Ide jutott a rezsiharc: ismét vízkorlátozást vezettek be Túrkevén

Kis-Magyarország

Az ország egyik legaszályosabb településén, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén ismét vízkorlátozást rendeltek el vasárnap nulla órától. Hasonló már a múlt évben is volt. A lakosok érthető módon dühösek, egyesek szerint lincshangulat van. Ezzel együtt kiderült az is, hova jutott a helyi vízművek államosítása, regionális vállalatokba erőszakolása.

Túrkevén vérmérséklete szerint mindenkinek megvan a véleménye a vízhiányról, a vízkorlátozásról. Az Alföld egyik legaszályosabb vidékén évek óta gond a biztonságos vízellátás, amire többek szerint nem fordított kellő figyelmet a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV Zrt.), az ország egyik legjelentősebb víziközmű-szolgáltatója. A múlt hét előtti vasárnap már alig volt víz, a következő héten kissé javult a helyzet, de a mostani kánikula miatt vízkorlátozást kell bevezetni.

A helyzettel kapcsolatban megkerestük Sallai R. Benedek polgármestert. Lapunk érdeklődésére megerősítette azokat az információkat, amiket a napokban már megosztott a helyi lakossággal. Ezek szerint az elmúlt harminc év hanyagsága vezetett oda, hogy nincs elég ivóvize a városnak. Ezt ráadásul megfejelte a rezsicsökkentés, mert emiatt szerinte nincs elegendő pénze a karbantartásra a szolgáltatónak, a TRV Zrt.-nek.

Sallai hozzátette, hét kútja van a városnak, ezek vízhozama korábban duplája volt a jelenleginek. A csökkenő vízhozamot produkáló vízbázis mára képtelen ellátni az amúgy is megnövekedett igényeket. Ráadásul az elöregedett vízvezetékekből, rossz tolózárakból a víz 30 százaléka elszivárog. A polgármester hangsúlyozta, 2015-re lezajlott a térség „ivóvízjavító programja“. Ez annyira jól „sikerült”, hogy azóta büdös a vizük. Hozzátette,

már akkor is tudta mindenki, hogy az ellátás egyik fontos láncszeme, a víztorony szét van rohadva, de senki nem tett semmit annak érdekében, hogy cserélve legyen. 

Nem cserélték ki, helyette ledöntötték, ugyanis időközben a glóbusz része életveszélyessé vált. Ekkor építette be a TRV azokat a serkentő szivattyúkat a kútjaikba, amelyek Sallai szerint jó eséllyel hozzájárultak ahhoz, hogy a vízhozam csökkenjen, és a kutak tönkremenjenek. A polgármester megjegyezte, a TRV Zrt. több szakembere többször állította neki: tudják kezelni a vízellátást torony nélkül is. 

Sallai úgy vélte, súlyos üzemeltetési gondok vannak a TRV Zrt.-nél. A város szerinte mindent megtett azért, hogy mindent biztosítson a probléma kezeléséhez a TRV Zrt.-nek, de mint mondta, a fülük botját sem mozdították. Amíg a Túrkevei Vízmű Kft. látta el a szolgáltatást, folyamatos személyi jelenléttel zajlott a felügyelet, míg most távolról és lassan reagálnak a problémákra - mondta Sallai R. Benedek hozzátéve, a szolnoki központú TRV Zrt. vezérigazgatója, Bakondi György Patrik (a miniszterelnök úgynevezett belbiztonsági főtanácsadója, a napi szinten migránsokkal riogató Bakondi György fia) hivatalba lépése óta egy alkalommal sem fogadta. 

A polgármester elmondta még: a megoldás új kút fúrása és a vízhálózat rekonstrukciója lenne, de erre nincs pénze a városnak, se a szolgáltatónak. Beszéltek már a problémáról a terület parlamenti képviselőjével is, ő is tud a gondjaikról és azon dolgoznak együtt, hogy kezeljék. Sallai szerint nemcsak Túrkeve az egyedüli helység, ahol ilyen jellegű ivóvízellátási problémákkal küzdenek. Ide vezetett a nagy rezsicsökkentési harc, nincs pénz felújításra, karbantartásra, szolgáltatásbővítésre - hangsúlyozta.

Megtudtuk, korábban szó volt arról, hogy a víztornyot visszaállítják, ami több 10 millió forintba kerülne. Csakhogy időközben behomokolódtak a kutak; előbb azokat kellene rendbe tenni, mert hiába lenne glóbusz, ha nincs honnan beletölteni a vizet, mert nincs a kutaknak kellő vízhozamuk. A víztornyot a városnak kell felállítania, a TRV-nek a rendszer biztonságos üzemeltetése lenne a feladata.

És itt ismét előjött a rezsicsökkentés témája. Mert örülhet a lakosság, hogy alacsonyabb díjat fizet, ám a szolgáltató nem tudja kigazdálkodni a kevesebb bevételből a karbantartást, a felújítást, vagy éppen nem tudja a munkásokat megfizetni, netán még le is kellett építeni az állományból. Jelenleg a megoldás úgy szól a minél gyorsabb elégséges és biztonságos vízellátáshoz, hogy vízhozamot kell növelni. Erre több megoldás is van, de dönteni kell, melyiket választják, mert a teljes kivitelezésre nincs elég pénz.

Információink szerint a TRV évek óta tudatában volt annak, hogy kevés a víz, ennek eredménye lett a serkentő szivattyúzás, ami vélhetően „kinyírta” az egyik kutat. Hogy az előző fideszes városvezetés mindennek tudatában volt-e, azt nem tudni.

