Ózd

Kaotikussá vált a város autóbusz-közlekedése

  • Kovács István
  • 2013. február 8.

Kis-Magyarország

Nem elég a várostól kapott pénz a helyi busztársaságnak a korábbi járatsűrűség fenntartásához, az új menetrend azonban nem igazodik az ózdiak mindennapjaihoz, akik bérlettel a zsebükben órákat gyalogolnak mostanában.

„Fel lehet tenni a kérdést, hogy ki volt az az elmebeteg, aki megszüntette a 18.35-ös szentsimoni járatot? A kórházban este hatkor van műszakváltás. A szentsimoniak (Szentsimon egykor önálló község, ma Ózd egyik városrésze – K.I.), de még a hangonyiak (Ózd melletti falu – K.I.) is azzal jártak haza! Most, aki este hatkor végez, a 19.50-es domaházit (szintén egy Ózd melletti falu – K.I.) kénytelen megvárni!” – így fakadt ki egy ózdi egészségügyi dolgozó az egyik közösségi portálon.

Bérlettel a zsebben

Panaszával korántsem volt egyedül az indulatos kommentelő: Ózdon csaknem harmadával csökkent a helyi autóbuszok száma, miután január elsejétől menetrend-módosítás történt. A lépés ellen napokon belül háromezer aláírás gyűlt össze, jelezve, hogy az új menetrend nem illeszkedik jól a helyiek mindennapi életéhez. Egy gondozónő például – ugyancsak a közösségi oldalon – leírta, hogy reggelente hat órakor indul munkába, és az Istenmező nevű ózdi peremkerületből több, útba eső beteg ellátása után az Újvárostérig (ez egy szintén a centrumból kieső lakótelep – K.I.) kell gyalogolnia. „Ez 5-6 kilométer távolság, mert most egyszerűen nincs buszjárat – miközben a zsebemben ott lapul a csaknem hatezer forintos buszbérlet.” Hazafelé tartva pedig az asszony arra jött rá, hogy vagy órákat vár a neki megfelelő járatra, vagy ismét gyalogol egy nagyot – korábban ilyen gondja nem volt a borsodi városban. „Az éjszakás műszakba tartó kórházi dolgozóktól elvették a 2-es vonalon a buszt. Követelem az esti munkásjáratot!” – olvasható egy másik hozzászólásban.

Buszmegálló Ózd belvárosában


Buszmegálló Ózd belvárosában

Fotó: MTI

 

További probléma, hogy a MÁV-val, illetve a nagyvárosokba közlekedő Volán-járatokkal sem lett összehangolva az új menetrend. Így például az is mindennapossá vált január elsejétől, hogy valaki a külvárosból bebuszozik a vasútállomásra, majd ott órákat vár a miskolci vonatra.

Kevesebb busz, drágább jegy

Ózdon a buszközlekedés valójában már hónapok óta probléma. Az önkormányzat ugyanis még tavaly májusban pályáztatta meg a városi tömegközlekedést, erre egyetlen pályázat érkezett – ezt nem a jelenlegi szolgáltató adta be. Az ajánlatot végül nem fogadta el a város, így eredménytelen lett a tender. Ezután közvetlenül bízták meg az addig szolgáltató Borsod Volán (BV) Személyszállítási Zrt.-t, hogy átmeneti megoldásként 2013. június 30-ig lássa el az utasszállítást Ózdon.

A társaság jelenleg ennyi buszt tud biztosítani, legalábbis azért a pénzért, amit kap – tömören ez a Borsod Volán válasza a felvetődő lakossági panaszokra. A jegyek árát öt százalékkal ugyanakkor megemelték, de sok utas nyugdíjas vagy diák, akik kedvezményes áron utazhatnak – ez is csökkenti a Borsod Volán bevételeit. Sárközi György, a cég vezérigazgatója elmondta a magyarnarancs.hu-nak: nehezíti a társaság helyzetét, hogy az elmúlt évben még 17 millió forinttal támogatta az önkormányzat a tömegközlekedés működését, amihez 13,3 millió normatív támogatás társult a központi költségvetésből. Ennek ellenére a Borsod Volán Zrt. veszteséggel működött, ezért többször kértek önkormányzati támogatást, de újabbat nem kaptak, mert a városi források ezt nem engedték meg. Úgy tudjuk az igazgatótól, hogy a BV közel 70 milliós igényt nyújtott be Ózdon a 2013-as tömegközlekedés fenntartására, amire az önkormányzat válasza nyolcmillió volt – végül ennyit is szavazott meg a testület. Ez hat hónapra lebontva, a várostól nem sokkal kisebb rész, mint a tavalyi év egészének a fele – 8,5 millió forint –, ugyanakkor a BV idén nem számolhat központi támogatással sem, miközben már a tavalyi év az állami támogatással együtt is veszteséges volt a működés összességében – a járatcsökkentés így elkerülhetetlen volt.

A megváltoztatott menetrendet végül az önkormányzat szavazta meg, a Borsod Volán ennek összeállításához szakmai tanácsot adott. Ennek értelmében jelenleg 18 autóbusszal és 26 munkavállalóval végzik a szolgáltatást a 30 ezer lakosú Ózdon. A vállalat azt mondja: amennyiben a városban felmerül a járatfejlesztés igénye, annak költségeit az önkormányzatnak kell fedezni.

Nem csak Ózdon
Távolsági járatok esetében is történtek változások: megszűntek az Ózdról Bogácsra, Debrecenbe, illetve Hajdúszoboszlóra közlekedő Volán-járatok, és csökkent a közeli Járdánházára és Domaházára induló buszok száma is. A csökkentés legfőbb okaként az alacsony kihasználtságot jelölte meg a Borsod Volán vezérigazgatója.


Feszes költségvetés
A menetrend okozta problémák felmerültek a legutóbbi testületi ülésen január végén: ide minden peremkerületből érkezett panaszos, ám végül csak egy fő kapott szót: Barta Eszter főiskolai közgazdászhallgató kifejtette, hogy össze kellene hangolni a dolgozók, a gyerekek és a szülők, illetve a betegek érdekeit a menetrend összeállításánál. Másik megoldás – mondta ironikusan –, hogy építsenek több kórházat és iskolát. Szerinte a tömegközlekedés megszüntetését még gondolati szinten sem szabad felvetni, mert a végrehajtása súlyos gazdasági károkat okoz, nem beszélve a most kialakult társadalmi feszültségről.

Az ülésen Fürjes Pál polgármester a „feszes költségvetéssel” indokolta a január elsejétől életbe lépett járatcsökkentések okát. Hozzátette: a lakossági panaszok kivizsgálására eseti bizottságot hoztak létre. Vitális István ennek az eseti bizottságnak a vezetőjeként elmondta: módosítást terjesztenek a Borsod Volán felé, de csak a februárban elfogadott költségvetés után születhet döntés a változtatásokról – magyarán arról, megtoldja-e a jelenlegi támogatást az önkormányzat vagy sem. Ettől függetlenül azonban arra a kérdésre, hogy mi lesz június 30-a után Ózdon, lesz-e városi buszközlekedés vagy sem, egyelőre még bizonytalan a válasz.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.