Nem szokatlan módon, mégis egymással gyökeresen ellentétes állítások nyomán kell majd állást foglalni a Gyulai Törvényszéknek egy kedden kezdődött nem mindennapi büntetőperben. Ugyanis a Békés Megyei Főügyészség összességében 67 millió forintos károkozással vádol hat vádlottat, élén R. János volt mezőberényi református lelkésszel. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, üzletszerűen elkövetett csalás a vád, amelyek esetében a bűnszövetségi alakzatot is megállapította a vádhatóság, amiért hat év börtönben letöltendő szabadságvesztést kért a volt tiszteletesre, ha keddi elkészítő ülésen elismeri a vádiratban foglaltakat és lemond a védekezés jogáról. Feleségére, aki a kérdéses időszakban segédlelkész volt ugyanitt, négy év börtönt kért az ügyész. A volt lelkészházaspárnak három kiskorú gyermeke van.
Nem meglepő módon, ártatlannak vallotta magát az elsőrendű vádlott. „Nem érzem magam bűnösnek. Nem kárt okoztam, hanem éppen ellenkezőleg, és ezt be is fogjuk bizonyítani” – mondta R. János a bíróság előtt. Ezzel arra utalt a volt vezető lelkész, hogy 2013-as beiktatása után beruházások, fejlesztések sora valósult meg és új intézmények alakultak Mezőberényi Református Egyházközség keretein belül, amivel, megítélése szerint, jelentősen nőtt a közösség vagyona.
| ||
65 millió forintos polgárjogi igény
Ugyanakkor az is igaz, hogy egyháza vezetői felmentették R. Jánost lelkészi munkája alól, és közel 65 millió forint polgárjogi igényt nyújtottak be volt lelkészük és vádlott-társai ellen. Az ügyben a polgári peres eljárás a büntetőper jogerős lezárulta után indulhat el.
A vádirat szerint a lelkész szerződések sorát kötötte egy békéscsabai cég vezetőjével, A. Lászlóval rendezvényszervezési, épület-felújítási és karbantartási feladatok ellátására, azonban a tényleges munkát nem a vállalkozások munkatársai végezték el. E mellett az egyházközségnek voltak saját karbantartói, így ilyen szerződésre a vádirat szerint nem volt szükség. Ennek ellenére R. János valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki, s ezek alapján A. László vádlott benyújtotta valótlan tartalmú számláit az egyházközségnek. A valótlan számlákat könyvelésbe befogadta, annak kiegyenlítését a gazdasági vezető ellenjegyezte. Ezek között szerepelt konyhafelújítás éppúgy, mint a mosoda áthelyezése és a mezőberényi templom és kertjének részbeni felújítása is.
Csak a templomban végzett ülésfűtési és villanyszerelési munkák, valamint a kertrendezés nyomán 34 milliós vagyoni hátrány keletkezett. Ugyanis, áll a vádiratban, ezek jelentős részét belső munkatársak, vagy a teljesítésigazoláson nem szereplő cégek végezték el úgy, hogy sok esetben nem volt számla sem.
Autó, presbiteri jóváhagyás nélkül
A volt mezőberényi lelkész a negyedrendű vádlott közreműködésével „papíron” társadalmi dolgozóként foglalkoztatott több olyan személyt, akik ténylegesen nem tevékenykedtek a szeretetotthonban, azonban ezért a feladatukért munkabért vettek fel. R. János az egyházközség képviseletében eljárva vásárolt egy ötmillió forint értékű személygépkocsit, ám ennek megvételéhez az egyházi belső normák által előírt presbitériumi felhatalmazással nem rendelkezett. A vásárlást követően magáncélra használta, a tankolásokat és több magáncélú éttermi étkezést is az egyházközség bankkártyájáról egyenlített ki.
Az egyházközség tulajdonában lévő lakásból elköltözésekor több ingóságot is magával vitt 2016. májusi távozásakor R. János anélkül, hogy elszámolt volna velük. Az is a vádpontok között szerepel, hogy a Magyar Államkincstárnak (MÁK) a minél magasabb finanszírozás miatt nagyobb, a valóságban nem létező létszámadatokat adtak le.
| ||
Tagadta a vádakat
Az egyházközség több központi költségvetési finanszírozású pályázatot is nyert, melyek pályázati céljainak megvalósítására a valóságban nem került sor. Ennek ellenére a volt lelkész kiállította a valótlan teljesítésigazolásokat, így a valótlan tartalmú számlák alapján került sor a támogatási összegek jogosulatlan megszerzésére. Mindezzel a vádlottak a központi költségvetésnek összesen közel 67,3 millió forint kárt okoztak.
A Gyulai Törvényszék tanácsa előtt kedden kezdődött büntetőper előkészítő ülésén R. János első rendű vádlott nem tett vallomást, míg a harmadrendű vádlott, a volt gazdasági vezető ártatlansága hangsúlyozása mellett részletes vallomásában tagadta az ellene felhozottakat. Azzal érvelt, hogy a vádiratban szereplő állítással ellentétben nem volt ellenjegyzési joga, a beruházások megvalósultak, nem történt fiktív foglalkoztatás. Emellett azt hangsúlyozta, hogy annyi MÁK-, kormányhivatali, ÁNTSZ- és katasztrófavédelmi ellenőrzést kaptak, hogy mindezek mellett el sem lehetett volna mindazt követni, ami a vádiratban szerepel.
„A gyülekezet erősödni fog”
R. János 2010-ben érkezett a mezőberényi gyülekezetbe. Még abban az évben a gyülekezettel együtt belekezdett a templom felújításába. 2013 novemberében iktatták be lelkészpásztori tisztségébe. Beiktatási prédikációjában elmondta, a településre érkezésekor szétszéledő gyülekezetet és romos templomot látott, de az Istenbe vetett hit újra erőt adott az embereknek. „Ma már mondhatom, hogy a gyülekezet erősödni látszik, s ez pedig azért történhetett, mert az Istenben bízó hitben mi is újjá lettünk” – hangsúlyozta R. János hét évvel ezelőtt. Kijelentette, a mezőberényi templom jelen állapotában azt hirdeti, hogy ma is vannak csodák, s hogy Isten gazdagon megáldja a Benne bízókat, az Ő nevében cselekvőket, s ezért minden gyülekezeti tag szívében, ahogy az övében is, a hála szava visszhangzik!
| ||
„Hiszem, hogy Isten a jövőben is oltalmazni, segíteni fogja a gyülekezetet, éppen ezért fontos, hogy az Istenbe vetett hitet átadjuk a jövő nemzedékének, hogy mindenkorban látszódjék: van hit Istenben!” – mondta 2013-ban a most első rendű vádlott.
(Címlapfotónkon a mezőberényi református templom madártávlatból. A felvétel forrása: refmezobereny.hu.)
