Simonka állításával szemben egyetlen ügyészt sem rúgtak ki, a vád pedig törvényes

  • B. T.
  • 2020. szeptember 8.

Kis-Magyarország

A Simonka-ügyben a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) cáfolta a fideszes parlamenti képviselő legutóbbi meredek állításait az RTL Klub híradójának.

A napokban a Narancs.hu hozta nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen az augusztus végi medgyesbodzási képviselő-testületi ülésen beszélt Simonka György, a dél-békési térség kormánypárti országgyűlési képviselője. Itt egyebek között szólt az ügyében készült vádirat gyengeségeiről és a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség munkatársainak állítólagos sorsáról.

A fideszes politikus egyebek között azt mondta:  „(…) elmondom és be is fogjuk bizonyítani, hogy a vádirat, az nullás! Ugyanis nincsenek meg a törvényi feltételei, hasra ütésszerűen olyan ügyészek csinálták – és ezt most a kamerába mondom –, akik azóta mind ki vannak rúgva.”

„Minden szavam vállalom”

Azt nem részletezte Simonka, hogy miért és mennyiben nincsenek meg szerinte a vád törvényes feltételei. Ahogy az is irányadó, hogy a bírált vádirat alapján, a Fővárosi Törvényszéken az idén januárban megkezdődött az ellene folyó büntetőper. Ebben a vádhatóság bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekményekkel vádolja a parlamenti képviselőt és 32 társát a termelési és értékesítési szövetkezeteknek juttatott támogatások megcsapolásáért. A kárérték 1,4 milliárd forint.

Simonka és ügyvédei a bíróságon

Simonka és ügyvédei a bíróságon

Fotó: A szerző felvétele

„A vádiratot előkészítő ügyészek közül senkit nem rúgtak ki, az ügy miatt senkinek nem szűnt meg az állása. A vádiratot a bíróság az előkészítő ülésen törvényesnek találta, és majd a Fővárosi Ítélőtábla dönt az abban foglaltakról” – válaszolta az RTL Klub híradójának megkeresésre kedden a Központi Nyomozó Főügyészség.

„Azt tudom mondani, hogy minden egyes szavamat vállalom” – mondta a kereskedelmi televíziónak az üggyel kapcsolatban Simonka. Majd arról is beszélt, hogy ügyvédeivel együtt többször jelezték a vádhatóságnak: megítélésük szerint több tanú többször nem mondott igazat. „Az ügyészség nem foglalkozott ezekkel, ezeknek nem jártak utána, sőt egyértelműen látszott, hogy az én levadászásom volt a cél” – mondta a RTL-híradónak a dél-békési fideszes politikus.

Amikor viszont a kirúgott ügyészekről kérdezték Simonkát, akkor bontotta a vonalat.

(Címlapfotónkon Simonka György fideszes országgyűlési képviselő, a felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.