Két szék között a pad alá esett Győr a színház felújításával

Kis-Magyarország

Negyvenmilliárdból újult volna meg a Győri Nemzeti Színház, erről még Borkai Zsolt állapodott meg a kormánnyal. A polgármester bukása után az új fideszes városvezető kukázta a projektet, nagyobbat álmodott. De teljesült-e?

2017-ben járunk, Győrben: még bőven a háború, a járvány, a válság és Borkai Zsolt fideszes polgármester csúfos bukása előtt. Orbán Viktor két évvel korábban jelentette be, hogy a Modern Városok Program keretében fejleszteni fogják a megyei jogú városokat, és végig is látogatta mind a huszonhármat. Győr valamiért a végére maradt. A folyosói pletykák szerint a miniszterelnök nem is volt elégedett a győri vezetés által összerakott projektekkel. Mindenesetre megállapodtak: az akkori híradások szerint 17 projekt került a terítékre. Ezek közül az egyik legnagyobb és legfontosabb a Győri Nemzeti Színház épületének felújítása volt.

Az épületet 1978-ban adták át, építését a központi akarat ellenében küzdötték ki a győriek: a szakmához értők szerint a maga korában nagyon jól felszerelt, nagyon jó színháznak számított. A különleges formájú épület, bár nem mindenki békült ki vele teljesen, de a város egyik szimbóluma lett

 
A Győri Nemzeti Színház
Forrás: Wikipédia

Hiába volt a legfiatalabb vidéki színházépület, az idő szép lassan eljárt felette: miközben sorra újultak meg a vidéki színházak, a győrit lassan kikezdte az enyészet. Folyamatos problémák voltak a vizesblokkokkal, a színház oldalát díszítő Vasarely-mozaik csempéi elkezdtek lepotyogni és a szellőztetéssel-fűtéssel is akadtak problémák. Más gondok is voltak: a belváros szívébe épített színház környékén nehézkessé vált a parkolás.

A 2018-ban kiválasztott győztes felújítási terv orvosolta volna ezeket a problémákat, bár a szakma nem minden részletével volt teljesen megelégedett. Mindenesetre ennek mentén indult el a projekt: a színház előtti tér szintén régóta esedékes felújításával, plusz egy automata mélygarázs építésével együtt ekkor már nagyjából 40 milliárdosra rúgtak a költségek. Csak a tervezésre elment bruttó 1,7 milliárd forint

A Borkai-botrány után

Tekerjünk ismét vissza az időben: 2019 ősze, önkormányzati választás. Ördög ügyvédje, országos botrány, Borkai Zsolt győri polgármester jachton orgiázott fiatal lányokkal és pár barátjával. Ezzel együtt mindenféle korrupciós ügyek is előkerülnek, elterjed a közbeszédben a Borkai körül kialakult vállalkozói kör kapcsán a „győri polip” kifejezés.

Kisebb huzavona után – és miután a város ennek ellenére újraválasztja polgármesternek – Borkai lemond és visszavonul, az időközi választáson a párt régi motorosa, a kardiológus Dézsi Csaba lesz a polgármester. Az új városvezető első másfél évét azzal tölti, hogy szép fokozatosan majdnem mindenkitől megszabadul, akinek a Borkai-féle 13 éves városvezetéshez köze volt – ez akkor mintegy a korrupció elleni harcnak tűnik majd, később azonban egyre több jelzés jön arról, hogy sokan visszasírják Borkait

Színház új helyen?

2020 áprilisában a nemrég megválasztott Dézsi szinte csak úgy mellékesen, a NER-be már betagolt megyei napilapnak adott interjújában megjegyzi, hogy

a színházfelújítás projektje rossz. Szerinte új színházat kell építeni más helyen, ezt meg lebontani, és parkot, mélygarázst építeni a helyére

Ebből fejlődik ki később Dézsi szívügye, a győri kulturális negyed, amelynek helyeként a város egykori ipari központját, a Rába-gyár parlagon heverő területét jelöli ki. Ez a belvárostól keletre fekvő óriási terület, ahová az új színház mellé új bábszínházat, koncert- és konferenciatermet, lakó- és irodanegyedet építene egy mesterséges félszigetre.

Amikor egy interjúban azt kérdezik tőle, hogy nem túl merész ötlet-e ez – hiszen a világjárvány első hónapjaiban járunk, várható recesszió előtt –, azt feleli: „Az inga mindig túlleng, a fellendülés érzésem szerint nagy lesz. (...) A kérdésre válaszolva: ha az első ütem megvalósul, akkor az húzza maga után a továbbiakat.”

Jönnek a tiltakozások, az ellenérvek. Közvélemény-kutatások készülnek, amelyek szerint a győriek szeretik a színház épületét; a polgármester lesöpri ezeket.

 
Dézsi Csaba
Forrás: Dézsi Csaba Facebook

Nagy a hallgatás

A polgármester többször is megígérte, hogy széles társadalmi konzultációba kezd majd ötletéről. Erre a mai napig várnak a győriek. Mindössze látványtervek készültek, ezekkel házalt a kormánynál a polgármester: egyre inkább úgy tűnik, hogy sikertelenül. A projekt körül nagy a hallgatás, legutóbb a fideszes megyefőnök, Németh Zoltán vallotta be egy kommentben, hogy valószínűleg nem lesz semmi az egészből. Pedig Dézsi még azt is felvetette, hogy épüljön fel ezen a területen a Fudan Egyetem: de még ez sem kellett a kormánynak, ami 2022-re még az ennél jóval kisebb volumenű fejlesztéseket is leállította. 

Szóval úgy néz ki, itt marad Győr az időközben leváltott volt direktor, Forgács Péter szerint bármikor működésképtelenné váló régi színházépülettel, a málladozó térrel a város szívében, a parlagon heverő hatalmas volt ipari területtel a belváros szélén. Se felújított színház, se kulturális negyed.

Dézsi Csaba mert nagyot álmodni: csak nem lett belőle semmi.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.