Két szék között a pad alá esett Győr a színház felújításával

Kis-Magyarország

Negyvenmilliárdból újult volna meg a Győri Nemzeti Színház, erről még Borkai Zsolt állapodott meg a kormánnyal. A polgármester bukása után az új fideszes városvezető kukázta a projektet, nagyobbat álmodott. De teljesült-e?

2017-ben járunk, Győrben: még bőven a háború, a járvány, a válság és Borkai Zsolt fideszes polgármester csúfos bukása előtt. Orbán Viktor két évvel korábban jelentette be, hogy a Modern Városok Program keretében fejleszteni fogják a megyei jogú városokat, és végig is látogatta mind a huszonhármat. Győr valamiért a végére maradt. A folyosói pletykák szerint a miniszterelnök nem is volt elégedett a győri vezetés által összerakott projektekkel. Mindenesetre megállapodtak: az akkori híradások szerint 17 projekt került a terítékre. Ezek közül az egyik legnagyobb és legfontosabb a Győri Nemzeti Színház épületének felújítása volt.

Az épületet 1978-ban adták át, építését a központi akarat ellenében küzdötték ki a győriek: a szakmához értők szerint a maga korában nagyon jól felszerelt, nagyon jó színháznak számított. A különleges formájú épület, bár nem mindenki békült ki vele teljesen, de a város egyik szimbóluma lett

 
A Győri Nemzeti Színház
Forrás: Wikipédia

Hiába volt a legfiatalabb vidéki színházépület, az idő szép lassan eljárt felette: miközben sorra újultak meg a vidéki színházak, a győrit lassan kikezdte az enyészet. Folyamatos problémák voltak a vizesblokkokkal, a színház oldalát díszítő Vasarely-mozaik csempéi elkezdtek lepotyogni és a szellőztetéssel-fűtéssel is akadtak problémák. Más gondok is voltak: a belváros szívébe épített színház környékén nehézkessé vált a parkolás.

A 2018-ban kiválasztott győztes felújítási terv orvosolta volna ezeket a problémákat, bár a szakma nem minden részletével volt teljesen megelégedett. Mindenesetre ennek mentén indult el a projekt: a színház előtti tér szintén régóta esedékes felújításával, plusz egy automata mélygarázs építésével együtt ekkor már nagyjából 40 milliárdosra rúgtak a költségek. Csak a tervezésre elment bruttó 1,7 milliárd forint

A Borkai-botrány után

Tekerjünk ismét vissza az időben: 2019 ősze, önkormányzati választás. Ördög ügyvédje, országos botrány, Borkai Zsolt győri polgármester jachton orgiázott fiatal lányokkal és pár barátjával. Ezzel együtt mindenféle korrupciós ügyek is előkerülnek, elterjed a közbeszédben a Borkai körül kialakult vállalkozói kör kapcsán a „győri polip” kifejezés.

Kisebb huzavona után – és miután a város ennek ellenére újraválasztja polgármesternek – Borkai lemond és visszavonul, az időközi választáson a párt régi motorosa, a kardiológus Dézsi Csaba lesz a polgármester. Az új városvezető első másfél évét azzal tölti, hogy szép fokozatosan majdnem mindenkitől megszabadul, akinek a Borkai-féle 13 éves városvezetéshez köze volt – ez akkor mintegy a korrupció elleni harcnak tűnik majd, később azonban egyre több jelzés jön arról, hogy sokan visszasírják Borkait

Színház új helyen?

2020 áprilisában a nemrég megválasztott Dézsi szinte csak úgy mellékesen, a NER-be már betagolt megyei napilapnak adott interjújában megjegyzi, hogy

a színházfelújítás projektje rossz. Szerinte új színházat kell építeni más helyen, ezt meg lebontani, és parkot, mélygarázst építeni a helyére

Ebből fejlődik ki később Dézsi szívügye, a győri kulturális negyed, amelynek helyeként a város egykori ipari központját, a Rába-gyár parlagon heverő területét jelöli ki. Ez a belvárostól keletre fekvő óriási terület, ahová az új színház mellé új bábszínházat, koncert- és konferenciatermet, lakó- és irodanegyedet építene egy mesterséges félszigetre.

Amikor egy interjúban azt kérdezik tőle, hogy nem túl merész ötlet-e ez – hiszen a világjárvány első hónapjaiban járunk, várható recesszió előtt –, azt feleli: „Az inga mindig túlleng, a fellendülés érzésem szerint nagy lesz. (...) A kérdésre válaszolva: ha az első ütem megvalósul, akkor az húzza maga után a továbbiakat.”

Jönnek a tiltakozások, az ellenérvek. Közvélemény-kutatások készülnek, amelyek szerint a győriek szeretik a színház épületét; a polgármester lesöpri ezeket.

 
Dézsi Csaba
Forrás: Dézsi Csaba Facebook

Nagy a hallgatás

A polgármester többször is megígérte, hogy széles társadalmi konzultációba kezd majd ötletéről. Erre a mai napig várnak a győriek. Mindössze látványtervek készültek, ezekkel házalt a kormánynál a polgármester: egyre inkább úgy tűnik, hogy sikertelenül. A projekt körül nagy a hallgatás, legutóbb a fideszes megyefőnök, Németh Zoltán vallotta be egy kommentben, hogy valószínűleg nem lesz semmi az egészből. Pedig Dézsi még azt is felvetette, hogy épüljön fel ezen a területen a Fudan Egyetem: de még ez sem kellett a kormánynak, ami 2022-re még az ennél jóval kisebb volumenű fejlesztéseket is leállította. 

Szóval úgy néz ki, itt marad Győr az időközben leváltott volt direktor, Forgács Péter szerint bármikor működésképtelenné váló régi színházépülettel, a málladozó térrel a város szívében, a parlagon heverő hatalmas volt ipari területtel a belváros szélén. Se felújított színház, se kulturális negyed.

Dézsi Csaba mert nagyot álmodni: csak nem lett belőle semmi.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.