Mészáros Lőrincék semmilyen állami vagy uniós támogatást nem kaptak.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A Búzakalász harmadik, állattartásra is alkalmas területe Alcsútdoboz Göböljárás nevű településrészén található, ahol elsősorban szarvasmarhákat nevelnek. Itt van egy malma is a felcsúti polgármesternek, ennek szomszédságában lakott családjával Váradi András, aki éveken keresztül küzdött Mészáros Lőrinc terjeszkedése ellen, de máig tisztázatlan körülmények között a tavalyi önkormányzati választások előtti estén elhunyt.

A három állattartó telepről Veszprém mellé hordják Mészáros Lőrincék a jószágokat, ott található a Búzakalászhoz tartozó Bakony Hús Kft. illetve az a vágóhíd és feldolgozóüzem, ahol előállítják azokat a húskészítményeket, amelyek megtalálhatók a legnagyobb szupermarketek polcain is. De Felcsút környékén, így Alcsútdobozon és Székesfehérváron is vannak hentesboltjai a felcsúti polgármesternek - előbbi helyen még egy pékséget is üzemeltet a Búzakalász ’66 Kft.

Orbánék másik felcsúti „barátja” is hasít

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Felcsút és környéke – Orbán Viktor bizalmasainak jóvoltából – hazai húsnagyhatalommá válik. Ehhez uniós és állami forrást is csoportosítottak a Fejér megyei településre, hiszen a miniszterelnökkel kiváló kapcsolatot ápoló helyi mezőgazdasági vállalkozó, Flier János marhatelepére 430 millió forint EU-s és hazai támogatás érkezett. Flier még 2012-ben pályázott a nemzeti vidékstratégia végrehajtási programjában, a Darányi Ignác Tervben kiírt állattartó telepek korszerűsítésére létrehozott alapra, innen kapta a 430 milliót. A 3,5 hektáron fekvő marhatelepen egyebek közt felépítettek két 1500 négyzetméteres istállót és több tároló épületet is. Ezeket is Orbán Viktor adta át tavaly novemberben akkor, amikor Mészáros mangalicatelepét.

Nyilván nem volt véletlen, hogy személyesen a miniszterelnök vágta át a szalagot, hiszen Flier János és családja közel áll a Fideszhez és a kormányfőhöz is. Flier Jánosné 2010-ben a kormánypárt színeiben indult Felcsút polgármesteri székéért, de veszített a később a település éléről eltávolított Varga Györggyel szemben. Flierék több száz hektárt nyertek az állami földpályázatokon is, és a helyiek szerint Flier János kezeli Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lévai Anikó környékbeli földjeit is.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.