Ki lesz 8 milliárd forintért kisebbségi tulajdonos a gyulai húsiparban? Még a helyi népszavazás ötlete is felmerült

Kis-Magyarország

A gyulai képviselő-testület szerdai zárt ülésén elvi egyetértését adta ahhoz, hogy szakmai vagy pénzügyi befektetőt vonjanak be a Gyulai Húskombinát jogutódjaként működő Gyulahús Kft.-be. A tét a túlélés. Az új vállalkozó borsos belépőért mindössze kisebbségi tulajdonos lehet. 

Nincs könnyű helyzetben a Gyulai Húskombinát Zrt. romjain 2013-ban megalakult Gyulahús Kft. Az egykori nagy húsipari cég, ahol a rendszerváltás előtti legszebb időkben még 2500-an dolgoztak, 1990 után privatizációs vesszőfutás részese lett. Az egykori Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) sokáig nem tudta értékesíteni a céget, ami gazdasági értelemben zuhanórepülésbe kezdett. Minden erőfeszítés ellenére a 2012-es felszámolás és csőd volt a végállomás. Az Orbán-kormány ezt követően 1,8 milliárd forintot adott a gyulai önkormányzatnak, hogy tulajdonosa legyen a Gyulai Húskombinát jogutódjának, ezzel megmentve a gyulai húsipart. A Gyulahús Kft. mélyről indulva, de tiszta lappal – adósságok és hitelek nélkül – kezdte meg tevékenységét, alig háromszáz foglalkoztatottal, kisebb termékpalettával és jóval szerényebb feldolgozott árumennyiséggel.

Mára a Gyulahús Kft. 2200 tonna árut dolgoz fel, 2020-as éves árbevétele pedig 7,6 milliárd forint volt, amivel a gazdaságilag fejlettnek aligha mondható Békés megyében is közepes nagyságrendű cégnek számít. Vannak jól bevezetett termekéi, így a Gyulai kolbász és a Gyulai májas, de hazai versenytársaitól – a Kométa Zrt.-től, a Pápai Hús Zrt.-től és a Bonafarm-csoporttól – üzleti és gazdasági értelemben fényévekkel lemaradt. Ráadásul ezek a nagy húsipari cégek jelentős fejlesztéseket hajtottak végre vagy terveznek a közeljövőben. Ez a piaci koncentrációt tovább erősíti majd.

A Gyulahús Kft. tulajdonosa, a gyulai önkormányzat képtelen lépést tartani a piac diktálta feltételekkel, nincs anyagi ereje pénzt vagy tőkét invesztálni a cégbe. A cég megmentése után most jutottak el ahhoz a ponthoz, ami előrelátható volt: egy városi önkormányzat aligha tekinthető klasszikus tulajdonosnak egy, a piacról élő és folytonos megújulási harcban lévő termelőüzem esetében. A talpon és versenyben maradáshoz jelentős mennyiségű friss tőkére lenne szükség, ami három módon teremthető elő: hitellel, kötvénnyel vagy új befektető megnyerésével. Az összes számítás szerint csak ez utóbbi lehet életképes terv.

Közben a Gyulahús Kft.-nél új tervek születtek. A jelenlegi csaknem kétszeresére, 4 ezer tonnára kellene növelni az éves termelést, ám ehhez új beruházás szükséges, méghozzá a cég egy városszéli, ma gyakorlatilag szinte használaton kívüli telephelyén. Ám ez minimálisan 13 milliárd forintba kerülne. Erre jó esetben maximálisan 5 milliárd forintot nyerhet el a békési fürdőváros önkormányzata egy, az élelmiszer-feldolgozók fejlesztésére nemrég kiírt pályázat révén.

A fennmaradó 8 milliárd forintot pedig a szakmai vagy pénzügyi befektetőtől reméli a gyulai önkormányzat.

Erről tárgyalt szerdán a képviselő-testület. Úgy tudjuk, a felvázolt helyzetről és lehetőségekről éles vita alakult ki; az egyik képviselő az ügyben helyi népszavazás kiírását is felvetette, amit a testület fideszes többsége nem támogatott. Végül a képviselők nagy többséggel elvi támogatást adtak ahhoz, hogy – egyebek mellett – olyan, 49 százalékos kisebbségi tulajdonost keresnek, aki biztosítja az új szárazáru-üzem megépítéséhez szükséges sokmilliárdos forrást, akivel biztosítható, hogy a termelés továbbra is Gyulán marad, a Gyulai kolbász és Gyulai májas nem vehető le termékek közül, s a Gyulai márkanevet továbbra is használja.

Helyi és húságazati vélemények szerint két forgatókönyv lehetséges. Az egyik szerint már előrehaladott tárgyalások folyhatnak a lehetséges befektetőkkel, s ehhez kellett a cég továbbélése miatt a mostani elvi döntés. A másik jóslat szerint egy ilyen, nem meghatározó cég esetében túl sok 8 milliárd forint ahhoz, hogy egy befektető itt csak kisebbségi tulajdonos legyen.

A 150 éves gyulai kolbászgyártásnak és húsfeldolgozásnak fontos időszaka lesz a most következő néhány év. 

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.