Lázár János követ dobott a Tiszába egy szegedi beszédével

  • Bod Péter
  • 2022. október 28.

Kis-Magyarország

„Szegeden nem a városnak van egyeteme, hanem az egyetemnek van városa” – vészjósló beszédet mondott Lázár János egy avatáson Szegeden. 

Lázár János hosszú politikai pályafutását sok minden jellemzi, de az a legkevésbé, hogy Szegeden nagyközönség előtt mondana beszédet. Az egyetem jogi kari épületének pénteki átadója kivételesen ez történt. Élt is az alkalommal.

A korábbi hódmezővásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő, volt parlamenti Fidesz-frakcióvezető és Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt két-három évtizedben többször szeretett volna politikai tényező lenni a baloldali irányítású városban, ám ez rendre csak részsikereket hozott számára. Ezek sorába tartozik, hogy a helyi egyetem jelenlegi rektorának, Rovó Lászlónak a kinevezését sokan éppen Lázár János háttérmunkájának tulajdonítják. 

A jelenlegi építési és beruházási miniszter pénteken éppen az egyetem vendége volt, ahol a teljes felújításon átesett jogi kar épületét avatták. Lázár korábban éppen itt végezte jogi tanulmányait, meghívása nyilván ezzel is összefüggött.

A provokatív megfogalmazásairól ismert politikus itt elmondott beszédében sem tagadta meg magát, amikor minden konkrétum és viszonyítási pont nélkül arról beszélt, hogy „Szegednek vissza kell kapnia azt a rangját, amit 1920-ban a városnak szántak” – ezzel egyértelműen a város a trianoni határrendezést követő újrapozícionálására utalt. Ugyanakkor egyetlen szót sem vesztegetett arra, miért nem éri el Szeged országosan azt a rangját, amit kellene. A népes hallgatóság soraiban többen vészjóslónak minősítették Lázár kijelentését.

A fent vázolt előzmények ismeretében joggal gondolható, hogy a beszédében elhangzó kijelentéseket nagy tudatossággal tervezte meg, ezért is volt különösen figyelemre méltó az a másik, a pénteki épületavatón elhangzott kijelentése, ami szerint:

„Szegeden nem a városnak van egyeteme, hanem az egyetemnek van városa.”

A provokáción és a zavarkeltésen túl nem tudni, mi értelme lehet alá-fölérendeltségi viszonyt képezni normális esetben egymással együttműködő felek között.

Tény, hogy hosszabb ideje nem zavarmentes a város és az egyetem együttműködése, aminek alapvető oka arra vezethető vissza, hogy Rovó László a rektori tisztsége ellenére nyíltan beszállt a 2019-es önkormányzati és polgármesteri kampányba a Fidesz jelöltjét, egy helyi építőiparban érdekelt nagyvállalkozót, Nemesi Pált támogatva. Több mint érdekesség, hogy a szegedi egyetem jogi karának közel 1,9 milliárd forintért elvégzett felújítását is Nemesi cége, a Ferro-Ép Zrt. végezte el.  

Ugyanakkor az egyetem és a város új alapokra helyezett együttműködését jelzi, hogy az alapítványivá átalakuló szegedi egyetemet vezető kuratórium vezetője az a Szabó Gábor fizikus professzor lett, aki az első Orbán-kormányban államtitkárként dolgozott. Szabó régi és kiegyensúlyozott munkakapcsolatot tart fenn Botka László szegedi polgármesterrel, és az elmúlt egy-két évben nem is voltak látványos összeütközések az egyetem és a város között.

Talán csak a véletlen számlájára írható, hogy a szegedi egyetem jogi kari épületének avatóján Szabó Gábor nem volt jelen.

(Címlapképünkön: Trócsányi László, a kar egykori hallgatója és jelenlegi professzora, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriumi tagja és Lázár János építési és beruházási miniszter, a kar egykori hallgatója a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi kara felújított épületének avatásán Szegeden 2022. október 28-án. Fotó: MTI/Rosta Tibor) 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.