Ki lesz 8 milliárd forintért kisebbségi tulajdonos a gyulai húsiparban? Még a helyi népszavazás ötlete is felmerült

Kis-Magyarország

A gyulai képviselő-testület szerdai zárt ülésén elvi egyetértését adta ahhoz, hogy szakmai vagy pénzügyi befektetőt vonjanak be a Gyulai Húskombinát jogutódjaként működő Gyulahús Kft.-be. A tét a túlélés. Az új vállalkozó borsos belépőért mindössze kisebbségi tulajdonos lehet. 

Nincs könnyű helyzetben a Gyulai Húskombinát Zrt. romjain 2013-ban megalakult Gyulahús Kft. Az egykori nagy húsipari cég, ahol a rendszerváltás előtti legszebb időkben még 2500-an dolgoztak, 1990 után privatizációs vesszőfutás részese lett. Az egykori Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) sokáig nem tudta értékesíteni a céget, ami gazdasági értelemben zuhanórepülésbe kezdett. Minden erőfeszítés ellenére a 2012-es felszámolás és csőd volt a végállomás. Az Orbán-kormány ezt követően 1,8 milliárd forintot adott a gyulai önkormányzatnak, hogy tulajdonosa legyen a Gyulai Húskombinát jogutódjának, ezzel megmentve a gyulai húsipart. A Gyulahús Kft. mélyről indulva, de tiszta lappal – adósságok és hitelek nélkül – kezdte meg tevékenységét, alig háromszáz foglalkoztatottal, kisebb termékpalettával és jóval szerényebb feldolgozott árumennyiséggel.

Mára a Gyulahús Kft. 2200 tonna árut dolgoz fel, 2020-as éves árbevétele pedig 7,6 milliárd forint volt, amivel a gazdaságilag fejlettnek aligha mondható Békés megyében is közepes nagyságrendű cégnek számít. Vannak jól bevezetett termekéi, így a Gyulai kolbász és a Gyulai májas, de hazai versenytársaitól – a Kométa Zrt.-től, a Pápai Hús Zrt.-től és a Bonafarm-csoporttól – üzleti és gazdasági értelemben fényévekkel lemaradt. Ráadásul ezek a nagy húsipari cégek jelentős fejlesztéseket hajtottak végre vagy terveznek a közeljövőben. Ez a piaci koncentrációt tovább erősíti majd.

A Gyulahús Kft. tulajdonosa, a gyulai önkormányzat képtelen lépést tartani a piac diktálta feltételekkel, nincs anyagi ereje pénzt vagy tőkét invesztálni a cégbe. A cég megmentése után most jutottak el ahhoz a ponthoz, ami előrelátható volt: egy városi önkormányzat aligha tekinthető klasszikus tulajdonosnak egy, a piacról élő és folytonos megújulási harcban lévő termelőüzem esetében. A talpon és versenyben maradáshoz jelentős mennyiségű friss tőkére lenne szükség, ami három módon teremthető elő: hitellel, kötvénnyel vagy új befektető megnyerésével. Az összes számítás szerint csak ez utóbbi lehet életképes terv.

Közben a Gyulahús Kft.-nél új tervek születtek. A jelenlegi csaknem kétszeresére, 4 ezer tonnára kellene növelni az éves termelést, ám ehhez új beruházás szükséges, méghozzá a cég egy városszéli, ma gyakorlatilag szinte használaton kívüli telephelyén. Ám ez minimálisan 13 milliárd forintba kerülne. Erre jó esetben maximálisan 5 milliárd forintot nyerhet el a békési fürdőváros önkormányzata egy, az élelmiszer-feldolgozók fejlesztésére nemrég kiírt pályázat révén.

A fennmaradó 8 milliárd forintot pedig a szakmai vagy pénzügyi befektetőtől reméli a gyulai önkormányzat.

Erről tárgyalt szerdán a képviselő-testület. Úgy tudjuk, a felvázolt helyzetről és lehetőségekről éles vita alakult ki; az egyik képviselő az ügyben helyi népszavazás kiírását is felvetette, amit a testület fideszes többsége nem támogatott. Végül a képviselők nagy többséggel elvi támogatást adtak ahhoz, hogy – egyebek mellett – olyan, 49 százalékos kisebbségi tulajdonost keresnek, aki biztosítja az új szárazáru-üzem megépítéséhez szükséges sokmilliárdos forrást, akivel biztosítható, hogy a termelés továbbra is Gyulán marad, a Gyulai kolbász és Gyulai májas nem vehető le termékek közül, s a Gyulai márkanevet továbbra is használja.

Helyi és húságazati vélemények szerint két forgatókönyv lehetséges. Az egyik szerint már előrehaladott tárgyalások folyhatnak a lehetséges befektetőkkel, s ehhez kellett a cég továbbélése miatt a mostani elvi döntés. A másik jóslat szerint egy ilyen, nem meghatározó cég esetében túl sok 8 milliárd forint ahhoz, hogy egy befektető itt csak kisebbségi tulajdonos legyen.

A 150 éves gyulai kolbászgyártásnak és húsfeldolgozásnak fontos időszaka lesz a most következő néhány év. 

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.