Ide jutott a rezsiharc: ismét vízkorlátozást vezettek be Túrkevén

Kis-Magyarország

Az ország egyik legaszályosabb településén, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén ismét vízkorlátozást rendeltek el vasárnap nulla órától. Hasonló már a múlt évben is volt. A lakosok érthető módon dühösek, egyesek szerint lincshangulat van. Ezzel együtt kiderült az is, hova jutott a helyi vízművek államosítása, regionális vállalatokba erőszakolása.

Túrkevén vérmérséklete szerint mindenkinek megvan a véleménye a vízhiányról, a vízkorlátozásról. Az Alföld egyik legaszályosabb vidékén évek óta gond a biztonságos vízellátás, amire többek szerint nem fordított kellő figyelmet a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV Zrt.), az ország egyik legjelentősebb víziközmű-szolgáltatója. A múlt hét előtti vasárnap már alig volt víz, a következő héten kissé javult a helyzet, de a mostani kánikula miatt vízkorlátozást kell bevezetni.

A helyzettel kapcsolatban megkerestük Sallai R. Benedek polgármestert. Lapunk érdeklődésére megerősítette azokat az információkat, amiket a napokban már megosztott a helyi lakossággal. Ezek szerint az elmúlt harminc év hanyagsága vezetett oda, hogy nincs elég ivóvize a városnak. Ezt ráadásul megfejelte a rezsicsökkentés, mert emiatt szerinte nincs elegendő pénze a karbantartásra a szolgáltatónak, a TRV Zrt.-nek.

Sallai hozzátette, hét kútja van a városnak, ezek vízhozama korábban duplája volt a jelenleginek. A csökkenő vízhozamot produkáló vízbázis mára képtelen ellátni az amúgy is megnövekedett igényeket. Ráadásul az elöregedett vízvezetékekből, rossz tolózárakból a víz 30 százaléka elszivárog. A polgármester hangsúlyozta, 2015-re lezajlott a térség „ivóvízjavító programja“. Ez annyira jól „sikerült”, hogy azóta büdös a vizük. Hozzátette,

már akkor is tudta mindenki, hogy az ellátás egyik fontos láncszeme, a víztorony szét van rohadva, de senki nem tett semmit annak érdekében, hogy cserélve legyen. 

Nem cserélték ki, helyette ledöntötték, ugyanis időközben a glóbusz része életveszélyessé vált. Ekkor építette be a TRV azokat a serkentő szivattyúkat a kútjaikba, amelyek Sallai szerint jó eséllyel hozzájárultak ahhoz, hogy a vízhozam csökkenjen, és a kutak tönkremenjenek. A polgármester megjegyezte, a TRV Zrt. több szakembere többször állította neki: tudják kezelni a vízellátást torony nélkül is. 

Sallai úgy vélte, súlyos üzemeltetési gondok vannak a TRV Zrt.-nél. A város szerinte mindent megtett azért, hogy mindent biztosítson a probléma kezeléséhez a TRV Zrt.-nek, de mint mondta, a fülük botját sem mozdították. Amíg a Túrkevei Vízmű Kft. látta el a szolgáltatást, folyamatos személyi jelenléttel zajlott a felügyelet, míg most távolról és lassan reagálnak a problémákra - mondta Sallai R. Benedek hozzátéve, a szolnoki központú TRV Zrt. vezérigazgatója, Bakondi György Patrik (a miniszterelnök úgynevezett belbiztonsági főtanácsadója, a napi szinten migránsokkal riogató Bakondi György fia) hivatalba lépése óta egy alkalommal sem fogadta. 

A polgármester elmondta még: a megoldás új kút fúrása és a vízhálózat rekonstrukciója lenne, de erre nincs pénze a városnak, se a szolgáltatónak. Beszéltek már a problémáról a terület parlamenti képviselőjével is, ő is tud a gondjaikról és azon dolgoznak együtt, hogy kezeljék. Sallai szerint nemcsak Túrkeve az egyedüli helység, ahol ilyen jellegű ivóvízellátási problémákkal küzdenek. Ide vezetett a nagy rezsicsökkentési harc, nincs pénz felújításra, karbantartásra, szolgáltatásbővítésre - hangsúlyozta.

Megtudtuk, korábban szó volt arról, hogy a víztornyot visszaállítják, ami több 10 millió forintba kerülne. Csakhogy időközben behomokolódtak a kutak; előbb azokat kellene rendbe tenni, mert hiába lenne glóbusz, ha nincs honnan beletölteni a vizet, mert nincs a kutaknak kellő vízhozamuk. A víztornyot a városnak kell felállítania, a TRV-nek a rendszer biztonságos üzemeltetése lenne a feladata.

És itt ismét előjött a rezsicsökkentés témája. Mert örülhet a lakosság, hogy alacsonyabb díjat fizet, ám a szolgáltató nem tudja kigazdálkodni a kevesebb bevételből a karbantartást, a felújítást, vagy éppen nem tudja a munkásokat megfizetni, netán még le is kellett építeni az állományból. Jelenleg a megoldás úgy szól a minél gyorsabb elégséges és biztonságos vízellátáshoz, hogy vízhozamot kell növelni. Erre több megoldás is van, de dönteni kell, melyiket választják, mert a teljes kivitelezésre nincs elég pénz.

Információink szerint a TRV évek óta tudatában volt annak, hogy kevés a víz, ennek eredménye lett a serkentő szivattyúzás, ami vélhetően „kinyírta” az egyik kutat. Hogy az előző fideszes városvezetés mindennek tudatában volt-e, azt nem tudni.

