Május végén huszonhét ember került bajba a Tisza-tavon. Csónakázás közben szélvihar tört rájuk. A police.hu így írt az esetről: "2022. május 21-én a szél okozott gondot a Tisza-tó Poroszlói Medencéjénél. A viharos erejű szélmozgás 7 kenut – melyekben összesen 27 felnőtt és gyermek ült – borított fel, de volt olyan kenu, amit egyszerűen a nádasba sodort a szél. Hat embert a szabadnapját töltő Gulácsi Zsigmond rendőr főtörzszászlós, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Hivatalának futár csoportvezetője saját lakóhajójával mentett ki, míg a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szolgálatos kollégái – Csajbók Ferenc rendőr zászlós, a Kiskörei Rendőrőrs körzeti megbízottja vezetésével – 21 főt vitt biztonságos helyre. A Tisza-tóban tehetetlenül vergődtek a felborult kenuk, így a nem éppen a legszebb arcát mutató, háborgó tóból csak több fordulóban tudták partra vinni a bajba jutott személyeket a segítségükre siető rendőrök." A közleményhez fotókat is közzé tettek, ezeken a bajba jutottak és rendőrök láthatók.
Ugyancsak beszámolt az esetről a Heves megyei katasztrófavédelem. Azt írták: "Bajba jutott embereket mentettek ki Poroszlónál a tiszafüredi hivatásos tűzoltók és a Tisza-tó Mentőcsoport önkéntesei a Tisza-tóból, miután több kenu is felborult. A kimentett személyekhez a mentők is a helyszínre érkeztek."
Hogy valami nem stimmelhetett a hevesi katasztrófavédelmiek beszámolójában, mutatja, hogy a mentésről beszámoló Egri Ügyek azt írta: "Cikkünk eredeti változatában egy felborult csónakról írtunk, a katasztrófavédelem közlése nyomán. Később a megyei katasztrófavédelem oldalán is frissült a beszámoló."
A Narancs.hu úgy tudja, az esethez kivonult a tiszafüredi tűzoltóság egysége is, de csónak nélkül, mert a történtekkor máshol voltak: egy tűzesetnél dolgoztak. A riasztási rendszer ugyanakkor értesítette a hevesi tűzoltóságot is. Onnan is elindultak a helyszínre. A tiszafürediek a biztonság kedvéért rájuk kérdeztek, hogy visznek-e magukkal csónakot, mire információink szerint azt felelték, hogy nincs náluk.
Mivel 27 ember mentéséről volt szó, a feladat óriási volt. Úgy tudjuk, próbáltak időközben bevonni a mentésbe olyan magánszemélyeket, akiknek van csónakjuk, kishajójuk. Végül sikerült nagy nehézségek árán kimenteni a 27 bajba jutottat.
Lapunknak ugyanakkor egy vízimentésben jártas helyi szakember azt mondta, az eset kapcsán kiderült, a katasztrófavédelem egyedül nem tudja megoldani a hasonló feladatokat veszély esetén. Ha éppen máshol van dolguk, akkor nem biztos, hogy ki tudnak vonulni megfelelő eszközzel. Ráadásul forrásunk szerint nincs is bevethető működőképes vízi járművük, pedig Abádszalókon van működőképes kishajó az önkormányzati tűzoltóságnál.
"Annak idején több mint 7 millió forint értékben pont a katasztrófavédelemtől kaptuk pályázaton keresztül, búváreszközökkel együtt, azzal a feltétellel, hogy szükség esetén mentünk vele. A búvárok és a hajóvezetők, vízimentők képzését saját forrásból biztosítottuk." Ezt már L. Oláh Imre korábbi vízimentő, egykori tűzoltó parancsnok nyilatkozta lapunknak. A hajónak tudomása szerint jelenleg nincs műszakija. Pedig alig van benne 10 üzemóra.
L. Oláh Imre véleménye szerint óriási szerencse, hogy az eset a poroszlói medencében történt, ahol többnyire sekély a víz. Ha mindez mondjuk a Tisza-meder részen, ahol 4-5, vagy az abádszalóki öbölben történik, ahol 2,5-3 méteres a vízmélység, akár több halálos áldozatot is követelhetett volna a szélvihar.
A Tisza-tavon ugyanis nagy viharban akár 1-1,2 méteres hullámok is keletkezhetnek; ha ehhez nagy vízmélység, sodrás is párosul a mentés helyén, akkor még a profik is nehezen tudnak megküzdeni a feladattal.
Még megfelelő eszköz birtokában is, nemhogy anélkül.
