Itt a bizonyíték: szerződésben rögzítik a cenzúrát

  • narancs.hu
  • 2014. június 19.

Kis-Magyarország

A megyei lapnak nettó 185 ezret fizet havonta Eger PR-cikkekért, miközben elvárás a városnak kellemetlen hírek mellőzése. A birtokunkba került dokumentumból kiderül: az egyik egri rádió egy év alatt közel 9 milliót szakít. A szerintünk cenzúrának számító kitétel Eger szerint „teljesen bevett jogi formula”.

A magyarnarancs.hu birtokába került egri médiaszerződések közül az egyiket a megyei lap kiadójával, az Axel Springerrel kötötte a város. Ennek tanúsága szerint a Heves Megyei Hírlap havi bruttó 235 ezer forintot kap a várostól márciustól év végéig, amiért cserébe megjelentetendő 10 oldalnyi PR-cikk, havonta egyszer vezető anyag, a polgármester karácsonyi és újévi üdvözlete, valamint egy „kiemelt témában rendszeres kommunikáció a Megbízó által meghatározott műfajban”.

De nem is ez az igazán fontos, hanem ez a feltétel: „A megbízott a megbízás teljesítésén túl is köteles a Megbízó érdekének megfelelő magatartást tanúsítani. Ennek keretében különösen tilos: a Megbízó jó hírnevét, hitelképességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása.” Azaz csak semmi rosszat Egerről! Íme a dokumentum:

false

 

És itt a részlet a második oldalról:

false

 

De nemcsak a helyi lappal kötött ilyen szerződést a város. A Rádió Eger szerződésében – amelyet az Epiphania Médiaügynökség kötött meg, amint azt a város sajtóosztályától megtudtuk – is szerepel ez a kitétel: a „megbízott a megbízás teljesítésén túl is köteles a Megbízó érdekének megfelelő magatartást tanúsítani. Ennek keretében különösen tilos: (…) a Megbízó jó hírnevét, hitelképességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása.” A rádió nettó 9,2 millió forintért cserébe az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta:

false

 

És az említett feltételek:

false

false

Tavaszi roham

Még márciusban több országos hírportál is átvett a nol.hu-ról egy azóta már eltávolított cikket, miszerint a hevesi megyeszékhelyen és vonzáskörzetében fogható Rádió Eger olyan megállapodást kötött az önkormányzattal, amely alapján a kereskedelmi rádió és munkatársai

Miért beteg a vidéki sajtó?

Ha tudni akarja, milyen az ideális sajtómunkás, akkor kattintson ide.

gyakorlatilag nem szólhatnak egy rossz szót sem a városról. Ha ezt megteszik – akár a rádióban, akár a közösségi oldalakon –, az állásukkal játszanak. Az írásban az is szerepelt, hogy a dolgozóknak kártérítést is fizetniük kell, ha megszegik a megállapodást, illetve a Népszabadság felidézett egy korábbi esetet, amikor az egyik műsorvezető az egyik közösségi oldalon a kátyús egri utakról írt egy bejegyzést, amelyet aztán eltávolíttattak vele.

Az index.hu-nak Egyed Zsolt, a Rádió Eger marketingigazgatója az ügy kirobbanásakor azt mondta, hogy soha nem volt ilyen jellegű megállapodás a kereskedelmi rádió és az önkormányzat között, majd hangsúlyozta: se őt, se 15 munkatársát nem kérte meg senki arra, hogy töröljék valamelyik bejegyzésüket a közösségi oldalukon. Egyed Zsolt azt is mondta: a szerződések bárki számára hozzáférhetők, mindenki ellenőrizheti, hogy a Népszabadság információi megfelelnek-e a valóságnak.

Mi megtettük, és ugyan a magyarnarancs.hu birtokába került médiaszerződésekben arra vonatkozóan nem található semmilyen megkötés, hogy a munkatársak saját közösségi oldalaikon mit közölhetnek és mit nem, de az egri önkormányzat világosan előírja, hogy a városról egy rossz szót sem szólhat a rádió.

Fontos a jó hír

A tágabb kontextust vizsgálva kiderül: közel két éve az egriugyek.hu nyilvánosságra hozott egy levelet, amelyben az önkormányzat bekéretett egy hangfelvételt, mert szerintük abban a rádió munkatársa nem jó fényben tünteti fel a várost. A Habis László polgármester, akkor még KDNP-s országgyűlési képviselő által jegyzett levélben egyebek közt ez állt: „Tudomásomra jutott, hogy a megjelölt időpontban az önkormányzatra, illetve a polgármesteri hivatalra nézve negatív tartalmú kijelentések hangzottak el, így ennek ellenőrzésére és a megfelelő intézkedések megtételéhez szükséges számunkra a felvétel.” A polgármesternek az nem tetszett, hogy a rádió műsorvezetője – miután több hallgató is érdeklődött – azt közölte, hogy nem tudják kideríteni, miért is van lezárva Eger egyik forgalmas utcája, mert a hivatalban senkit nem ér el, aki nyilatkozni tudna. Aztán megjegyezte: biztos szabadságon vannak.

Az egri önkormányzat egyébként semmi kivetnivalót nem lát abban, ha szerződésekkel korlátozza a sajtószabadságot. Mint az év eleji cikkekre reagáló közleményükben írták: az „Eger Önkormányzata által kötött minden megbízási szerződésben – így a sajtószerződésekben is, melyekbe bárki betekinthet – hosszú évek óta szerepel az a passzus, miszerint tilos a megbízó jó hírnevét, hitelességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása. Teljesen bevett jogi formuláról van szó, ami ellen még soha senki nem tiltakozott, hiszen minden partnerünk előtt világos, hogy az önkormányzatnak is kötelessége a saját érdekeinek védelme. Ezzel Eger városát és Eger jó hírét is védi a szerződés.”

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.