"November végén, december elején lesz itt nagy baj" - rezsiemeléstől, aszálytól, vízdíjaktól szenved Dombegyház

Kis-Magyarország

Az alig kétezres dél-békési község, Dombegyház lakóit a rezsiemelés, a vágtató infláció, az aszály miatti jelentős terméskiesés mellett a gigantikus víz- és csatornadíjak is sújtják. A helyi fideszes polgármester nem tart szociális katasztrófától.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. augusztus 11-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

„Csak menjen el a polgármesteri hivatal előtt, vagy próbálkozzon hátulról. Ha ott látja a polgármester sötét Hondáját, akkor bent van, nem tagadhatják le” – ad jó tanácsot egy asszony. Az utóbbi hetekben több tucatszor kerestem Varga Lajos (Fidesz–KDNP) polgármestert a dombegyházi önkormányzat telefonszámán, mindannyiszor sikertelenül. Hol nem volt bent, hol telefonált, hol tárgyalt, hol értekezletet tartott, hol kiment terepre – legalábbis ilyen válaszokat kaptam. Úgy látszik, a kevesebb mint 2 ezres lélekszámú, a román határ közelében lévő viharsarki falucska első embere elfoglaltabb, mint az amerikai elnök és Ferenc pápa együttvéve.

A 35 fokos forróságban lassan elhajtok az önkormányzati hivatal előtt, a polgármester autójának láttán visszafordulok, leparkolok mellé. Az épületben elém toppanó munkatársnak elmondom, hogy a polgármesterrel szeretnénk beszélni, látom is, hogy bent van, itt áll az épület előtt a kocsija. Nem tagadják le a „főnököt”, s kisvártatva Varga Lajossal állok szemben. „Tudunk-e tíz percet beszélni?” „Nem!” „Fontos ügyben jöttem, messziről, telefonon már rengetegszer kerestem.” Hallja, de nem válaszol. Elindul a folyosón, majd bemegy az irodájába. Az iratkupacok között turkál, én pedig azt kérdezem tőle, megfelel-e a valóságnak, hogy az önkormányzat nevében levelet írt az Országgyűlésnek és a technológiai és ipari miniszternek, hogy egyedi méltányosságból csökkentsék Dombegyházon a víz, de különösen a szennyvíz tarifáját. (A súlyos következményekkel járó víziközmű- és szennyvízcsatorna-beruházásról lásd keretes anyagunkat, illetve korábbi cikkünket: A rezsicsökkentés korlátai, Magyar Narancs, 2022. május 12.) Ezt Sebők Évától, a Momentum Orosházán élő parlamenti képviselőjétől tudom, aki pár nappal ezelőtt járt a községben, és hasonló módszerrel csípte el a polgármestert. Varga Lajos elmondta neki: a szennyvízelvezetés köbméterenként majd’ 900 forintos árát 500 forintra kérte mérsékelni.

„Igen, írtam!” – válaszol Varga. „Igaz, hogy csaknem a felére kéri mérsékelni a tarifát?” „Nem.” „Hanem mennyire?” „Kevesebbre.” „A 800 forint is kevesebb, de az még mindig iszonyatosan magas, az itteni embereknek ez aligha lesz megoldás.” „Értse meg, nincs időm. Fél egyre Medgyesegyházára kell mennem egy megbeszélésre” – csattan fel a fideszes polgi, és néhány papírral a kezében kimegy a szobájából. A folyosón a nyomába szegődök. A víz- és szennyvíztarifa ügyében a május elején megtartott falufórumon kiderült, hogy a helyi emberek többsége nem tudja majd fizetni a megemelt víziközmű-díjakat, azóta pedig elszabadult az infláció, az élelmiszerárak az egekben, és az átlagfogyasztás felett durván megemelték az áram és különösen a gáz árát – sorolom. A tetejébe az aszály miatt alig lesz termés kukoricából, napraforgóból, ami csak növeli a veszteségeket a faluban, ahol amúgy is szerény jövedelmű embe­rek élnek. Méghozzá rosszul szigetelt és többnyire rossz hatásfokú gázkonvektorral fűtött Kádár-kockákban.

Már az utcán vagyunk, a polgármester nyitja a kocsija ajtaját. Majd hirtelen megáll, és kérdőn néz rám. „Nem fél attól, hogy a faluban szociális katasztrófa fenyeget?” – kérdezem tőle. „Nem.” „Akkor maga egy optimista ember.” „Mindig is az voltam.” „Ezekről az ügyekről beszélt már a térség országgyűlési képviselőjével?” – kérdezem. „Persze, és most is egy tanácskozásra megyek” – mondja foghegyről. Becsukja az ajtót, kitolat, majd nagy gázt ad, mintha menekülne. Elszáguld Kunágota és Medgyesegyháza felé, ahová a fél 1-es megbeszélésre hivatalos. 10 óra 54 perc van. A dombegyházi polgármesternek több mint másfél órája van, hogy odaérjen a hivatalától 24 kilométerre fekvő Medgyesegyházára.