Az egykori gyakorló vízimentő külön érdekesnek tartja, hogy egy vízirendőr, vagy a nehéz, vastag bevetési ruhában beöltözött tűzoltó vízből ment. Egy beöltözött tűzoltó, vagy rendőr - akár pisztollyal az oldalán, hosszú nadrágban, cipőben is - kétségtelenül be tud emelni a hajóba egy bajba jutott embert. De a vízből mentés valóságos helyzetében gyakran be kell ugrani, esetleg le is kell merülni a víz alá, keresni az elmerültet. L. Oláh Imre úgy vélte, vízimentésre külön speciális, erre kiképzett emberekből álló mentőegységnek kellene lennie. Ilyen volt is a Tisza-tavon 1985-től 2002-ig abádszalóki bázissal. Ugyanúgy, mint napjainkban is a Balatonon. Ezt követően kényszerűségből az abádszalóki tűzoltóság vízimentő és búvár szakszolgálataként működött tovább, de helyi, önkormányzati támogatási szándék hiányában 2011-ben megszűnt.
Ami szerinte tény: a Tisza-tavon a helyzet jelenleg nem megnyugtató. Az egykori vízimentő úgy vélte, idő kérdése, hogy mikor történik tragédia a nagy számok törvénye alapján. Feltette a kérdést: ha valóban igaz, hogy növekszik a térségben a turizmus, fejlődnek a Tisza-tó menti települések az idegenforgalomnak köszönhetően, ha épülnek a kacsalábon forgó part menti bungalók, úszóházak, gyarapodnak a parti vállalkozók, tollasodnak a polgármesterek, nem kellene pénzt áldozni egy ilyen csapatra?
A Tiszán, valamint a Tisza-tavon késő tavasztól kora őszig egymást érik a természetjáró, túrázó kajakos, csónakos csapatok, sok a vízen a csónakból horgászó. Ráadásul újabban a kishajók 20 lóerős motorig mindenféle vezetői engedély nélkül vezethetők, ami sok tapasztalt hajóst meg is döbbentett. "Nyakunkon a nyári turisztikai szezon. Mi lesz itt, ha valami baj történik azon a tavon, ahol a víznek köszönhetően a turizmusra építenek?" - tette fel a kérdést L. Oláh Imre.
Visszatérve a Heves megyei katasztrófavédelem közleményében említett Tisza-tó Mentőcsoportra: vele vajon mi a helyzet? Utánanéztünk: az interneten legutóbb 2019-es hírekben szerepel a Tisza-tó Járási Mentőcsoport. Majd a sok 2017, 2018, 2019-es hír után hirtelen felbukkan a nevük a mostani mentésnél. Kicsit furcsa, eddig hol lehettek?
A csoport portfóliója azt írja: "A bevonásra tervezett önkéntes szervezetek a riasztástól számított 12 órán belül megkezdi a vonulást megalakítási bázisára, vagy a Tisza-tó JMCS vezetője által meghatározott, a kárhely közelében lévő gyülekezési helyre." A csoportról és a május végi esetről is megkérdeztük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy világosabban lássunk. Mint válaszukban írták, "a megyei műveletirányítási ügyeletre május 21-én délután érkezett riasztás, amely szerint a Tisza-tó poroszlói szakaszán kenusok borultak fel. Az esethez legközelebb lévő tiszafüredi tűzoltóság egységei ekkor egy poroszlói tűznél avatkoztak be. A katasztrófavédelem megyei ügyelete ezért a katasztrófavédelemmel szorosan együttműködő önkéntes mentőszervezetet, a Tisza-tó Mentőcsoportot riasztotta. A tiszafüredi tűzoltók a poroszlói tűz eloltása után vonultak a helyszínre. Mivel a tiszafüredi tűzoltók egy tűzesetről vonultak a vízi mentést igénylő balesethez, a Tisza-tó Mentőcsoport egyik csónakját használták a beavatkozás során. A tiszafüredi tűzoltók három, a Tisza-tó Mentőcsoport önkéntesei pedig hat embert mentettek ki."
A kataszrófavédelemtől megkérdeztük azt is, a Tisza-tavi turisztikai főszezon előtt milyen mentőegységek állnak rendelkezésre, milyen műszaki színvonalon. Megvan-e ezeknek az egységeknek a kellő hatékonysága, hogy hasonló esetekben kellőképpen be tudjanak avatkozni? A válaszból kiderül, a megye hat hivatásos tűzoltó-parancsnokságából ötben - Jászberényben, Kunszentmártonban, Mezőtúron, Szolnokon és Tiszafüreden - van bevethető rohamcsónak.
Hozzáteszik: az öt tűzoltóság az év minden napján, így a nyári főszezonban is riasztható vízből mentést igénylő esethez.
"A hivatásos erőkön kívül a Tisza-tó Mentőcsoport és más megyei önkéntes mentőszervezetek is rendelkeznek motorcsónakokkal és az ezeket kezelő állománnyal, a beavatkozásokba ők is bevonhatók" - tájékoztatott a katasztrófavédelem.
Bár mindez jól hangzik, a Tisza-tavi Mentőcsoportól így sem derült ki sok konkrétum. Forrásaink szerint egyedüli megoldás profi mentőcsapat működtetése lenne a tavon.
(Címlapképünk forrása: police.hu)
