Fóti polgármester: tényleg adódtak problémák a sportcsarnok-beruházással

Belpol

Válaszolt lapunknak a kisváros vezetője a korábbi cikkeinkben tárgyalt, 600 millióval megdrágult projekttel kapcsolatban.

Két alkalommal is foglalkozott a Magyar Narancs a fóti sportcsarnok-beruházással. Az észak-pesti agglomerációhoz tartozó kisvárosban a Megyeri Tigrisek Kosárlabda Egyesület, valamint Fót Város Önkormányzata együttműködésében megvalósuló létesítmény a kezdeti tervekhez képest mintegy 250 millió forint helyett 600 millió forinttal többel, 850 millió forinttal terheli a helyi költségvetést, illetve több évet csúszik. Az első, június közepén megjelent online cikkünkben a rendelkezésre álló, nyilvános adatokat vizsgáltuk meg. Ezekből tisztán látszott, hogy a két fél együttműködése bizonyos pontokon megbicsaklott – részben ez eredményezte a projekt jelentős drágulását. Azt pedig, hogy mi vezetett a város számára előnytelen helyzet kialakulásához, ebben a cikben tártuk fel. 

Cikkeink megírása során kérdéseket küldtünk az önkormányzatnak, viszont a megjelenés előtt egyik esetben sem érkezett válasz. A napokban azonban – postai úton érkezett levélben – reagált Fót polgármestere.

Ezért csúszik 

„A sportcsarnok kivitelezése befejezésének legkésőbbi határideje az építési engedély alapján 2023. június 30., az önkormányzat által preferált határidő 2022. június. A kivitelezővel és az ÚMT Kft.-vel (a beruházás lebonyolításáért felelős céggel, ami jelenleg részben a Megyeri Tigrisek, részben pedig az önkormányzat tulajdona – B. M.) való folyamatos kapcsolattartás alapján nem látunk semmilyen okot, ami miatt a beruházás ne zárulhatna le az áltlunk tervezett határidő végéig, 2022. június 30-ig” – közölte levelében Vass György polgármester. 

Tájékoztatása szerint a képviselő-testület elé a sportcsarnok ötlete először 2016 októberében került, majd 2017 áprilisában született arról először döntés, hogy a Megyeri Tigrisek – akkor még – kizárólagos tulajdonában álló ÚMT Kft.-vel, mint projektcéggel együttműködve, tao-pályázat keretében megvalósítják a beruházást, biztosítják a telekingatlant. Ezt követően nyújtotta be az ÚMT Kft. a kérelmét a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének, amit 2018 júniusában jóváhagytak. 

Az ügylettel kapcsolatban a képviselő-testület egy része többször is kételyeinek adott hangot, ezért „bizonyos feltételek teljesítését kérte” az ÚMT Kft.-től 2018 októberi határidővel, amit a projektcég sem a határidőig, sem pedig később, 2019 végéig nem teljesített.

„Ez alapján Fót Város Önkormányzata felelősséggel nem járulhatott hozzá olyan beruházás megkezdéséhez, amelynél nem látta biztosítottnak a projekt jövőjét és a város vagyonát”. 

Azonban 2019 végén – az önkormányzati választások után – a Megyeri Tigrisek és az ÚMT Kft. megkereste a felálló új városvezetést; rendezték a vitás kérdéseket és garanciákról állapodtak meg, így megnyílt a lehetőség a csarnok kivitelezésére. „A világjárvány miatti jogi- és gazdasági körülmények ugyancsak nem voltak kedvezőek, így a kivitelezés csak 2022-ben tudott megkezdődni”. 

 
Fotó: Sióréti Gábor

Ezért drágul

Az első költségbecslés a 2017-es tervek alapján, az akkori építőipari árak figyelembe vételével készült. Ahhoz képest új, szigorúbb építési előírások születtek, az építőipari anyag- és kivitelezési árak jelentősen megemelkedtek, amely tényezők együttesen eredményezték a jelenlegi tételes költségvetés alapján számított bekerülési költséget – írta Vass György. (Itt érdemes megjegyezni, hogy információink szerint a tárgyalások során a képviselők többször is szóvá tették, hogy nem készült még tételes költségvetés, csak költségbecslés, tehát a tényleges bekerülési költség csak akkor derült ki, amikor már nyakig benne voltak az egyeztetésekben.)

A polgármester szerint a város kétségtelenül nagyobb összeggel kénytelen jelen lenni a projektben, mint tervezte, de bizakodnak, hogy további emelkedés nem lesz. A fideszes városvezető elismerte, hogy 2019 végén az addig „nyitott kérdések rendezése során vált világossá”, hogy a várható költségek magasabbak lettek az eredetileg tervezettnél. A városvezetés ennek ismeretében hozta meg a döntést, hogy folytatják, mivel a településnek szüksége van a sportcsarnokra, a tao-támogatás nélkül csak városi forrásból tudnák megvalósítani, a projekt lemondása esetén a tervek is odavesznének. (Vass György a levelében nem tért ki arra, hogy Dudás József, a Megyeri Tigrisek szakosztályvezetője egy ponton ultimátumot küldött a városnak; amennyiben az abban foglalt feltételeket nem teljesíti, például nem áll bizonyos többletforrásokat, akkor a projektet visszamondja a kosárlabda szövetségnél.)

Vass tájékoztatása szerint 2017 óta folyamatosan "jelen van a sportcsarnokra elkülönített összeg", a kivitelezési költsége 2020 óta „sem csak egyetlen évet terhel”, így már tudják úgy ütemezni az éves költségvetés tervezésekor a bevételeket és kiadásokat, hogy a beruházás miatt ne szenvedjen késedelmet más kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladat teljesítése. 

Kié lesz a sportcsarnok?

A Megyeri Tigrisek és az ÚMT Kft. vezetőivel évek óta tárgyal az önkormányzat. Vass György szerint a korábbi időszakokban valóban voltak

„elsősorban információáramlási problémák miatti félreértések és nem rendezett nézetkülönbségek”,

de jelenleg mind a kommunikáció, mind a kooperáció tekintetében megvan az összhang.

A jogszabályok alapján a létesítmény tulajdonosa az ÚMT Kft., amíg a földterület az önkormányzaté. Figyelembe véve, hogy a projektcég 49 százalékos üzletrészét a város megszerezte, és vételi jogot alapító szerződést kötött a további 51 százalékos üzletrészre a Megyeri Tigrisekkel, így a társaság és vele együtt a sportcsarnok az önkormányzat tulajdona lesz – az üzemeltetési feladatokat az ÚMT Kft. fogja ellátni. 

A fóti sportcsarnok-beruházás körüli egyeztetések számos izgalmas részletet tartalmaznak, amiről a korábban megjelent cikkünben lehet olvasni. További érdekesség, hogy a Megyeri Tigrisek Újpesten egy hasonló, szintén tao-támogatást élvező projekt során 120 millió forintos tartozást halmozott fel a kerülettel szemben. Az újpesti önkormányzat többször küldött felszólítást a követelés kiegyenlítésére. Rákérdeztünk a polgármesternél arra is, hogy tisztában volt-e ezzel, még mielőtt a fóti projektbe belevágtak – Vass György nem tartotta relevánsnak, hogy ezt firtattuk. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.