„Miskolc is a Fideszben bízik” – ezzel a címmel két szeptemberi számában is a fideszes polgármester és a képviselők, a kormányzat és a párt népszerűségét hirdette (a címlapon túl) egy-egy oldalon a Miskolci Napló (MiNap).
| ||
A fideszes többségű miskolci önkormányzat által kiadott, 85 ezer példányban megjelenő ingyenes hetilap a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Politikatudományi Intézete (PI) által a nyáron készült közvélemény-kutatási adataiból emelte ki a Fidesz pozitív megítélését tükröző számokat. A kutatást az intézet egyik oktatója, Zárug Péter Farkas politológus irányításával végezték a PI hallgatói.
A publikálás után azonban számos probléma támadt az anyaggal, amely, úgy tűnik, alaposan megtéveszthette a miskolci olvasókat. Aki kíváncsi lenne például a kutatás részletes adataira, már nem fér hozzá, mivel nem sokkal publikálása után a PI levette honlapjáról. A PI vezetője, Fazekas Csaba a magyarnarancs.hu-nak nem kívánt bővebben nyilatkozni, ez rektori kérés – tudtuk meg. Annyit azonban elmondott, hogy valóban több szakmai kritika fogalmazódott meg, ezért vizsgálatot indított, ám annak eredményét, következtetéseit nem részletezte. Egyetlen következménye az lett, hogy a kutatási összefoglaló prezentációját október elején eltávolították az intézet honlapjáról, ami azért utal az egyetem álláspontjára – jegyezte meg telefonon Fazekas.
Hibás, félrevezető
Zárug kutatásának szakmai hiányosságára Bernáth Attila hívta fel a figyelmet szeptemberi 25-i, a kutatással kapcsolatban összehívott kerekasztal-beszélgetésen. (Erről bővebben itt
olvashat. Bernáth egyébként 20 éven át tanított marketingkutatást a Miskolci Egyetem Marketing Intézetében, és végzett el ez idő alatt több tucat, köztük politikai témájú közvélemény-kutatást.) A beszélgetésre Zárugot is várták, de ő az utolsó pillanatban lemondta részvételét. Egy levelet azért elküldött maga helyett, amelyben úgy fogalmazott: pártpolitikai indíttatásúnak ígérkezik a rendezvény, s ennek nincs helye az egyetemen. (Bernáth jelenleg külföldön tartózkodik, mi is csak Facebookon értük el, ahol elmondta: fenntartja korábban elhangzott állításait – a szerk.)
A kérdőívek feldolgozói a jövő évi önkormányzati választások várható kimenetelére is következtettek a kérdésekre adott válaszok alapján, annak ellenére, hogy a kérdőíven felsorolt 55 kérdésből egyetlenegy sem vonatkozott az önkormányzati választások pártpreferenciáira – Bernáth ezt is súlyos szakmai hibának minősítette.
| ||
Bernáth a beszélgetésen többek között kifogásolta a mintavételi szabályok megsértését. Az 1000 fős mintában 400-400 ember él a jelenlegi 1-es és 2-es országgyűlési választókerületben, 100-100 pedig a 3-asban és 4-esben. Így jöhetett ki az a félrevezető eredmény, hogy arra a kérdésre, miszerint „Tudja-e, ki az ön lakóhelyének országgyűlési képviselője?”, Csöbör Katalint a megkérdezettek 11 százaléka, Zsiga Marcellt (alpolgármester) 9 százaléka tudta megnevezni, míg Nagy Kálmánt és Sebestyén Lászlót csak a megkérdezettek 3 százaléka – négyszer annyi embert kérdeztek ugyanis Csöbör és Zsiga körzetéből, mint Nagy és Sebestyén körzetéből.
Mindezeken túl a kutatásban valótlan adatokkal is operáltak. „Tudja-e, hogy az előző városvezetés 35 milliárd forintnyi adósságot hagyott hátra?” – szólt az egyik kérdés. Az előző városvezetés valóban jelentős adóssággal adta át a város kulcsait, ám az nem 35, hanem 25 milliárd forint volt: a 2010. október 7-i átadási-átvételi jegyzőkönyvben ez az összeg szerepel. A dokumentumot Káli Sándor (MSZP) volt polgármester átadóként, Kriza Ákos (Fidesz) megválasztott polgármester átvevőként látta el kézjegyével, csakúgy, mint a törvényességi felügyeletet akkor ellátó jegyző, Mihalecz Péter, valamint Lukács Irén, az akkori megyei közigazgatási hivatal vezetője. (A 35 milliárdos hiánnyal, amely egyébként 2012. decemberre állt elő Miskolcon, idén tavasszal teleplakátolták a várost – Zs. P.)
