Tizenegy magyar megyei jogú város örülhetett tavaly december 24-én, amikor az Orbán-kormány karácsonyi ajándékként, fejenként 1,38 milliárd forintos működési támogatással dobta meg a zömében Fidesz uralta önkormányzatokat. Egerben viszont nem igazán volt ok az örömre, és nem csak azért, mert a koronavírus által leginkább sújtott idegenforgalmi szektorból élő város egy fillér segítséget sem kapott. Bár a december 24-i rendelet szerint a 2019 óta összellenzéki támogatással, a Jobbikból kilépett Mirkóczki Ádám polgármester által vezetett hevesi megyeszékhely 600 millió forintos, célzott támogatást kapott az egri vár fejlesztésére, ezzel valójában komoly fejtörést okozott az önkormányzatnak.
Nem volt kétség, hogy a pénzt egyértelműen Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes országgyűlési képviselője lobbizta ki Eger számára, és már szenteste napján világossá tette Facebook-oldalán, mire szerzett forrást:
az egri vár fala mentén haladó panorámalift fejlesztésére.
Bejegyzésében a képviselő több látványtervet megosztott, csakhogy két különböző koncepcióról: az egyik terv szerint a lift egy malomkerékre emlékeztető, üveges monstrum lett volna, tisztelegve az egri várvédő, Bornemissza Gergely (az Egri csillagokban is megírt) egykori törökellenes “csodafegyvere”, a tüzes kerék emléke előtt. A várfal mentén haladó liftből így az utasok megcsodálhatták volna Eger látképét, mialatt a várfal tetejére értek.
A másik, szintén Nyitrai által megosztott látványterv azonban nem egy panorámaliftet, hanem egy, a várdomb belsejében haladó, egyszerű belső liftet ábrázolt. Pontosan azt a liftet, amelyre még 2019-ben adta áldását Eger előző, fideszes városvezetése, így Habis László polgármester is.
Az Egri Ügyeknek adott interjújában az egri alpolgármester, a Dobó István Vármúzeum volt igazgatója, Berecz Mátyás elmondta, a 2019-ben kiírt országos tervpályázat során a bíráló bizottság kifejezetten nem támogatta azokat a terveket, amelyek a várfalon kívüli emelőszerkezeteket képzeltek el, és így megbontották volna Eger belvárosának jelenlegi látképét, történelmi miliőjét.
A Narancs.hu által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó műemlékvédelmi és régész szakemberek szerint
nem csak borzasztó látványt nyújtana, de értelme sem lenne igazán a várfal mentén haladó panorámaliftnek,
hiszen a megtett út döntő részében maximum a várfal tövében lévő házak tűzfalait és tetejét láthatnák az utasok. Ugyanis nem elég magas a vár, a panoráma valójában csak a várfal tetején élvezhető. Bár az egri vár nem világörökségi terület, műemléki és városképi védettsége van, ám ez manapság nem sokat ér. A várfal mentén haladó panorámalift engedélyköteles lenne, amit a Miniszterelnökség alá tartozó járási kormányhivatal adhat meg.
A szakértők szerint ugyan a 2019-ben győztes belső lift tervével alapvetően nincs probléma, ám annak kizárólag közlekedési funkciója lenne, azaz aligha vonzana több turistát. A várba jelenleg két útvonalon is emelkedőn haladva lehet bejutni, ami az idős vagy mozgásukban korlátozott látogatóknak gondot okozhat. Számukra viszont ott van a vár északi bejárata, amely a várdomb tetején van és a környéken parkolók is rendelkezésre állnak, így a várba jutás akadálymentesen megoldható.
– Célszerűbb és olcsóbb lenne inkább egy buszok fogadására is alkalmas, nagyobb parkolót kialakítani ezen a részen, mint lyukat fúrni a vár alatt - szögezte le az egyik szakember.
Az egri alpolgármester azonban egy további, súlyos szempontra is rámutatott, amely a belső lift kialakítását is akadályozhatja: Berecz Mátyás szerint 600 millió forint egyszerűen nem elegendő a megvalósításra, csaknem a duplája kellene az összegnek, ha bele akarnak vágni. Az alpolgármester szerint ugyanis a lift fogadóépülete, egyben bejárata, vagyis a Dobó utcában lévő önkormányzati ingatlan teljes körű felújításra szorul már hosszú évek óta, ami már a négy évvel ezelőtti számítások szerint is legalább 500 millió forintos költséggel járna. Vagyis erre az egri önkormányzatnak kellene plusz forrást biztosítani.
