Lázár János követ dobott a Tiszába egy szegedi beszédével

  • Bod Péter
  • 2022. október 28.

Kis-Magyarország

„Szegeden nem a városnak van egyeteme, hanem az egyetemnek van városa” – vészjósló beszédet mondott Lázár János egy avatáson Szegeden. 

Lázár János hosszú politikai pályafutását sok minden jellemzi, de az a legkevésbé, hogy Szegeden nagyközönség előtt mondana beszédet. Az egyetem jogi kari épületének pénteki átadója kivételesen ez történt. Élt is az alkalommal.

A korábbi hódmezővásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő, volt parlamenti Fidesz-frakcióvezető és Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt két-három évtizedben többször szeretett volna politikai tényező lenni a baloldali irányítású városban, ám ez rendre csak részsikereket hozott számára. Ezek sorába tartozik, hogy a helyi egyetem jelenlegi rektorának, Rovó Lászlónak a kinevezését sokan éppen Lázár János háttérmunkájának tulajdonítják. 

A jelenlegi építési és beruházási miniszter pénteken éppen az egyetem vendége volt, ahol a teljes felújításon átesett jogi kar épületét avatták. Lázár korábban éppen itt végezte jogi tanulmányait, meghívása nyilván ezzel is összefüggött.

A provokatív megfogalmazásairól ismert politikus itt elmondott beszédében sem tagadta meg magát, amikor minden konkrétum és viszonyítási pont nélkül arról beszélt, hogy „Szegednek vissza kell kapnia azt a rangját, amit 1920-ban a városnak szántak” – ezzel egyértelműen a város a trianoni határrendezést követő újrapozícionálására utalt. Ugyanakkor egyetlen szót sem vesztegetett arra, miért nem éri el Szeged országosan azt a rangját, amit kellene. A népes hallgatóság soraiban többen vészjóslónak minősítették Lázár kijelentését.

A fent vázolt előzmények ismeretében joggal gondolható, hogy a beszédében elhangzó kijelentéseket nagy tudatossággal tervezte meg, ezért is volt különösen figyelemre méltó az a másik, a pénteki épületavatón elhangzott kijelentése, ami szerint:

„Szegeden nem a városnak van egyeteme, hanem az egyetemnek van városa.”

A provokáción és a zavarkeltésen túl nem tudni, mi értelme lehet alá-fölérendeltségi viszonyt képezni normális esetben egymással együttműködő felek között.

Tény, hogy hosszabb ideje nem zavarmentes a város és az egyetem együttműködése, aminek alapvető oka arra vezethető vissza, hogy Rovó László a rektori tisztsége ellenére nyíltan beszállt a 2019-es önkormányzati és polgármesteri kampányba a Fidesz jelöltjét, egy helyi építőiparban érdekelt nagyvállalkozót, Nemesi Pált támogatva. Több mint érdekesség, hogy a szegedi egyetem jogi karának közel 1,9 milliárd forintért elvégzett felújítását is Nemesi cége, a Ferro-Ép Zrt. végezte el.  

Ugyanakkor az egyetem és a város új alapokra helyezett együttműködését jelzi, hogy az alapítványivá átalakuló szegedi egyetemet vezető kuratórium vezetője az a Szabó Gábor fizikus professzor lett, aki az első Orbán-kormányban államtitkárként dolgozott. Szabó régi és kiegyensúlyozott munkakapcsolatot tart fenn Botka László szegedi polgármesterrel, és az elmúlt egy-két évben nem is voltak látványos összeütközések az egyetem és a város között.

Talán csak a véletlen számlájára írható, hogy a szegedi egyetem jogi kari épületének avatóján Szabó Gábor nem volt jelen.

(Címlapképünkön: Trócsányi László, a kar egykori hallgatója és jelenlegi professzora, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriumi tagja és Lázár János építési és beruházási miniszter, a kar egykori hallgatója a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi kara felújított épületének avatásán Szegeden 2022. október 28-án. Fotó: MTI/Rosta Tibor) 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.