Akár 90-100 milliárdos nagyságrendű, már eltervezett békéscsabai nagyberuházások sorát halaszthatja el a kormány vagy kerülhetnek le a megvalósítandó projektek listájáról. A békéscsabai reptér megafejlesztéséről, a békési megyeszékhely új, multifunkciós sportcsarnokáról, az új versenyuszodájáról és a helyi futballstadion további fejlesztéséről van szó – értesült a Narancs.hu.
Közéleti Facebook-oldalán még szeptember közepén tett arról közzé egy bejegyzést Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) békéscsabai polgármester, hogy Békéscsabán járt Lázár János építési és beruházási miniszter, és a térség országgyűlési képviselőjével, Herczeg Tamással (Fidesz-KDNP) kiegészülve áttekintették a folyamatban lévő és tervezett beruházásokat.
Az elmúlt időszakban mindegyik tervezett fejlesztéssel foglalkoztunk. Ez év januárjában írtunk arról, hogy a honi reptérfejlesztés egyik legnagyobb nyertese a békéscsabai lehet, ahol akár 35 milliárdos fejlesztéssel olyan légikikötő épülhet, ahol Airbus 320-as, középkategóriás személy- és teherszállító repülők is leszállhatnak.
Többen kétségüknek adtak hangot, hogy a beruházás üzletileg és fenntarthatóság szempontjából mennyire megalapozott, a Telex cikkírója pedig korábban úgy vélekedett a reptérfejlesztési terveket elemezve, hogy ez lehet az új futballstadion-építkezéshez hasonló projekt, amellyel rengeteg pénzt égetnek el.
A Modern Városok Programja kapcsán pedig az idén júniusban megírtuk, hogy úgy fest, Magyarország a világ egyik leggazdagabb országa, ugyanis a messze nem a legnépesebb megyeszékhelyen a már említett reptérfejlesztés mellett úgy akarnak 30-35 milliárd forintért új, multifunkciós sportcsarnokot építeni, hogy a jelenleg működőt nemrégiben 1 milliárd forintól teljesen felújították, s nincs az a sportesemény, amelyre a 2300 főt befogadó aréna megtelne, még úgy sem, hogy itt játszott nemrégiben mindent eldöntő mérkőzést a bajnoki címért a helyi női röplabdacsapat.
Az új csarnok befogadóképessége 4000-4500 fős lenne, de megmaradna a régi sportcsarnok is, éppen az új tőszomszédságában, világversenyeken az lenne a bemelegítő csarnok. Kérdés, hogy a jövőben hány és milyen világversenyt rendez Békéscsaba?
Az új, ugyancsak ide épülő sportuszoda költségei is brutálisak. Alsó hangon 15 milliárd forintból jönne ki a megépítése, miközben voltak olyan helyi szakemberek, akik inkább a belvárosi fürdőben történő jóval olcsóbb fejlesztést láttak volna célszerűnek.
Végül 7,5 milliárd forintból fejeznék be a helyi futballstadion teljes újjáépítését, miközben az átlagnézőszám nyolcszáz körül van, s az elmúlt és a mostani bajnokságban a csapat a kiesés ellen küzd a gyengécske NBII-ben.
Amikor ezeket a terveket belevették a Modern Városok Programja békéscsabai fejezetébe, akkor nem volt vágtató infláció, az építési árak sem szálltak el teljesen, nem volt energiaválság, nem volt rekord költségvetési hiány a hazai büdzsében és nem kötelezték szigorú takarékosságra a honi önkormányzatokat.
Most azonban ez a helyzet, de a Lázár János látogatásáról beszámoló poszt bántóan kevés konkrétummal szolgált, ezért írásban érdeklődtünk Szarvasnál és Herczegnél a részletekről. Azt kérdeztük, hogy az ország nehéz pénzügyi és költségvetési helyzetében időben mennyire tolódhat vagy kerülhet le a napirendről
- a 2025-re megépítendő, 30-35 milliárd forintos bekerülési költséggel számolt békéscsabai reptér fejlesztése;
- a nemrégiben felújított sportcsarnok mellé tervezett új, multifunkciós aréna, amely 4-5 ezer néző befogadására lesz majd alkalmas, és bekerülési költsége a tervek szerint eléri 25-30 milliárd forintot;
- a szintén a nemrégiben felújított sportcsarnok közelébe tervezett, 15 milliárd forintba kerülő új úszó aréna;
- valamint a békéscsabai futballstadion Kórház utca felőli új lelátójának és az újonnan tervezett parkolók megépítése, melynek tervezett összköltsége 7,5 milliárd forint?
Kérdéseinkre választ csak a békéscsabai városvezetőtől kaptunk.
„Az Ön által említett komoly infrastrukturális fejlesztések kapcsán elképzelhetőek a halasztások. Bízunk benne, hogy ezek a beruházások nem kerülnek le a napirendről”
– válaszolta kérdésünkre Szarvas Péter. Ez azért is új, mert ebből kiderül, nem csupán a korábban közzétett beruházások elhalasztásáról, hanem akár arról is szó lehet, hogy ezek nem valósulnak meg.
Korábban ugyanis a kormány a gazdasági válságra hivatkozva felfüggesztett közel háromszáz, még el nem indult állami beruházást. Pontosabban egy, az Országgyűlésben írásbeli kérdésre adott válaszból derült ki szeptember közepén, hogy finanszírozási nehézségek miatt a kormány mely állami beruházások átütemezéséről és elhalasztásáról döntött.
Vadai Ágnes (DK) képviselő kérdésére Csepreghy Nándor, az Építésügyi és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese válaszolt. Ebből világossá vált, hogy 284 tétel van rajta ezen a listán, amelyeknek a mai árakon számolva a beruházási összköltsége 2100 milliárd forint. Tény, ezen a listán az említett békéscsabai beruházások nem szerepelnek. Ennek ellenére a békéscsabai városvezető nem csupán a halasztásukkal, hanem azzal is számol, hogy ezek a fejlesztések elmaradnak. Így nem pontosan érteni, hogy a Csepreghy-féle lista mennyire érvényes és időtálló.