A térség parlamenti képviselője Erdős Norbert, akit a súlyos bűncselekmények gyanúja miatt a vádlottak padján ülő Simonka György helyett indított a kormánypárt az áprilisi választáson. Bár Erdősnek a térséghez nincs köze, nem is itt él, simán nyert. A dombegyháziak viszont erősen hiányolták őt az említett, víz- és szennyvízdíjról tartott május eleji lakossági fórumról. Én is többször írtam neki, soha nem válaszolt. Úgy fest, a falu nyomasztó szociális gondjai nem foglalkoztatják Erdőst, aki – közéleti Facebook-oldala szerint – inkább falunapokra, vigasságokra, beruházások átadására jár, és a legszívesebben arról beszél, hogy az egyébként ijesztően lecsúszó dél-békési települések éppen milyen pályázatokon nyertek egy kis pénzt.

Fagy- és éhhalál?

„Itt nagyon sok nagyon szegény ember él, akik közül – ne legyen igazam! – a télen néhányan a házukban fognak vagy megfagyni, vagy éhen halni” – ezt már a Dózsa utcában mondja egy középkorú férfi. Egy fiatalember a helyi munkalehetőségek vészes hiányáról, a falu kiüresedéséről beszél. „Az egyik leghosszabb utcánk a Rákóczi, van ott vagy százötven ház, sokat mondok, ha tízben vagy tizenötben laknak.” A középkorú férfi visszaveszi a szót: fogalma sincs, hogy fogja a megemelt gázárat kifizetni. „Tavasztól késő őszig hideg vízben tusoltam, pedig a gáz ára eddig még istenes volt” – szakad ki belőle. Amikor azt kérdezem, hogy látták-e az utóbbi hónapokban Dombegyházon a térség országgyűlési képviselőjét, mindenki csak a fejét ingatja. De többeknek a polgármesterről is megvan a véleményük. Varga Lajosnak azt hányják a szemére, hogy bár a május elejei falufórumon többször is kijelentette, hogy vállalhatatlannak tartja a szennyvíztarifát, mégsem történt az ügyben azóta semmi.

 
Kovács Mihályné számlákkal
A szerző felvétele

„Egyvalamit végképp nem értek. Ha a májusi lakossági fórumon a szolgáltató, az Alföldvíz Zrt. megjelent képviselői határozottan azt mondták, hogy víziközmű-tarifa ügyében nincs méltányosság, akkor miért adott be erről szóló kérelmet Varga Lajos?” – kérdezi Kovács Mihályné. Néhány hónappal ezelőtt ő próbált az élére állni a bojkottnak. A cél az lett volna, hogy senki ne fizesse ki az elképesztően magas víz- és szennyvízdíjakat – az egész községet mégsem vághatják le a rendszerről, inkább valami észszerűbb díjat állapítanak majd meg. Az akkor összegyűlt több mint háromszáz aláírás ellenére utóbb elmaradt az összefogás. Valószínűleg azért, mert a legtöbben az egyéni túlélésre játszanak.

S hogy ennek milyen esélyei lehetnek? Egy dombegyházi asszony még húsvét előtt 70 ezres számlát kapott az Alföldvíztől (ez tavaly decembertől tartalmazta a fogyasztását), aztán két, majd’ 20 ezer forintosat. Részletfizetési lehetőséget kért és kapott, ám a 110 ezerből eddig csak 5 ezer forintot tudott befizetni. Ez azt vetíti előre, hogy a faluban sokan egyre nagyobb és kezelhetetlenebb víziközmű-hátralékot fognak maguk előtt görgetni, a visszafizetés esélye nélkül. És a megemelt áram- és gázszámlák csak most érkeznek majd.

Az ügyben kérdéseket tettem fel a víziközmű-szolgáltatónak is. A szűkszavú válaszból kiderült, hogy Dombegyházon a szennyvízberuházás során összesen 942 szennyvízbekötés épült ki, ebből a hálózatra augusztus 4-ig 602 ingatlant kötöttek rá. Összesen 41-en kértek részletfizetési kedvezményt, s azt mindannyian megkapták. „Abban az esetben, ha egy fogyasztónak fizetési hátraléka keletkezik, többszöri értesítést, fizetési felszólító levelet küldünk a felhasználóknak, és a felhasználók ez irányú kérése esetén részletfizetési vagy fizetési haladékot biztosítunk hátralékuk rendezésére. A hátralék további fennállása esetén azonban, más eszköz hiányában, a felhasználási helyen a vízszolgáltatást korlátozhatjuk, vagy felfüggeszthetjük” – állt az Alföldvíz Zrt. Narancsnak írt válaszában. A levélben sem a tartozások halmozódására, sem a környezetterhelési díjak küszöbön álló kivetésére vonatkozó kérdésünkre nem tértek ki – ez utóbbival a települések azokat a háztartásokat sújtják, amelyek nem kötnek rá a megépült csatornahálózatra.

