Ki lesz 8 milliárd forintért kisebbségi tulajdonos a gyulai húsiparban? Még a helyi népszavazás ötlete is felmerült

Kis-Magyarország

A gyulai képviselő-testület szerdai zárt ülésén elvi egyetértését adta ahhoz, hogy szakmai vagy pénzügyi befektetőt vonjanak be a Gyulai Húskombinát jogutódjaként működő Gyulahús Kft.-be. A tét a túlélés. Az új vállalkozó borsos belépőért mindössze kisebbségi tulajdonos lehet. 

Nincs könnyű helyzetben a Gyulai Húskombinát Zrt. romjain 2013-ban megalakult Gyulahús Kft. Az egykori nagy húsipari cég, ahol a rendszerváltás előtti legszebb időkben még 2500-an dolgoztak, 1990 után privatizációs vesszőfutás részese lett. Az egykori Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) sokáig nem tudta értékesíteni a céget, ami gazdasági értelemben zuhanórepülésbe kezdett. Minden erőfeszítés ellenére a 2012-es felszámolás és csőd volt a végállomás. Az Orbán-kormány ezt követően 1,8 milliárd forintot adott a gyulai önkormányzatnak, hogy tulajdonosa legyen a Gyulai Húskombinát jogutódjának, ezzel megmentve a gyulai húsipart. A Gyulahús Kft. mélyről indulva, de tiszta lappal – adósságok és hitelek nélkül – kezdte meg tevékenységét, alig háromszáz foglalkoztatottal, kisebb termékpalettával és jóval szerényebb feldolgozott árumennyiséggel.

Mára a Gyulahús Kft. 2200 tonna árut dolgoz fel, 2020-as éves árbevétele pedig 7,6 milliárd forint volt, amivel a gazdaságilag fejlettnek aligha mondható Békés megyében is közepes nagyságrendű cégnek számít. Vannak jól bevezetett termekéi, így a Gyulai kolbász és a Gyulai májas, de hazai versenytársaitól – a Kométa Zrt.-től, a Pápai Hús Zrt.-től és a Bonafarm-csoporttól – üzleti és gazdasági értelemben fényévekkel lemaradt. Ráadásul ezek a nagy húsipari cégek jelentős fejlesztéseket hajtottak végre vagy terveznek a közeljövőben. Ez a piaci koncentrációt tovább erősíti majd.

A Gyulahús Kft. tulajdonosa, a gyulai önkormányzat képtelen lépést tartani a piac diktálta feltételekkel, nincs anyagi ereje pénzt vagy tőkét invesztálni a cégbe. A cég megmentése után most jutottak el ahhoz a ponthoz, ami előrelátható volt: egy városi önkormányzat aligha tekinthető klasszikus tulajdonosnak egy, a piacról élő és folytonos megújulási harcban lévő termelőüzem esetében. A talpon és versenyben maradáshoz jelentős mennyiségű friss tőkére lenne szükség, ami három módon teremthető elő: hitellel, kötvénnyel vagy új befektető megnyerésével. Az összes számítás szerint csak ez utóbbi lehet életképes terv.

Közben a Gyulahús Kft.-nél új tervek születtek. A jelenlegi csaknem kétszeresére, 4 ezer tonnára kellene növelni az éves termelést, ám ehhez új beruházás szükséges, méghozzá a cég egy városszéli, ma gyakorlatilag szinte használaton kívüli telephelyén. Ám ez minimálisan 13 milliárd forintba kerülne. Erre jó esetben maximálisan 5 milliárd forintot nyerhet el a békési fürdőváros önkormányzata egy, az élelmiszer-feldolgozók fejlesztésére nemrég kiírt pályázat révén.

A fennmaradó 8 milliárd forintot pedig a szakmai vagy pénzügyi befektetőtől reméli a gyulai önkormányzat.

Erről tárgyalt szerdán a képviselő-testület. Úgy tudjuk, a felvázolt helyzetről és lehetőségekről éles vita alakult ki; az egyik képviselő az ügyben helyi népszavazás kiírását is felvetette, amit a testület fideszes többsége nem támogatott. Végül a képviselők nagy többséggel elvi támogatást adtak ahhoz, hogy – egyebek mellett – olyan, 49 százalékos kisebbségi tulajdonost keresnek, aki biztosítja az új szárazáru-üzem megépítéséhez szükséges sokmilliárdos forrást, akivel biztosítható, hogy a termelés továbbra is Gyulán marad, a Gyulai kolbász és Gyulai májas nem vehető le termékek közül, s a Gyulai márkanevet továbbra is használja.

Helyi és húságazati vélemények szerint két forgatókönyv lehetséges. Az egyik szerint már előrehaladott tárgyalások folyhatnak a lehetséges befektetőkkel, s ehhez kellett a cég továbbélése miatt a mostani elvi döntés. A másik jóslat szerint egy ilyen, nem meghatározó cég esetében túl sok 8 milliárd forint ahhoz, hogy egy befektető itt csak kisebbségi tulajdonos legyen.

A 150 éves gyulai kolbászgyártásnak és húsfeldolgozásnak fontos időszaka lesz a most következő néhány év. 

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.