Magyar favágókat használt ki egy magyar vállalkozó Németországban

  • narancs.hu
  • 2013. október 23.

Kis-Magyarország

Éhezés, megalázás, szánalmas fizetség – mindebben részük volt azoknak a dél-dunántúli favágóknak, akiket szép ígéretekkel csábított Németországba egy kurdi vállalkozó. Előzetes a holnap megjelenő Narancsból.

„Azt mondták, jól lehet keresni. Jobban, mint itthon. Nyolc eurót kaptunk volna köbméterenként, és ez nem rossz ár. De hogy pontosan mennyit lehet ebből összeszedni, azt már nem említették” – ezt mondta a Narancsnak az egyik dél-dunántúli favágó, aki végül kiutazott Németországba azzal a kurdi vállalkozóval, aki már évek óta szervez egy észak-bajor erdőbe vendégmunkát.

A Narancs több, a helyszínen járt munkavállalóval beszélt, akik egyként arról számoltak be: pórul jártak a külföldi munkavállalással. „Hat hét alatt csak párszor ettünk főtt kaját. Amit vittünk magunkkal, hamar elfogyott. Ekkor kértünk tőle előleget, ő pedig hetente 10 eurót adott (mármint a vállalkozó – a szerk.). Ennyiből csak toast kenyeret meg felvágottat tudtunk venni, azt vittük ki magunkkal az erdőre. Ebédszünet nem volt, akkor ettünk, amikor tudtunk. Volt, hogy reggeltől dolgoztunk sötétedésig, 10 órákat. Én nem vagyok egy nagydarab ember, de mire hazajöttem, jó tíz kilót fogytam” – mondta egy másik forrásunk. Éhezés, megalázás, szánalmas fizetség – mindebben részük volt a munkavállalóknak.

Az újságosoknál holnap megjelenő lapszámunk cikkéből az is kiderül, hogy a munkaszerződésekkel sem volt minden rendben, de riportunkban megszólal a megnevezett vállalkozó is.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.