„Lesz itt nagy baj!”

„Most még forróság van, nem kell fűteni. Napszámba még el tudnak menni az emberek, egy nagyon pici tartalékot talán félre tudnak tenni, és még nem kapták meg a megemelt gáz- és áramszámlájukat. Majd november végén, december elején lesz itt nagy baj, amikor hideg lesz, amikor a mezőgazdaság leállása miatt nem lesz napszám, és a víz- és szennyvíz után jönnek a megemelt gáz- és áramszámlák” – mondja Czidor László, aki tűzifa-kereskedelemmel foglalkozik, és nem mellesleg a DK tagja.

A község boltjaiban az összes élelmiszer drágább, mint a szupermarketekben; ilyenből a két legközelebbi a 25 kilométerre lévő Mezőkovácsházán van. Az útiköltség el is viszi a helyi boltokkal szembeni árelőnyt – ez is sújtja a dombegyháziakat. Az aszály pedig óriási veszteséget okoz azoknak is, aki csak néhány hektáron gazdálkodnak őstermelőként, hogy állataiknak megtermeljék az ennivalót. „Sokaknak az őszi beművelésre sem lesz pénzük, parlagon maradnak a földek. Itt az egyik csapás jön a másikra, katasztrófa készülődik” – mondja egy ötvenes férfi, érezhető kétségbe­eséssel a hangjában.

Zöldmezősök hátrányban

Többszöri csúszás után, 2021. december 10-én történt meg a dombegyházi szennyvízcsatorna-rendszer hivatalos műszaki átadása. Az ünnepélyes avatás idén februárban, a választási kampányban zajlott, a két díszvendég a fideszes jelölt, Erdős Norbert és a Békés megyei kormánymegbízott, Takács Árpád volt. Ott is elhangzott, hogy a közel 2,8 milliárd forintos beruházás 85 százalékban uniós támogatásból valósult meg, a 411 millió forintos önerőt a magyar kormány biztosította. Kiemelték, hogy ez fedezte az ingatlanonként több mint 400 ezer forintos bekötés összegét. Aztán hamarosan kiderült, hogy az ország egyik legszegényebb településén az ország egyik legmagasabb víziközmű-díját állapították meg. Az érvényes előírások szerint ugyanis a zöldmezős beruházások esetén – és a dombegyházi ilyen volt – a rezsicsökkentés nem érvényesíthető. Emiatt is kell a dombegyháziaknak többszörös víz- és szennyvízdíjat fizetniük a környező települések lakóihoz képest, ahol csupán bővítették és korszerűsítették a szennyvízhálózatot és nem újat építettek. Csakhogy a projekt elkezdése előtt nem tájékoztatták a lakosokat arról, hogy a tarifák majd az egekbe szöknek.

A májusi lakossági fórumon Varga Lajos polgármester többször „vállalhatatlannak” nevezte a víz- és szennyvízdíjat és elmondta, hogy a törvényhozáshoz fordulnak; akár egy-másfél hónapon belül döntés születhet az ügyben. Azóta több mint három hónap telt el, minden eredmény, sőt ígéret nélkül. Az ellenzék listájáról a Momentum színeiben a tavasszal a törvényhozásba jutott és a dél-békési választókerület központjában, Orosházán élő Sebők Éva próbál tájékozódni és segíteni az ügyben. Neki Varga elmondta, hogy a törvényi szabályozás miatt a víziközmű-tarifa ügyében az Országgyűlésnek, a Technológiai és Ipari Minisztériumnak (TIM), valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) van jogosultsága intézkedni. Egyedi méltányossági kérelmével ezeket az intézményeket kereste meg, ugyanakkor azt Sebőktől tudta meg, hogy szeptember végéig a törvényhozás nyári szünetet tart. Sebők járt a szolgáltató, az Alföldvíz Zrt. békéscsabai központjában is, ahol részletekbe menő megbeszélést folytatott a szakemberekkel, de a cég vezetői jelezték, nekik a tarifák megállapítása nem tartozik a jogkörükbe, az a MEKH feladata. Sebők Éva lapzártánk utánra kapott időpontot a MEKH-től.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

„Engem untatnak a hagyományos elektromos gitárszólók”

  • Nagy István
Steve Stevens közreműködött filmzenékben, de a leginkább mégis Billy Idol szólógitárosaként ismerhetjük. A budapesti Billy Idol-koncert előtt mesélt nekünk együttműködésükről, a Top Gun Grammy-díjáról és sok minden másról.