 
Túrkeve az első termelőszövetkezeti város. A Petőfi téren még mindig áll Gyenes Tamás 1956. május 1-jén felavatott szobra, a Magyar vendég a kolhozban. A háttérben a városháza. A szobor senkit sem zavar, nem úgy a vízhiány
Fotó: A szerző felvétele

Túrkevén megosztott a lakosság abban, hogy ki a hibás mindezért. Egy asszony azt mondta lapunknak, náluk most javult a helyzet a június közepihez képest, amikor alig volt víz a nagy melegben. Szerinte a problémát jól kezeli a polgármester, és nem őt tette felelőssé a vízhiányért, hanem a szolgáltatót, amivel korábban is sok gond volt már. Egy idős asszony szerint viszont az a hibás, aki elbontatta a víztornyot. Ez pedig vagy a régi vagy a mostani polgármester volt. A TRV szerinte nem ludas a dologban. Úgy vélte, nem új piacra, meg játszótérre kellett volna a pénzt szórni, hanem ezt a gondot kellett volna orvosolnia a városnak.

Egy a ledöntött víztorony szomszédságában lakó férfi mondta nekünk, amíg a város határkörébe tartozott a vízmű, addig minden rendben volt. Voltak gépek, munkások, akik, ha gond adódott valahol, rögtön tudtak reagálni. Mióta átvette a szolgáltatást a TRV, azóta vannak gondok.

Nagy az elégedetlenség, annyira, hogy szerinte már lincshangulat van a városban. Ezt egy fiatal hölgy mondta egy játszótéren, ahol korábban a víztorony is állt. Szerinte a korábbi városvezetés nem volt a helyzet magaslatán, és az újonnan megválasztott vezetéstől várják most az emberek a megoldást. Neki is vannak ismerősei, akik harmadik vagy negyedik emeleten laknak, és ott egyáltalán nem volt víz. De ez akkor is gond volt, amikor még állt a víztorony. 

Hogy ki a felelős? - kérdezett vissza egy idősebb férfi. - Hát a polgármester! - vágta rá. Ott volt a víztorony – mutatta - , de azt lebontották. Az volt az egyszerűbb, megszüntetni, ócskavasban eladni. Úgy vélte, a TRV nem hibás, egyértelműen a városvezetés a hunyó. Szerinte ez lett az eredménye, hogy nem hozzáértő emberek döntenek valamiben.

Szerencsére én a földszinten lakom, így nálam mindig van valamicske víznyomás – mondta egy emeletes ház előtt üldögélő nő, aki az ételfutárt várta. A felső szomszédai már nem ilyen szerencsések, náluk a múlt hét előtti vasárnap egyáltalán nem volt víz. 

 
A betonkocka helyén állt a víztorony, a területre szép játszótér épült, kondiparkkal
Fotó: A szerző felvétele
 

Számos helyi lakost megkérdeztünk még; volt aki szerint a Jóisten a hibás, mert nem ad elég esőt; a helyi postás azt javasolta, a fizetéséről írjunk cikket, mert az is gyalázatos; más úgy foglalta össze a helyzetet, hogy az előző, fideszes városvezetés nem csinált semmit, csak a lábát lógatta, pedig négy évük volt rá, hogy a problémát megoldják. Most meg az új városvezető rohangál, hogy behozza az elvesztegetett időt, amit már úgysem lehet.

Természetesen megkérdeztük a TRV Zrt.-t is, de a Bakondi György Patrik vezette cég nem válaszolt megkeresésünkre. Nem tartotta fontosnak lapunkon keresztül tájékoztatni a túrkeveieket ebben az ügyben a térség fideszes országgyűlési képviselője, F. Kovács Sándor sem.

Frissítés

Cikkünk megjelenése után kaptuk meg a TRV ZRt. válaszát. Mint írták, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. mint víziközmű-szolgáltató az általuk üzemeltetett 254 település folyamatos ivóvízellátásának biztosítását kiemelten kezeli. A nyári időszakban valóban előfordulhat ivóvízhiány, azonban a társaság az üzemeltetési lehetőségeken belül mindent megtesz annak érdekében, hogy ennek a kockázatát minimalizálja, az esetlegesen felmerült hiányt kezelje. 

Reagáltak Sallai R. Benedek polgármester kijelentéseire is. Ezek szerint a TRV a rendszeren javítást és karbantartást végezhet, azt a kutak és a hálózat műszaki teljesítőképességének határáig üzemeltetheti. A felújítások, beruházások a tulajdonos önkormányzatot terhelik. A kutak vízhozama a megfelelő üzemeltetés ellenére is idővel csökkenhet. Az érintett kút esetében átlagosan 50-60 százalékos teljesítménnyel termelték ki az ivóvizet. A stabil üzemeltetés érdekében a TRV új kút fúrását javasolta az önkormányzatnak. Aláhúzták, ennek kivitelezése és finanszírozása nem a szolgáltató feladata.

Mint üzemeltető, egyetértenek azzal, hogy a víztorony elbontása miatt kialakult víznyomáscsökkenés, pufferhiány a problémák egyik fő oka, ugyanakkor a tornyot többszöri szakmai ellenvetésük ellenére bontotta el az önkormányzat. Az új torony felállítása szintén az önkormányzat feladata.

A TRV Zrt. közölte: Túrkeve ivóvízellátásának javítása érdekében kiépítették a hálózati szivattyúval való üzemeltetéshez szükséges rendszert. A biztonságos üzemeléshez szükséges tartalék alkatrészeket már beszerezték. Optimalizálták a kutak víztermelését, ezzel is növelve az ellátás biztonságát. A jelenleg üzemelő kutak mellett két kút állapotfelmérő műszeres vizsgálata is megtörtént, szakvéleményt készítettek a kitermelhető vízbázis kapacitásának növelése érdekében. Elvégezték továbbá a vízhálózat diagnosztikai vizsgálatát is, a feltárt hibákat, csőtöréseket soron kívül javították. 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.