Ostorral írt történet: egymásnak feszültek a népművészek egy verseny eredménye miatt

Kis-Magyarország

Személyi ellentétekre is visszavezethető vita tört ki a Békés megyei népművészek körében. Pedig az alapkérdés annyi volna, ha egy országos népművészeti pályázaton 25 év a felső korhatár, akkor indulhat és nyerhet azon egy 27 éves fiatalember?

„Ma ellátogattam a XIII. Országos Gyermek- és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat Dél-alföldi kiállítását megnézni! Sajnos a volt tanítványom ostorát nem láthattam kiállítva, mert valahova elvitte. Láttam viszont egy másik ostort, amit Szűcs Attila készített. Megdöbbentett, hogyan tud egy 27 éves fiatalember ilyen szépen fonni, hiszen ha jól sejtem, ez lehet az ötödik vagy hatodik ostora. Azt tervezem, hogy a 2020-as ostorkészítő táborba meghívom, hogy mutassa meg, hogyan kell ilyen szépen leszabni az anyagok és megfonni egy ilyen 20 vagy 24 szálas ostorderekat” – ezt a bejegyzést olvastuk a Guzsalyas Facebook-oldalon, amelyet „Peti” névvel valószínűleg Szőke Péter Gyulán élő, ostorkészítéssel foglalkozó népművész tett még szeptember végén.

A fentebb említett pályázatot a Debreceni Művelődési Központ, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Hagyományok Háza írta ki, együttműködve a Kézműves Alapítvánnyal. Céljuk a népművészeti hagyományok megőrzése, a fiatalok alkotókészségének fejlesztése.

A vitában szereplő ostor

A vitában szereplő ostor

Fotó: Guzsalyas/Facebook.com

Túlkorosként győzött

A pályázatra hazai és határon túli, 25 évnél nem idősebb fiatalok, általános és középiskolai diákok alkotásait várták. A pályamunkák természetes anyagokból – textil, agyag, szalma, csuhé, vessző, gyöngy, fa, bőr, tojás – készített gyermekjátékok és használati tárgyak lehetnek.

Ehhez képest a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagja, Kurtics Attila bőrműves népi iparművész a 25 éves korhatár ellenére indította tanítványát, Szűcs Attilát, aki 27 éves. Első helyezést ért el a dél-alföldi regionális bemutatón, Békéscsabán, ehhez emléklapot is átvehetett. A díjazott ostorról és készítőjéről született a már idézett Fb-bejegyzés.

Megkérdeztük a Békés Megyei Népművészeti Egyesület vezetőjét, egyben a Népművészeti Egyesületek Szövetsége elnöke, Pál Miklósnét, hogy tisztességesnek találja-e Szűcs indítását, hiszen ez a 25 év alatti fiatal művészeknek akár hátrányt is jelenthet. Csakhogy Pálné magát a kérdésünket nevezte válaszában méltánytalannak. Bár arra nem tudott választ adni, hogy mi a méltánytalan, hiszen azt elismerte, a pályázat legfelső korhatárát túllépte Szűcs Attila.

Pál Miklósné méltánytalannak tartja a felvetést

Pál Miklósné méltánytalannak tartja a felvetést

Fotó: youtube.com

Ennek ellenére egy fiatal pályázó és mestere meghurcolásáról, egy remek kezdeményezés megkérdőjelezéséről, valamint a népi kézművesség nehéz helyzetéről, emberfeletti munkáról, és egy szerinte összeférhetetlen, sértett és áskálódó kézműves mesterről beszélt. Meg is nevezte, hogy szerinte Szőke Péterről van szó, akivel már a többiek szóba sem állnak.

Hiába keresnénk

Ennél többre azonban nem vállalkozott Pál Miklósné, aki jelezte, az ügyben nem kíván többet mondani. Elzárkózott a megszólalás lehetőségétől a Pál Miklósné által megnevezett és megszólított Szőke Péter is.

Annyit mondott mindössze, nincs benne sértettség és bosszúvágy, csupán nem szereti a tisztességtelen játékot. Ehhez még annyit tett hozzá, már korábban kilépett a Békés Megyei Népművészeti Egyesületből, önálló útra lépett és szeretne minél előrébb jutni a szakmában.

Szőke Péter: nem szereti  tisztességtelen játékot

Szőke Péter: nem szereti tisztességtelen játékot

Fotó: Guzsalyas/Facebook.com

A szeptemberi regionális megmérettetések és kiállítások után november 15-én az országos bemutatóra és értékelésre Debrecenben került sor. Ezen az eseményen azonban már hiába keresnénk a 27 éves Békés megyei alkotó ostorát, mert a 25 éves korhatárig tartó versenybe oda már nem nevezték be.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.