Magyar favágókat használt ki egy magyar vállalkozó Németországban

  • narancs.hu
  • 2013. október 23.

Kis-Magyarország

Éhezés, megalázás, szánalmas fizetség – mindebben részük volt azoknak a dél-dunántúli favágóknak, akiket szép ígéretekkel csábított Németországba egy kurdi vállalkozó. Előzetes a holnap megjelenő Narancsból.

„Azt mondták, jól lehet keresni. Jobban, mint itthon. Nyolc eurót kaptunk volna köbméterenként, és ez nem rossz ár. De hogy pontosan mennyit lehet ebből összeszedni, azt már nem említették” – ezt mondta a Narancsnak az egyik dél-dunántúli favágó, aki végül kiutazott Németországba azzal a kurdi vállalkozóval, aki már évek óta szervez egy észak-bajor erdőbe vendégmunkát.

A Narancs több, a helyszínen járt munkavállalóval beszélt, akik egyként arról számoltak be: pórul jártak a külföldi munkavállalással. „Hat hét alatt csak párszor ettünk főtt kaját. Amit vittünk magunkkal, hamar elfogyott. Ekkor kértünk tőle előleget, ő pedig hetente 10 eurót adott (mármint a vállalkozó – a szerk.). Ennyiből csak toast kenyeret meg felvágottat tudtunk venni, azt vittük ki magunkkal az erdőre. Ebédszünet nem volt, akkor ettünk, amikor tudtunk. Volt, hogy reggeltől dolgoztunk sötétedésig, 10 órákat. Én nem vagyok egy nagydarab ember, de mire hazajöttem, jó tíz kilót fogytam” – mondta egy másik forrásunk. Éhezés, megalázás, szánalmas fizetség – mindebben részük volt a munkavállalóknak.

Az újságosoknál holnap megjelenő lapszámunk cikkéből az is kiderül, hogy a munkaszerződésekkel sem volt minden rendben, de riportunkban megszólal a megnevezett vállalkozó is.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”