Ki lesz 8 milliárd forintért kisebbségi tulajdonos a gyulai húsiparban? Még a helyi népszavazás ötlete is felmerült

Kis-Magyarország

A gyulai képviselő-testület szerdai zárt ülésén elvi egyetértését adta ahhoz, hogy szakmai vagy pénzügyi befektetőt vonjanak be a Gyulai Húskombinát jogutódjaként működő Gyulahús Kft.-be. A tét a túlélés. Az új vállalkozó borsos belépőért mindössze kisebbségi tulajdonos lehet. 

Nincs könnyű helyzetben a Gyulai Húskombinát Zrt. romjain 2013-ban megalakult Gyulahús Kft. Az egykori nagy húsipari cég, ahol a rendszerváltás előtti legszebb időkben még 2500-an dolgoztak, 1990 után privatizációs vesszőfutás részese lett. Az egykori Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) sokáig nem tudta értékesíteni a céget, ami gazdasági értelemben zuhanórepülésbe kezdett. Minden erőfeszítés ellenére a 2012-es felszámolás és csőd volt a végállomás. Az Orbán-kormány ezt követően 1,8 milliárd forintot adott a gyulai önkormányzatnak, hogy tulajdonosa legyen a Gyulai Húskombinát jogutódjának, ezzel megmentve a gyulai húsipart. A Gyulahús Kft. mélyről indulva, de tiszta lappal – adósságok és hitelek nélkül – kezdte meg tevékenységét, alig háromszáz foglalkoztatottal, kisebb termékpalettával és jóval szerényebb feldolgozott árumennyiséggel.

Mára a Gyulahús Kft. 2200 tonna árut dolgoz fel, 2020-as éves árbevétele pedig 7,6 milliárd forint volt, amivel a gazdaságilag fejlettnek aligha mondható Békés megyében is közepes nagyságrendű cégnek számít. Vannak jól bevezetett termekéi, így a Gyulai kolbász és a Gyulai májas, de hazai versenytársaitól – a Kométa Zrt.-től, a Pápai Hús Zrt.-től és a Bonafarm-csoporttól – üzleti és gazdasági értelemben fényévekkel lemaradt. Ráadásul ezek a nagy húsipari cégek jelentős fejlesztéseket hajtottak végre vagy terveznek a közeljövőben. Ez a piaci koncentrációt tovább erősíti majd.

A Gyulahús Kft. tulajdonosa, a gyulai önkormányzat képtelen lépést tartani a piac diktálta feltételekkel, nincs anyagi ereje pénzt vagy tőkét invesztálni a cégbe. A cég megmentése után most jutottak el ahhoz a ponthoz, ami előrelátható volt: egy városi önkormányzat aligha tekinthető klasszikus tulajdonosnak egy, a piacról élő és folytonos megújulási harcban lévő termelőüzem esetében. A talpon és versenyben maradáshoz jelentős mennyiségű friss tőkére lenne szükség, ami három módon teremthető elő: hitellel, kötvénnyel vagy új befektető megnyerésével. Az összes számítás szerint csak ez utóbbi lehet életképes terv.

Közben a Gyulahús Kft.-nél új tervek születtek. A jelenlegi csaknem kétszeresére, 4 ezer tonnára kellene növelni az éves termelést, ám ehhez új beruházás szükséges, méghozzá a cég egy városszéli, ma gyakorlatilag szinte használaton kívüli telephelyén. Ám ez minimálisan 13 milliárd forintba kerülne. Erre jó esetben maximálisan 5 milliárd forintot nyerhet el a békési fürdőváros önkormányzata egy, az élelmiszer-feldolgozók fejlesztésére nemrég kiírt pályázat révén.

A fennmaradó 8 milliárd forintot pedig a szakmai vagy pénzügyi befektetőtől reméli a gyulai önkormányzat.

Erről tárgyalt szerdán a képviselő-testület. Úgy tudjuk, a felvázolt helyzetről és lehetőségekről éles vita alakult ki; az egyik képviselő az ügyben helyi népszavazás kiírását is felvetette, amit a testület fideszes többsége nem támogatott. Végül a képviselők nagy többséggel elvi támogatást adtak ahhoz, hogy – egyebek mellett – olyan, 49 százalékos kisebbségi tulajdonost keresnek, aki biztosítja az új szárazáru-üzem megépítéséhez szükséges sokmilliárdos forrást, akivel biztosítható, hogy a termelés továbbra is Gyulán marad, a Gyulai kolbász és Gyulai májas nem vehető le termékek közül, s a Gyulai márkanevet továbbra is használja.

Helyi és húságazati vélemények szerint két forgatókönyv lehetséges. Az egyik szerint már előrehaladott tárgyalások folyhatnak a lehetséges befektetőkkel, s ehhez kellett a cég továbbélése miatt a mostani elvi döntés. A másik jóslat szerint egy ilyen, nem meghatározó cég esetében túl sok 8 milliárd forint ahhoz, hogy egy befektető itt csak kisebbségi tulajdonos legyen.

A 150 éves gyulai kolbászgyártásnak és húsfeldolgozásnak fontos időszaka lesz a most következő néhány év. 

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.