Lázár János követ dobott a Tiszába egy szegedi beszédével

  • Bod Péter
  • 2022. október 28.

Kis-Magyarország

„Szegeden nem a városnak van egyeteme, hanem az egyetemnek van városa” – vészjósló beszédet mondott Lázár János egy avatáson Szegeden. 

Lázár János hosszú politikai pályafutását sok minden jellemzi, de az a legkevésbé, hogy Szegeden nagyközönség előtt mondana beszédet. Az egyetem jogi kari épületének pénteki átadója kivételesen ez történt. Élt is az alkalommal.

A korábbi hódmezővásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő, volt parlamenti Fidesz-frakcióvezető és Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt két-három évtizedben többször szeretett volna politikai tényező lenni a baloldali irányítású városban, ám ez rendre csak részsikereket hozott számára. Ezek sorába tartozik, hogy a helyi egyetem jelenlegi rektorának, Rovó Lászlónak a kinevezését sokan éppen Lázár János háttérmunkájának tulajdonítják. 

A jelenlegi építési és beruházási miniszter pénteken éppen az egyetem vendége volt, ahol a teljes felújításon átesett jogi kar épületét avatták. Lázár korábban éppen itt végezte jogi tanulmányait, meghívása nyilván ezzel is összefüggött.

A provokatív megfogalmazásairól ismert politikus itt elmondott beszédében sem tagadta meg magát, amikor minden konkrétum és viszonyítási pont nélkül arról beszélt, hogy „Szegednek vissza kell kapnia azt a rangját, amit 1920-ban a városnak szántak” – ezzel egyértelműen a város a trianoni határrendezést követő újrapozícionálására utalt. Ugyanakkor egyetlen szót sem vesztegetett arra, miért nem éri el Szeged országosan azt a rangját, amit kellene. A népes hallgatóság soraiban többen vészjóslónak minősítették Lázár kijelentését.

A fent vázolt előzmények ismeretében joggal gondolható, hogy a beszédében elhangzó kijelentéseket nagy tudatossággal tervezte meg, ezért is volt különösen figyelemre méltó az a másik, a pénteki épületavatón elhangzott kijelentése, ami szerint:

„Szegeden nem a városnak van egyeteme, hanem az egyetemnek van városa.”

A provokáción és a zavarkeltésen túl nem tudni, mi értelme lehet alá-fölérendeltségi viszonyt képezni normális esetben egymással együttműködő felek között.

Tény, hogy hosszabb ideje nem zavarmentes a város és az egyetem együttműködése, aminek alapvető oka arra vezethető vissza, hogy Rovó László a rektori tisztsége ellenére nyíltan beszállt a 2019-es önkormányzati és polgármesteri kampányba a Fidesz jelöltjét, egy helyi építőiparban érdekelt nagyvállalkozót, Nemesi Pált támogatva. Több mint érdekesség, hogy a szegedi egyetem jogi karának közel 1,9 milliárd forintért elvégzett felújítását is Nemesi cége, a Ferro-Ép Zrt. végezte el.  

Ugyanakkor az egyetem és a város új alapokra helyezett együttműködését jelzi, hogy az alapítványivá átalakuló szegedi egyetemet vezető kuratórium vezetője az a Szabó Gábor fizikus professzor lett, aki az első Orbán-kormányban államtitkárként dolgozott. Szabó régi és kiegyensúlyozott munkakapcsolatot tart fenn Botka László szegedi polgármesterrel, és az elmúlt egy-két évben nem is voltak látványos összeütközések az egyetem és a város között.

Talán csak a véletlen számlájára írható, hogy a szegedi egyetem jogi kari épületének avatóján Szabó Gábor nem volt jelen.

(Címlapképünkön: Trócsányi László, a kar egykori hallgatója és jelenlegi professzora, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriumi tagja és Lázár János építési és beruházási miniszter, a kar egykori hallgatója a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi kara felújított épületének avatásán Szegeden 2022. október 28-án. Fotó: MTI/Rosta Tibor) 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.