Ki lesz 8 milliárd forintért kisebbségi tulajdonos a gyulai húsiparban? Még a helyi népszavazás ötlete is felmerült

Kis-Magyarország

A gyulai képviselő-testület szerdai zárt ülésén elvi egyetértését adta ahhoz, hogy szakmai vagy pénzügyi befektetőt vonjanak be a Gyulai Húskombinát jogutódjaként működő Gyulahús Kft.-be. A tét a túlélés. Az új vállalkozó borsos belépőért mindössze kisebbségi tulajdonos lehet. 

Nincs könnyű helyzetben a Gyulai Húskombinát Zrt. romjain 2013-ban megalakult Gyulahús Kft. Az egykori nagy húsipari cég, ahol a rendszerváltás előtti legszebb időkben még 2500-an dolgoztak, 1990 után privatizációs vesszőfutás részese lett. Az egykori Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) sokáig nem tudta értékesíteni a céget, ami gazdasági értelemben zuhanórepülésbe kezdett. Minden erőfeszítés ellenére a 2012-es felszámolás és csőd volt a végállomás. Az Orbán-kormány ezt követően 1,8 milliárd forintot adott a gyulai önkormányzatnak, hogy tulajdonosa legyen a Gyulai Húskombinát jogutódjának, ezzel megmentve a gyulai húsipart. A Gyulahús Kft. mélyről indulva, de tiszta lappal – adósságok és hitelek nélkül – kezdte meg tevékenységét, alig háromszáz foglalkoztatottal, kisebb termékpalettával és jóval szerényebb feldolgozott árumennyiséggel.

Mára a Gyulahús Kft. 2200 tonna árut dolgoz fel, 2020-as éves árbevétele pedig 7,6 milliárd forint volt, amivel a gazdaságilag fejlettnek aligha mondható Békés megyében is közepes nagyságrendű cégnek számít. Vannak jól bevezetett termekéi, így a Gyulai kolbász és a Gyulai májas, de hazai versenytársaitól – a Kométa Zrt.-től, a Pápai Hús Zrt.-től és a Bonafarm-csoporttól – üzleti és gazdasági értelemben fényévekkel lemaradt. Ráadásul ezek a nagy húsipari cégek jelentős fejlesztéseket hajtottak végre vagy terveznek a közeljövőben. Ez a piaci koncentrációt tovább erősíti majd.

A Gyulahús Kft. tulajdonosa, a gyulai önkormányzat képtelen lépést tartani a piac diktálta feltételekkel, nincs anyagi ereje pénzt vagy tőkét invesztálni a cégbe. A cég megmentése után most jutottak el ahhoz a ponthoz, ami előrelátható volt: egy városi önkormányzat aligha tekinthető klasszikus tulajdonosnak egy, a piacról élő és folytonos megújulási harcban lévő termelőüzem esetében. A talpon és versenyben maradáshoz jelentős mennyiségű friss tőkére lenne szükség, ami három módon teremthető elő: hitellel, kötvénnyel vagy új befektető megnyerésével. Az összes számítás szerint csak ez utóbbi lehet életképes terv.

Közben a Gyulahús Kft.-nél új tervek születtek. A jelenlegi csaknem kétszeresére, 4 ezer tonnára kellene növelni az éves termelést, ám ehhez új beruházás szükséges, méghozzá a cég egy városszéli, ma gyakorlatilag szinte használaton kívüli telephelyén. Ám ez minimálisan 13 milliárd forintba kerülne. Erre jó esetben maximálisan 5 milliárd forintot nyerhet el a békési fürdőváros önkormányzata egy, az élelmiszer-feldolgozók fejlesztésére nemrég kiírt pályázat révén.

A fennmaradó 8 milliárd forintot pedig a szakmai vagy pénzügyi befektetőtől reméli a gyulai önkormányzat.

Erről tárgyalt szerdán a képviselő-testület. Úgy tudjuk, a felvázolt helyzetről és lehetőségekről éles vita alakult ki; az egyik képviselő az ügyben helyi népszavazás kiírását is felvetette, amit a testület fideszes többsége nem támogatott. Végül a képviselők nagy többséggel elvi támogatást adtak ahhoz, hogy – egyebek mellett – olyan, 49 százalékos kisebbségi tulajdonost keresnek, aki biztosítja az új szárazáru-üzem megépítéséhez szükséges sokmilliárdos forrást, akivel biztosítható, hogy a termelés továbbra is Gyulán marad, a Gyulai kolbász és Gyulai májas nem vehető le termékek közül, s a Gyulai márkanevet továbbra is használja.

Helyi és húságazati vélemények szerint két forgatókönyv lehetséges. Az egyik szerint már előrehaladott tárgyalások folyhatnak a lehetséges befektetőkkel, s ehhez kellett a cég továbbélése miatt a mostani elvi döntés. A másik jóslat szerint egy ilyen, nem meghatározó cég esetében túl sok 8 milliárd forint ahhoz, hogy egy befektető itt csak kisebbségi tulajdonos legyen.

A 150 éves gyulai kolbászgyártásnak és húsfeldolgozásnak fontos időszaka lesz a most következő néhány év. 

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.