Február közepén jelent meg a kozármislenyi önkormányzati lap, a Csevegő legújabb száma. Egyből a második oldalon tálalták is a helyi stadionfejlesztés örömhíreit: elkészült a 440 millió forint közpénzből lefolytatott projekt, új lelátó épült, új gyep is került. A polgármester, a független Bíró Károly persze keresve se talált volna jobb alkalmat arra, hogy fényezhesse magát és az önkormányzatot, hiszen közeleg a stadionavató nyitómeccs.
| ||
Nincs is ezzel semmi baj. A polgármester szövege a teljes kiszámíthatóság jegyében halad, ám a vége előtt kicsivel hangnemet vált – ezt a részt kereteztük be.
| ||
A következő sorok jó néhány embert vertek mellbe, amikor kézbe vették reggeli kávéjuk mellé a friss számot. Az írás így fejeződött be: „Gondolom, hogy ez a település, amit mi úgy hívunk, hogy KOZÁRMISLENY, nagyon gyorsan kiveti magából azokat a személyeket, akik ezen a hírnéven csorbítani akarnak. Közösségünk meglátása szerint az ilyen embereknek nincs helyük Kozármislenyben” – írta a polgármester.
| ||
A Magyar Narancs legfrissebb száma a kozármislenyi stadionfejlesztés körülményeit és lefolyását tekinti át, és helyszíni szemlénk során jó néhány furcsasággal találkoztunk.
Mindjárt itt van az idézett cikk – ami sokaknak igencsak fájt Kozármislenyben. Tudniillik a beruházó önkormányzat és a lakosok jó ideje rosszban vannak, ennek egyik oka, hogy a hozzájuk eddig is közel lévő pálya még közelebb jött. Pár héttel ezelőtt pedig a pálya szomszédságában lévő házakat elöntötte a víz – a lakók állítják, ez a felújítás következménye volt, erről forgatott több televízió híradója is.
Az említett cikk ezek után jelent meg a helyi lapban. A pertársaságba tömörülő lakók egyetértenek abban, hogy ez az üzenet nekik szólt, hiszen a polgármester logikája szerint ők azok, akik panaszaikkal, nyilatkozataikkal a város „rossz hírét keltik”. Az egyik érintett lakó, Kesztyűs József ezzel kapcsolatban azt mondta a Narancsnak: „Egy hivatalt képviselő közszolga nem bélyegezhet meg senkit. Mi csak a saját tulajdonunkat védjük, erre ki lettünk innen tagadva. Hogy nincs valakiben ennyi empátia?”
Csütörtökön megjelenő cikkünkből kiderül, milyen egyéb problémák vannak az elkészült pályával, és milyen konfliktushelyzeteket tud előállítani egy olyan, majd félmilliárd forintos támogatás, amelynek az elején mindenki örül. De aztán...
| Válaszol a kritizált polgármester Riportunkhoz természetesen megkerestük Kozármisleny polgármesterét is. Feltettük neki azokat a kérdéseket, amelyek a klubvezetés és a lakók által említett problémás pontokra világítanak rá. A lakók természetesen nem örültek az őket kirekesztő mondatok miatt, de a klubvezetés viszonya sem volt az építkezés során harmonikus a városvezetéssel, miután információink szerint a fontos döntésekből a klub lényegében ki lett hagyva. Bíró Károly részletesen válaszolt írásban feltett kérdéseinkre, ezeket kérésére most teljes egészében közöljük. Magyar Narancs: Az ön döntése volt a lelátó mostani helyszínének kiválasztása, a klub vezetése a mostani lelátó mögötti völgyben szerette volna az új pályát kialakítani. Az a megoldás miért nem felelt meg önnek? Bíró Károly: A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében került sor a beruházásra, mely kizárólag a már meglévő, az MLSZ által meghatározott stadionszabványoknak és
pályaméreteknek nem megfelelő futball-létesítmények felújítását támogatta. Tehát új stadion építésére, egy új helyszínen nem volt lehetőség! Ez csak néhány helyi mértékadó futballvezető álma volt, mert ezzel megduplázódhatott volna a kisvárosban rendelkezésre álló futball-infrastruktúra (a régi megmarad és épül mellé egy új). Ez azon túl, hogy nem lehetett a felújítási és rekonstrukciós munkálatoknak a tárgya, közgazdaságilag sem volt támogatható. A döntés ezáltal nem a polgármesteré volt – a polgármester nem is volt döntési helyzetben. A döntést a támogatást meghatározó kormány, az illetékes minisztérium és az MLSZ hozta, majd a felújítás tartalmát Kozármisleny Város Képviselő-testülete hagyta jóvá. (Megjegyzem, a képviselő-testület politikai pártokon kívüli, független képviselőkből állt és egyhangú döntést hozott a tárgyban.) A sporttelep mint ingatlan egy adottság, melynek telekméretein változtatni nem lehetett. A fejlesztést és a pálya szabványméretűre növelését a rendelkezésre álló 224/40. hrsz-ú ingatlanon belül kellett tehát megoldani. MN: Ön a Csevegő február közepén megjelent számában lényegében nem kívánatos lakosoknak titulálta az új stadion ellen tiltakozókat. Azt írta, az ilyen lakosokat Kozármisleny „kiveti magából”. Továbbra is vállalhatónak tartja az újságban tett kijelentését? BK: Az ön felvetésében szereplő állítás nem fedi a valóságot. A cikkben megfogalmazott álláspontom azon a gondolaton alapul, ami a fiatal város közösségeinek fejlődését, az indentitástudat erősödésének jó irányait méltatja. Ehhez kapcsolódik azon magánvéleményem, miszerint egy közösségnek ártó, annak fejlődését és jó hírét romboló tagnak nincs helye az adott közösségben, és ez a tag előbb-vagy utóbb távozni kényszerül onnan. Kozármisleny továbbra is egy rendkívül nyitott és befogadó hely, amit nap mint nap bizonyítanak a statisztikai számok is a folyamatos beköltözésről. A leírt véleményem nincs összefüggésben a stadionfejlesztést kritizálókkal, hiszen tudom, hogy nem létezik olyan nagyberuházás, amit mindenki 100 százalékosan támogatna, legyen az autópálya, bevásárlóközpont, uszoda, vagy akár szociális otthon. MN: A jelenlegi stadion befogadóképessége közel 600 fő. A korábbi stadionnál voltak még állóhelyek is, itt nincsenek. Magyarán 440 millió forintért sikerült egy kisebb stadiont építeni, mint a korábbi. Ez ön szerint nem probléma? Mi történik, ha több mint 1000 néző menne ki a nyitómeccsre? BK: A kozármislenyi stadionfejlesztésnél nem a befogadóképesség megalomán növelése volt a cél, hanem a korszerűsítés, a fedett lelátóhelyek számának emelése, a centerpálya minőségének és méreteinek növelése, valamint a lakóházaktól 11 méterre lévő, régi, vizesedő, ormótlan lelátó elbontása. (Az új lelátó 60 méterrel távolabb került a lakóházaktól.) Másodsorban kiemelt célja volt a felújításnak a komfortszint emelése. Mivel ezen célok mindegyike megvalósult, valamint a kivitelezés első osztályú minőségben történt, ráadásul kizárólag központi pénzügyi támogatásból, ezért természetesen elégedett vagyok, és a kozármislenyi sportrajongók többségével egyetemben rendkívül büszke is városunk legújabb létesítményére. A kozármislenyi futballcsapat már kétszer is az NB II. ezüstérmese volt, ami rendkívüli egy ilyen kisvárostól, úgy, hogy mindig a legkisebb költségvetésből gazdálkodott csapatunk a másodosztályban! MN: Alig 8 méterre van a lakók kerítésétől a pálya kerítése. Nem túl közeli ez? Ön örülne, ha ilyen közel lenne önhöz egy futballpálya? BK: Természetesen nem örülnék ennek a helyzetnek, ugyanúgy, mint ahogy annak sem örülök, hogy az én lakóházamtól 7,5 méterre megy egy 400 kV-os nagyfeszültségű távvezeték, vagy nem örülnék egy kötött pályás tömegközlekedési eszköznek az utcámban. De ez egy adottság, a szóban forgó lakóházak szomszédságában van a futballpálya már több mint 20 éve, az én lakóházam mellett pedig a vezeték szintén 20 éve. Ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy az előző állapotnak még inkább nem örültem volna, a mostani lényegesen jobb annál, mivel a régi, vizesedő betontömb lelátó elbontásra került a telekszomszéd lakóházak elől, és az új, esztétikusabb lelátóépület azoktól 60 méterrel távolabb épült meg. A változás ennélfogva – véleményem szerint – pozitív a korábbi helyzethez képest, a lakókkal összesen 4 alkalommal egyeztettünk a megoldási lehetőségekről. Hangterheléses mérést is végeztettünk a lakóházaknál, ami igazolja a pozitív változást. Ugyanakkor az önkormányzat továbbra is igyekszik megadni minden segítséget, amire ebben a helyzetben lehetősége van. | |||
