Egykor két miniszterelnököt adott az országnak a Békés megyei község, Geszt. Az itt található kastélyban töltötte élete meghatározó részét Tisza Kálmán, aki 1875 és 1890 között volt kormányfő a monarchiabeli Magyarországon, valamint itt született Tisza István, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913-1917 között volt az ország miniszterelnöke. A második világháborút követő kommunista-szocialista korszakban a Tiszák tevékenysége nagyjából „a múltat végképp eltörölni” kategóriájába esett. Rosszat, de inkább roppant keveset írtak róluk és tevékenységükről. E feledésből eredően a kastély – ami méretét tekintve inkább egy nagyobbacska kúria – állapota a hosszú évtizedek alatt, beleértve a rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évet, erősen romlott. Aztán 2010 után a Tiszák politikai megítélése radikálisan megváltozott. Az Orbán-kormány és személy szerint a miniszterelnök csak pozitívan nyilatkozik róluk.
Ezért sem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt arról döntöttek, teljesen felújítják és rendbe hozzák az ingatlant és azt körülölelő parkot. Ám ezt folyamatos csúszások és késlekedés jellemezte, amint erről lapunk cikkezett is. Szintén megírtuk: a nemzeti emlékhellyé nyilvánított kastély mellett található temetőben áldatlan állapotok uralkodtak tavaly nyáron.
A geszti Tisza-kastély felújítási projektjének kormánybiztosa 2019 májusától Lázár János lett. Ekkor a fideszes politikus azt mondta, két év alatt helyreállítják a romos épületegyüttest. Eltelt a két év, de 2021 őszéig a felújítási munkák el sem kezdődtek.
Azután jött egy újabb bejelentés. Lázár a közösségi oldalán 2019. október 31-én arról számolt be arról, hogy 2020-ra megújul a geszti Tisza-kastély, holott akkor a projekt közbeszerzési eljárását még ki sem írták, így esély sem volt arra az általa jelzett időpont betartására. 2020 januárjában egy geszti sajtótájékoztatón Lázár újabb ígéretet tett. Ez arról szólt, hogy még abban az évben megkezdődik a Tisza-kastély felújítása. (Noha korábban azt ígérte, erre az időpontra már befejeződik a projekt.) Ám 2020 is úgy telt el, hogy a felújítás megkezdése ügyében nem történt semmi. Ekkor kormánybiztosként szólt arról is, hogy a beruházásra 6-6,5 milliárd forintot biztosít a kormány. További ellentmondás, hogy a Közbeszerzési Hatóság csak 2020. december 1-jén tette közzé a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának első ütemére szóló pályázati kiírást, amelyet már 2021 tavaszán Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzlettársának cége, a West Hungária Bau Építőipari Kft. (WHB) és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyert el, amint erről a 24.hu áprilisban beszámolt. A beruházás nagyságrendje ekkor már felkúszott 7 milliárd forintra, ám ebben a megbízásban csak a Tisza-kastély és a 27 hektáros park felújításának első üteme szerepel, amelyben a cégek a meglévő állapotról a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra újítják fel a kastélyt, a hozzá tartozó tiszttartó házat, valamint a kriptát.
Ha csigalassúsággal is, de a felújítási munkák tavaly egy helyszíni bejárást követően megkezdődtek a geszti kastélynál, az első ütemmel várhatóan 2023-ra elkészülnek. Ezen a bejáráson az akkori kormánybiztoson, Lázár Jánoson kívül részt vett a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kovács József is.
Közben a Magyar Közlöny október 19-i számában megjelent kormányrendelet egy tollvonással és indoklás nélkül
4 milliárd forinttal megemelte a geszti kastély felújításának első ütemére fordítható pénzt, ami immár majd' 11 milliárd forint.
A kormányhatározat végrehajtásáért Lázár János építésügyi és beruházási, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter a felelős. Lázár a 2022 tavaszi kormányalakítás után már nem kormánymegbízottja ennek a projektnek, de aligha gondolkodhat róla másként, mint az édesgyermekéről. Így valószínűleg döntő szerepe lehet abban, hogy pluszban a milliárdokat sikerült betolni a felújításba.
A projekttel és a durva költségemelkedéssel összefüggésben felmerül a kérdés, mit nem vettek figyelembe a szakemberek, amikor a költségeket kalkulálták. Mint ahogy az is felvetődik: amikor az önkormányzatokat és intézményeiket, iskolákat, egyetemeket, szociális otthonokat, állami intézményeket és még ki tudja, mi mindent szigorú takarékosságra szorítja a kormány a megemelkedett energiaárak és a megszorítások miatt, honnan van a geszti kastély munkáira az eredetileg tervezetten felül még 4 milliárd forint? Végezetül: a projekt azért is „érdekes”, mert ha kizárólag adófizetői pénzből elkészül, akkor a kastély tulajdon- és kezelői jogát az állam ingyen átadja majd a református egyháznak. Lázár ezt azzal indokolta, hogy több mint száz évvel ezelőtt Tisza Kálmán és Tisza István „sokat tett a honi reformátusokért”. A református egyház itt, a keleti határszélén, kis túlzással az isten háta mögötti térségben, szellemi és kulturális központot kíván létrehozni.
