Itt a bizonyíték: szerződésben rögzítik a cenzúrát

  • narancs.hu
  • 2014. június 19.

Kis-Magyarország

A megyei lapnak nettó 185 ezret fizet havonta Eger PR-cikkekért, miközben elvárás a városnak kellemetlen hírek mellőzése. A birtokunkba került dokumentumból kiderül: az egyik egri rádió egy év alatt közel 9 milliót szakít. A szerintünk cenzúrának számító kitétel Eger szerint „teljesen bevett jogi formula”.

A magyarnarancs.hu birtokába került egri médiaszerződések közül az egyiket a megyei lap kiadójával, az Axel Springerrel kötötte a város. Ennek tanúsága szerint a Heves Megyei Hírlap havi bruttó 235 ezer forintot kap a várostól márciustól év végéig, amiért cserébe megjelentetendő 10 oldalnyi PR-cikk, havonta egyszer vezető anyag, a polgármester karácsonyi és újévi üdvözlete, valamint egy „kiemelt témában rendszeres kommunikáció a Megbízó által meghatározott műfajban”.

De nem is ez az igazán fontos, hanem ez a feltétel: „A megbízott a megbízás teljesítésén túl is köteles a Megbízó érdekének megfelelő magatartást tanúsítani. Ennek keretében különösen tilos: a Megbízó jó hírnevét, hitelképességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása.” Azaz csak semmi rosszat Egerről! Íme a dokumentum:

false

 

És itt a részlet a második oldalról:

false

 

De nemcsak a helyi lappal kötött ilyen szerződést a város. A Rádió Eger szerződésében – amelyet az Epiphania Médiaügynökség kötött meg, amint azt a város sajtóosztályától megtudtuk – is szerepel ez a kitétel: a „megbízott a megbízás teljesítésén túl is köteles a Megbízó érdekének megfelelő magatartást tanúsítani. Ennek keretében különösen tilos: (…) a Megbízó jó hírnevét, hitelképességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása.” A rádió nettó 9,2 millió forintért cserébe az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta:

false

 

És az említett feltételek:

false

false

Tavaszi roham

Még márciusban több országos hírportál is átvett a nol.hu-ról egy azóta már eltávolított cikket, miszerint a hevesi megyeszékhelyen és vonzáskörzetében fogható Rádió Eger olyan megállapodást kötött az önkormányzattal, amely alapján a kereskedelmi rádió és munkatársai

Miért beteg a vidéki sajtó?

Ha tudni akarja, milyen az ideális sajtómunkás, akkor kattintson ide.

gyakorlatilag nem szólhatnak egy rossz szót sem a városról. Ha ezt megteszik – akár a rádióban, akár a közösségi oldalakon –, az állásukkal játszanak. Az írásban az is szerepelt, hogy a dolgozóknak kártérítést is fizetniük kell, ha megszegik a megállapodást, illetve a Népszabadság felidézett egy korábbi esetet, amikor az egyik műsorvezető az egyik közösségi oldalon a kátyús egri utakról írt egy bejegyzést, amelyet aztán eltávolíttattak vele.

Az index.hu-nak Egyed Zsolt, a Rádió Eger marketingigazgatója az ügy kirobbanásakor azt mondta, hogy soha nem volt ilyen jellegű megállapodás a kereskedelmi rádió és az önkormányzat között, majd hangsúlyozta: se őt, se 15 munkatársát nem kérte meg senki arra, hogy töröljék valamelyik bejegyzésüket a közösségi oldalukon. Egyed Zsolt azt is mondta: a szerződések bárki számára hozzáférhetők, mindenki ellenőrizheti, hogy a Népszabadság információi megfelelnek-e a valóságnak.

Mi megtettük, és ugyan a magyarnarancs.hu birtokába került médiaszerződésekben arra vonatkozóan nem található semmilyen megkötés, hogy a munkatársak saját közösségi oldalaikon mit közölhetnek és mit nem, de az egri önkormányzat világosan előírja, hogy a városról egy rossz szót sem szólhat a rádió.

Fontos a jó hír

A tágabb kontextust vizsgálva kiderül: közel két éve az egriugyek.hu nyilvánosságra hozott egy levelet, amelyben az önkormányzat bekéretett egy hangfelvételt, mert szerintük abban a rádió munkatársa nem jó fényben tünteti fel a várost. A Habis László polgármester, akkor még KDNP-s országgyűlési képviselő által jegyzett levélben egyebek közt ez állt: „Tudomásomra jutott, hogy a megjelölt időpontban az önkormányzatra, illetve a polgármesteri hivatalra nézve negatív tartalmú kijelentések hangzottak el, így ennek ellenőrzésére és a megfelelő intézkedések megtételéhez szükséges számunkra a felvétel.” A polgármesternek az nem tetszett, hogy a rádió műsorvezetője – miután több hallgató is érdeklődött – azt közölte, hogy nem tudják kideríteni, miért is van lezárva Eger egyik forgalmas utcája, mert a hivatalban senkit nem ér el, aki nyilatkozni tudna. Aztán megjegyezte: biztos szabadságon vannak.

Az egri önkormányzat egyébként semmi kivetnivalót nem lát abban, ha szerződésekkel korlátozza a sajtószabadságot. Mint az év eleji cikkekre reagáló közleményükben írták: az „Eger Önkormányzata által kötött minden megbízási szerződésben – így a sajtószerződésekben is, melyekbe bárki betekinthet – hosszú évek óta szerepel az a passzus, miszerint tilos a megbízó jó hírnevét, hitelességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása. Teljesen bevett jogi formuláról van szó, ami ellen még soha senki nem tiltakozott, hiszen minden partnerünk előtt világos, hogy az önkormányzatnak is kötelessége a saját érdekeinek védelme. Ezzel Eger városát és Eger jó hírét is védi a szerződés.”

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.