A 30 ezres Gyula egyik rendezett kertvárosi részében 19 kecskét tart egy állattenyésztő a sorházas lakóövezetben. A lakók már évek óta ostromolják a gyulai városházát és az illetékes hatóságokat, hogy hányingert keltő a bűz, de a tömegesen megjelenő legyek és a rágcsálók elszaporodása is zavarja az emberi együttélés legelemibb szabályait - számoltunk be az esetről még a tavasszal.
A Békés megyei település a hazai turizmus egyik fellegvára, és ebből még mindig több bevétel származik, mint abból, hogy egyes lakók a háztáji kertjükben haszonállatokat tenyésztenek.
Népegészségügy
A gyulai polgármesteri hivatal tett is lépéseket az ügyben, vizsgálatokat rendelt el. A szövevényes és sok felvonásos, ellenőrzésekkel és helyszíni bejárásokkal tarkított ügy kezelésébe bekapcsolódott a Békés Megyei Kormányhivatal járási főosztálya, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság és a járási hivatal népegészségügyi osztálya is. Ám az ellenőrzések nem igazolták a panaszokat, leszámítva, hogy egy alkalommal az illetékesek a trágyalé tárolásnak szabálytalansága miatt pénzbírságot szabtak ki az állattartóra. A panaszok azonban nem hogy szűntek volna, még erősödtek is.
|
A probléma gyökere, hogy 2012. október elsejétől az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló korábbi, 2008-as szabályozás módosítása kimondja: „A mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.” Így a 3200 honi településnek immár 7 éve nincs lehetősége arra, hogy a helyi viszonyoknak és igényeknek megfelelően önkormányzati rendeletben szabályozza ezt a sokak számára kulcsfontosságú és az életminőséget alapvetően befolyásoló kérdést.
A 2012-es jogszabályváltozás központi rendelkezéseket vezetett be úgy, hogy ez a helyi viszonyokat, igényeket, szokásokat és érzékenységet nem vette figyelembe. Akkor az Orbán-kormány illetékesei azzal indokolták a tiltás feloldását – azaz, hogy az önkormányzatok kezéből kivették az állattartás szabályozását –, hogy ismét fel akarják futtatni a háztáji állattartást. A miniszterelnök akkortájt ki is adta a jelszót: egy porta, egy koca.
Ebből vajmi kevés valósult meg. Nem lendült fel a háztáji disznótartás, a honi sertésállomány ma éppen úgy 3 millió körül stagnál, mint a jogszabályváltozás idején, hét évvel ezelőtt. Akkortájt a sajtó azon élcelődött, hogy az új rendelkezés hatására majd disznók lepik el a Népligetet.
Válasz a Miniszterelnökségről
Ez ugyan nem következett be, de mint a gyulai történetből is kiviláglik, az állattartás liberalizációja azért sok bosszúságot tud okozni. Nem véletlen, hogy a gyulai volt az első önkormányzat, amely, fideszes vezetés ide, kormánypárti fegyelmezettség oda, nem bírta tovább, és lépett az ügyben.
A gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő még a tavasszal kezdeményezte az agrártárca vezetőjénél az idevágó jogszabály módosítását. Mint kiderült, erre nem látott lehetőséget Nagy István miniszter. De talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt feltételezzük, ebben az ügyben hiányzik a politikai szándék a változtatásra.
|
Így került az ügy a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi államtitkárságához, miután megkereste őket Csige Gábor gyulai jegyző. A gyulai polgármesteri hivatal vezetője az állattartási építmények szabályozásával és az ún. zártsorú beépítéssel kapcsolatban kért tájékoztatást.
Az erre született miniszterelnökségi válaszból kiderült, hogy a jogszabály a mezőgazdasági haszonállat tartásának tiltását és korlátozását vette ki az önkormányzatok kezéből, de mindez nem vonatkozik az állattartási építmények elhelyezhetőségével összefüggő szabályok meghatározására és betartására. Magyarán ezek pontos behatárolásával és adott esetben szigorításával valamelyest tompítható az állattartók és a nem állattartók közötti konfliktus.
Mindez aligha oldja meg
A Miniszterelnökségről Gyulára érkezett válasz emellett azt tartalmazza, hogy a helyi építési szabályzat állapítja meg az ólak elhelyezésének feltételeit, méghozzá úgy, hogy figyelembe veszi a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményeket. Emellett szól a levél arról is, hogy zártsorú beépítésnél – amelyről a gyulai esetben is szó van – figyelembe kell venni az épületek elhelyezését, a beépítési módot és helyet, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendeletben foglaltakat, különös tekintettel az egyes épületek legkisebb távolságát tartalmazó passzusokra.
Mindez önmagában aligha oldja meg Gyulán és országszerte a belterületi állattartásból fakadó problémákat és vitákat. Viszont valamennyi mozgásteret ad az önkormányzatoknak: kiszállhatnak, és méricskélhetnek, hogy elég szabályosan van-e megépítve az ól, ki van-e hordva a trágya, jól tartja-e a gazda a kecskéket.