 
Túrkeve az első termelőszövetkezeti város. A Petőfi téren még mindig áll Gyenes Tamás 1956. május 1-jén felavatott szobra, a Magyar vendég a kolhozban. A háttérben a városháza. A szobor senkit sem zavar, nem úgy a vízhiány
Fotó: A szerző felvétele

Túrkevén megosztott a lakosság abban, hogy ki a hibás mindezért. Egy asszony azt mondta lapunknak, náluk most javult a helyzet a június közepihez képest, amikor alig volt víz a nagy melegben. Szerinte a problémát jól kezeli a polgármester, és nem őt tette felelőssé a vízhiányért, hanem a szolgáltatót, amivel korábban is sok gond volt már. Egy idős asszony szerint viszont az a hibás, aki elbontatta a víztornyot. Ez pedig vagy a régi vagy a mostani polgármester volt. A TRV szerinte nem ludas a dologban. Úgy vélte, nem új piacra, meg játszótérre kellett volna a pénzt szórni, hanem ezt a gondot kellett volna orvosolnia a városnak.

Egy a ledöntött víztorony szomszédságában lakó férfi mondta nekünk, amíg a város határkörébe tartozott a vízmű, addig minden rendben volt. Voltak gépek, munkások, akik, ha gond adódott valahol, rögtön tudtak reagálni. Mióta átvette a szolgáltatást a TRV, azóta vannak gondok.

Nagy az elégedetlenség, annyira, hogy szerinte már lincshangulat van a városban. Ezt egy fiatal hölgy mondta egy játszótéren, ahol korábban a víztorony is állt. Szerinte a korábbi városvezetés nem volt a helyzet magaslatán, és az újonnan megválasztott vezetéstől várják most az emberek a megoldást. Neki is vannak ismerősei, akik harmadik vagy negyedik emeleten laknak, és ott egyáltalán nem volt víz. De ez akkor is gond volt, amikor még állt a víztorony. 

Hogy ki a felelős? - kérdezett vissza egy idősebb férfi. - Hát a polgármester! - vágta rá. Ott volt a víztorony – mutatta - , de azt lebontották. Az volt az egyszerűbb, megszüntetni, ócskavasban eladni. Úgy vélte, a TRV nem hibás, egyértelműen a városvezetés a hunyó. Szerinte ez lett az eredménye, hogy nem hozzáértő emberek döntenek valamiben.

Szerencsére én a földszinten lakom, így nálam mindig van valamicske víznyomás – mondta egy emeletes ház előtt üldögélő nő, aki az ételfutárt várta. A felső szomszédai már nem ilyen szerencsések, náluk a múlt hét előtti vasárnap egyáltalán nem volt víz. 

 
A betonkocka helyén állt a víztorony, a területre szép játszótér épült, kondiparkkal
Fotó: A szerző felvétele
 

Számos helyi lakost megkérdeztünk még; volt aki szerint a Jóisten a hibás, mert nem ad elég esőt; a helyi postás azt javasolta, a fizetéséről írjunk cikket, mert az is gyalázatos; más úgy foglalta össze a helyzetet, hogy az előző, fideszes városvezetés nem csinált semmit, csak a lábát lógatta, pedig négy évük volt rá, hogy a problémát megoldják. Most meg az új városvezető rohangál, hogy behozza az elvesztegetett időt, amit már úgysem lehet.

Természetesen megkérdeztük a TRV Zrt.-t is, de a Bakondi György Patrik vezette cég nem válaszolt megkeresésünkre. Nem tartotta fontosnak lapunkon keresztül tájékoztatni a túrkeveieket ebben az ügyben a térség fideszes országgyűlési képviselője, F. Kovács Sándor sem.

Frissítés

Cikkünk megjelenése után kaptuk meg a TRV ZRt. válaszát. Mint írták, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. mint víziközmű-szolgáltató az általuk üzemeltetett 254 település folyamatos ivóvízellátásának biztosítását kiemelten kezeli. A nyári időszakban valóban előfordulhat ivóvízhiány, azonban a társaság az üzemeltetési lehetőségeken belül mindent megtesz annak érdekében, hogy ennek a kockázatát minimalizálja, az esetlegesen felmerült hiányt kezelje. 

Reagáltak Sallai R. Benedek polgármester kijelentéseire is. Ezek szerint a TRV a rendszeren javítást és karbantartást végezhet, azt a kutak és a hálózat műszaki teljesítőképességének határáig üzemeltetheti. A felújítások, beruházások a tulajdonos önkormányzatot terhelik. A kutak vízhozama a megfelelő üzemeltetés ellenére is idővel csökkenhet. Az érintett kút esetében átlagosan 50-60 százalékos teljesítménnyel termelték ki az ivóvizet. A stabil üzemeltetés érdekében a TRV új kút fúrását javasolta az önkormányzatnak. Aláhúzták, ennek kivitelezése és finanszírozása nem a szolgáltató feladata.

Mint üzemeltető, egyetértenek azzal, hogy a víztorony elbontása miatt kialakult víznyomáscsökkenés, pufferhiány a problémák egyik fő oka, ugyanakkor a tornyot többszöri szakmai ellenvetésük ellenére bontotta el az önkormányzat. Az új torony felállítása szintén az önkormányzat feladata.

A TRV Zrt. közölte: Túrkeve ivóvízellátásának javítása érdekében kiépítették a hálózati szivattyúval való üzemeltetéshez szükséges rendszert. A biztonságos üzemeléshez szükséges tartalék alkatrészeket már beszerezték. Optimalizálták a kutak víztermelését, ezzel is növelve az ellátás biztonságát. A jelenleg üzemelő kutak mellett két kút állapotfelmérő műszeres vizsgálata is megtörtént, szakvéleményt készítettek a kitermelhető vízbázis kapacitásának növelése érdekében. Elvégezték továbbá a vízhálózat diagnosztikai vizsgálatát is, a feltárt hibákat, csőtöréseket soron kívül javították. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.