Itt a bizonyíték: szerződésben rögzítik a cenzúrát

  • narancs.hu
  • 2014. június 19.

Kis-Magyarország

A megyei lapnak nettó 185 ezret fizet havonta Eger PR-cikkekért, miközben elvárás a városnak kellemetlen hírek mellőzése. A birtokunkba került dokumentumból kiderül: az egyik egri rádió egy év alatt közel 9 milliót szakít. A szerintünk cenzúrának számító kitétel Eger szerint „teljesen bevett jogi formula”.

A magyarnarancs.hu birtokába került egri médiaszerződések közül az egyiket a megyei lap kiadójával, az Axel Springerrel kötötte a város. Ennek tanúsága szerint a Heves Megyei Hírlap havi bruttó 235 ezer forintot kap a várostól márciustól év végéig, amiért cserébe megjelentetendő 10 oldalnyi PR-cikk, havonta egyszer vezető anyag, a polgármester karácsonyi és újévi üdvözlete, valamint egy „kiemelt témában rendszeres kommunikáció a Megbízó által meghatározott műfajban”.

De nem is ez az igazán fontos, hanem ez a feltétel: „A megbízott a megbízás teljesítésén túl is köteles a Megbízó érdekének megfelelő magatartást tanúsítani. Ennek keretében különösen tilos: a Megbízó jó hírnevét, hitelképességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása.” Azaz csak semmi rosszat Egerről! Íme a dokumentum:

false

 

És itt a részlet a második oldalról:

false

 

De nemcsak a helyi lappal kötött ilyen szerződést a város. A Rádió Eger szerződésében – amelyet az Epiphania Médiaügynökség kötött meg, amint azt a város sajtóosztályától megtudtuk – is szerepel ez a kitétel: a „megbízott a megbízás teljesítésén túl is köteles a Megbízó érdekének megfelelő magatartást tanúsítani. Ennek keretében különösen tilos: (…) a Megbízó jó hírnevét, hitelképességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása.” A rádió nettó 9,2 millió forintért cserébe az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta:

false

 

És az említett feltételek:

false

false

Tavaszi roham

Még márciusban több országos hírportál is átvett a nol.hu-ról egy azóta már eltávolított cikket, miszerint a hevesi megyeszékhelyen és vonzáskörzetében fogható Rádió Eger olyan megállapodást kötött az önkormányzattal, amely alapján a kereskedelmi rádió és munkatársai

Miért beteg a vidéki sajtó?

Ha tudni akarja, milyen az ideális sajtómunkás, akkor kattintson ide.

gyakorlatilag nem szólhatnak egy rossz szót sem a városról. Ha ezt megteszik – akár a rádióban, akár a közösségi oldalakon –, az állásukkal játszanak. Az írásban az is szerepelt, hogy a dolgozóknak kártérítést is fizetniük kell, ha megszegik a megállapodást, illetve a Népszabadság felidézett egy korábbi esetet, amikor az egyik műsorvezető az egyik közösségi oldalon a kátyús egri utakról írt egy bejegyzést, amelyet aztán eltávolíttattak vele.

Az index.hu-nak Egyed Zsolt, a Rádió Eger marketingigazgatója az ügy kirobbanásakor azt mondta, hogy soha nem volt ilyen jellegű megállapodás a kereskedelmi rádió és az önkormányzat között, majd hangsúlyozta: se őt, se 15 munkatársát nem kérte meg senki arra, hogy töröljék valamelyik bejegyzésüket a közösségi oldalukon. Egyed Zsolt azt is mondta: a szerződések bárki számára hozzáférhetők, mindenki ellenőrizheti, hogy a Népszabadság információi megfelelnek-e a valóságnak.

Mi megtettük, és ugyan a magyarnarancs.hu birtokába került médiaszerződésekben arra vonatkozóan nem található semmilyen megkötés, hogy a munkatársak saját közösségi oldalaikon mit közölhetnek és mit nem, de az egri önkormányzat világosan előírja, hogy a városról egy rossz szót sem szólhat a rádió.

Fontos a jó hír

A tágabb kontextust vizsgálva kiderül: közel két éve az egriugyek.hu nyilvánosságra hozott egy levelet, amelyben az önkormányzat bekéretett egy hangfelvételt, mert szerintük abban a rádió munkatársa nem jó fényben tünteti fel a várost. A Habis László polgármester, akkor még KDNP-s országgyűlési képviselő által jegyzett levélben egyebek közt ez állt: „Tudomásomra jutott, hogy a megjelölt időpontban az önkormányzatra, illetve a polgármesteri hivatalra nézve negatív tartalmú kijelentések hangzottak el, így ennek ellenőrzésére és a megfelelő intézkedések megtételéhez szükséges számunkra a felvétel.” A polgármesternek az nem tetszett, hogy a rádió műsorvezetője – miután több hallgató is érdeklődött – azt közölte, hogy nem tudják kideríteni, miért is van lezárva Eger egyik forgalmas utcája, mert a hivatalban senkit nem ér el, aki nyilatkozni tudna. Aztán megjegyezte: biztos szabadságon vannak.

Az egri önkormányzat egyébként semmi kivetnivalót nem lát abban, ha szerződésekkel korlátozza a sajtószabadságot. Mint az év eleji cikkekre reagáló közleményükben írták: az „Eger Önkormányzata által kötött minden megbízási szerződésben – így a sajtószerződésekben is, melyekbe bárki betekinthet – hosszú évek óta szerepel az a passzus, miszerint tilos a megbízó jó hírnevét, hitelességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása. Teljesen bevett jogi formuláról van szó, ami ellen még soha senki nem tiltakozott, hiszen minden partnerünk előtt világos, hogy az önkormányzatnak is kötelessége a saját érdekeinek védelme. Ezzel Eger városát és Eger jó hírét is védi a szerződés.”

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.