| ||
Bernáth a fórumon egy órán át ismertette szakmai kifogásait, és összességében arra a következtetésre jutott, hogy Zárug vagy nem ismeri a kutatási alapszabályokat, vagy szándékosan áthágta azokat, és hamis, értékelhetetlen eredményt publikált. „Mindez nem lenne probléma, ha nem használná fel hamis politikai helyzetjelentés kommunikációjára, a miskolciak megtévesztésére” – tette akkor hozzá. Szerinte Zárugnak bocsánatot kell kérnie mindazoktól, akiket félretájékoztatott.
| ||
Zárugot sikerült elérnünk, de a magyarnarancs.hu-nak csak szűkszavúan válaszolt: „Kutatásunk kapcsán mind jómagam, mind az intézet vezetője már tettünk nyilatkozatot, amivel a hallgatói szakmai gyakorlatként és nem megbízásból végzett kutatást lezártnak tekintettük rektori kérésre.”
| Megvezették? Fekete Sándor, a PI adjunktusa a Miskolci Napló kérésére elemezte a kutatás egyes elemeit a lap szeptember 14-i számában. Az adatok alapján megosztotta kétségét: az MSZP helyében elgondolkodna azon, indítsa-e a mindössze 39 százalékos ismertségűnek, saját köreiben 29 százalékos elfogadottságúnak mért Simon Gábort polgármesterjelöltként. Fekete a Bernáth által ismertetett kifogások után már úgy nyilatkozott az északonline-nak, mindenképpen felül kell vizsgálnia véleményét, a laptól helyreigazítást fog kérni, mert nem adták meg számára azokat az alapinformációkat, amelyeket a korrekt elemzéshez neki tudnia kellett volna. A lapot kiadó Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. a magyarnarancs.hu megkeresésére azt közölte, hogy Fekete Sándor sajtó-helyreigazítás iránti kérelmét a számára rendelkezésre álló határidő alatt nem jelezte. Előzetesen rendelkezésre bocsátották és ismertették a közvélemény-kutatásról készült kutatási eredményeket, vagyis a grafikonokat és azok tartalmát – melyet maga a Politikatudományi Intézet publikált a saját honlapján. |
Havi 250 ezerért
Az ügyben megkerestük a miskolci önkormányzatot, ahol azt közölték velünk: „Zárug Péter Farkas nem tanácsadója sem a Miskolci Polgármesteri Hivatalnak, sem dr. Kriza Ákos polgármesternek. Sem a hivatal, sem a Miskolc Holding Zrt. nem finanszírozta a miskolci közvélemény-kutatást, amelyet a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézete végzett. A Miskolc Holding Zrt.-nél Zárug Péter Farkas az Otthonunk Miskolc gyakornoki programot vezeti. Megbízási díja 250 ezer Ft + áfa.” (Ez havidíj, az évek óta működő programról bővebben keretes írásunkban olvashat.) Lapunk megkereste a kiadót, arról érdeklődve, közölnek-e javítást, helyreigazítást a téves adatok miatt a közeljövőben, ám e kérdésünkre – a fentivel ellentétben – nem kaptunk választ.
A Politikatudományi Intézet szerint ugyanakkor szükség van a hitelessége helyreállítására, a szakmai korrekcióra. „Mindig is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a politika, a közélet tudományát szakmai alapon végezzük, oktató- és kutatómunkánkban semmilyen aktuál-, párt- vagy egyéb politikai szempont ne érvényesülhessen, és mindez ilyen célokra ne is legyen felhasználható. Ezért amellett, hogy ezt a kutatást visszavontuk, ígéretet tettünk arra, hogy lehetőségeink szerint fogunk egy új, hasonló tartalmú, de még körültekintőbben előkészített kutatást indítani” – tudatta közleményében az intézet vezetője.
| Kisujjában a jobboldal A jobboldali médiumok egyik kedvelt elemzője, Zárug Péter Farkas a Miskolci Egyetemen végzett politológusként 1998-ban, majd az egyetem tanársegédje, 2007-ben adjunktusa lett, 2009-ben doktorált. A 2000-es években Csurka István oldalán tűnik fel mint tanácsadó, a MIÉP-hez köthető Pannon Rádió hírszerkesztőjeként is dolgozik. Nem csak a Miskolci Egyetemen oktat, óraadó a Berzsenyi Dániel Kommunikációs Főiskola, valamint a Pécsi Jogtudományi Egyetem budapesti kihelyezett tagozatán, intézményi kommunikátor és jogi asszisztens szakokon. Egyetemi munkái mellett országgyűlési szakértőként, tanácsadóként és politikai elemzőként is dolgozik. Zárugot 2010-ben kérte fel és javasolta a Miskolci Egyetem rektora és Kriza Ákos polgármester, hogy szervezze meg az „Otthonunk Miskolc” programot, amelynek célja „olyan gyakornoki rendszer kialakítása, amely már konkrét állásra tanítja be a programban részt vevő egyetemista hallgatót, és az egyetem végeztével nem hagyja el Miskolcot, hanem biztos álláshelyet kínál számára”. |
