Lázár János követ dobott a Tiszába egy szegedi beszédével

  • Bod Péter
  • 2022. október 28.

Kis-Magyarország

„Szegeden nem a városnak van egyeteme, hanem az egyetemnek van városa” – vészjósló beszédet mondott Lázár János egy avatáson Szegeden. 

Lázár János hosszú politikai pályafutását sok minden jellemzi, de az a legkevésbé, hogy Szegeden nagyközönség előtt mondana beszédet. Az egyetem jogi kari épületének pénteki átadója kivételesen ez történt. Élt is az alkalommal.

A korábbi hódmezővásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő, volt parlamenti Fidesz-frakcióvezető és Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt két-három évtizedben többször szeretett volna politikai tényező lenni a baloldali irányítású városban, ám ez rendre csak részsikereket hozott számára. Ezek sorába tartozik, hogy a helyi egyetem jelenlegi rektorának, Rovó Lászlónak a kinevezését sokan éppen Lázár János háttérmunkájának tulajdonítják. 

A jelenlegi építési és beruházási miniszter pénteken éppen az egyetem vendége volt, ahol a teljes felújításon átesett jogi kar épületét avatták. Lázár korábban éppen itt végezte jogi tanulmányait, meghívása nyilván ezzel is összefüggött.

A provokatív megfogalmazásairól ismert politikus itt elmondott beszédében sem tagadta meg magát, amikor minden konkrétum és viszonyítási pont nélkül arról beszélt, hogy „Szegednek vissza kell kapnia azt a rangját, amit 1920-ban a városnak szántak” – ezzel egyértelműen a város a trianoni határrendezést követő újrapozícionálására utalt. Ugyanakkor egyetlen szót sem vesztegetett arra, miért nem éri el Szeged országosan azt a rangját, amit kellene. A népes hallgatóság soraiban többen vészjóslónak minősítették Lázár kijelentését.

A fent vázolt előzmények ismeretében joggal gondolható, hogy a beszédében elhangzó kijelentéseket nagy tudatossággal tervezte meg, ezért is volt különösen figyelemre méltó az a másik, a pénteki épületavatón elhangzott kijelentése, ami szerint:

„Szegeden nem a városnak van egyeteme, hanem az egyetemnek van városa.”

A provokáción és a zavarkeltésen túl nem tudni, mi értelme lehet alá-fölérendeltségi viszonyt képezni normális esetben egymással együttműködő felek között.

Tény, hogy hosszabb ideje nem zavarmentes a város és az egyetem együttműködése, aminek alapvető oka arra vezethető vissza, hogy Rovó László a rektori tisztsége ellenére nyíltan beszállt a 2019-es önkormányzati és polgármesteri kampányba a Fidesz jelöltjét, egy helyi építőiparban érdekelt nagyvállalkozót, Nemesi Pált támogatva. Több mint érdekesség, hogy a szegedi egyetem jogi karának közel 1,9 milliárd forintért elvégzett felújítását is Nemesi cége, a Ferro-Ép Zrt. végezte el.  

Ugyanakkor az egyetem és a város új alapokra helyezett együttműködését jelzi, hogy az alapítványivá átalakuló szegedi egyetemet vezető kuratórium vezetője az a Szabó Gábor fizikus professzor lett, aki az első Orbán-kormányban államtitkárként dolgozott. Szabó régi és kiegyensúlyozott munkakapcsolatot tart fenn Botka László szegedi polgármesterrel, és az elmúlt egy-két évben nem is voltak látványos összeütközések az egyetem és a város között.

Talán csak a véletlen számlájára írható, hogy a szegedi egyetem jogi kari épületének avatóján Szabó Gábor nem volt jelen.

(Címlapképünkön: Trócsányi László, a kar egykori hallgatója és jelenlegi professzora, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriumi tagja és Lázár János építési és beruházási miniszter, a kar egykori hallgatója a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi kara felújított épületének avatásán Szegeden 2022. október 28-án. Fotó: MTI/Rosta Tibor) 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.