A Narancs.hu birtokába került az egri önkormányzat számára egy építésziroda által készített, döntéselőkészítő anyag a felvonó megépítésével kapcsolatban. Ebben többek között az áll, hogy a Dobó utcai épület teljes felújítása nélkül, csak egy csökkentett alapterületű, illetve minimalizált alapterületű beruházás férne bele a 600 milliós keretbe. Az építésziroda a csökkentett, bruttó 551 millió forintos opciót javasolta az önkormányzatnak, amely magában foglalja a lift, az odavezető pince, előtérként szolgáló pincerész és az ott lévő kiállítóterek, valamint a bejárati rész kialakítását és az épület homlokzatának “elégséges mértékű” helyreállítását.
Vagyis a becslések alapján abban igaza van Nyitrai Zsoltnak, hogy a lift valamilyen formában elkészülhet 600 millióból. Adódik a kérdés azonban, hogy Eger jelenlegi gazdasági helyzetében, továbbá annak ismeretében, hogy 2011 óta az egri vár fejlesztésére, több ütemben mintegy 10 milliárd forint érkezett (beleértve a Modern Városok Program keretében idén induló 4 és fél milliárd forintos beruházást), valóban egy liftre van-e a legnagyobb szüksége a várnak.
– Az egri várnak van egy fejlesztési terve, amely alapján a Nemzeti Várprogram keretében jelenleg is zajlik egy beruházás, továbbá a Modern Városok Program keretében előkészület alatt vannak újabb fejlesztések. Ezekben a tervekben nem merült fel a liftre vonatkozó igény - mondta megkeresésünkre Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, aki régészként és művészettörténészként vett részt az egri fejlesztési tervek kialakításában.
Buzás szerint sok olyan műemléki problémája van a várnak, amelyre ezek a tervek választ akarnak adni.
Egyszerűen olyan rossz állapotban van a vár jelentős része, hogy egyes területek életveszélyesek, le is vannak zárva,
például a középkori székesegyház szentélye. Ráadásul a várfalak is több helyen omladoznak. Ezek lennének a fontosabb, elengedhetetlen beruházások, míg a lift nem old meg állagvédelmi, műemlékvédelmi problémákat.
– A Nemzeti Várprogram és a Modern Városok Program tervei úgy lettek kialakítva, hogy idegenforgalmi szempontokat is figyelembe vettek, vagyis az eredeti részek megóvása mellett a beruházások több látogatót vonzanak majd. Azonban a Nemzeti Várprogram fejlesztéseinek több mint a felét nem lehetett megvalósítani, mert a rendelkezésre álló pénzügyi keret nem volt elég. A pénzügyi keret szűkössége már a Modern Városok Programjában is látszik. Összeségében még több milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy az egri vár teljes szintű helyreállítása megvalósuljon - tette hozzá Buzás.
Kerestük a témában Nyitrai Zsoltot, hogy rákérdezzünk, elégségesnek tartja-e a felvonó megvalósítására szánt forrásokat, azokból milyen liftet tart kivitelezhetőnek, valamint nem lenne-e jobb helye ennek a 600 millió forintnak, akár a vár állagmegóvására vagy más egri beruházásokra költve. Cikkünk megírásáig azonban nem kaptunk választ, azonban Nyitrai a Fidesz-közeli Heol.hu-nak nyilatkozott az ügyről, megnyitva a liftkérdés politikai dimenzióját is.
– Ez a 600 millió forint úgy került ide, hogy Eger városa 500 millió forint hitelt kért. Ehhez képest kapott 600 millió forint fejlesztési forrást - fogalmazott a képviselő, utalva arra a fejlesztési hitelkeretre, amit a kormány nem engedélyezett Eger önkormányzata számára. Csakhogy azt a hitelt infrastrukturális és intézményi beruházásokra kapta volna a város, míg a várra szánt pénzt csak a várra költheti el az önkormányzat.
– A panorámalift egy jó attrakció az egri várban, amelynek terveit komoly előkészítő munka előzte meg. Arról még nem született döntés, hogy melyik terv alapján készül el a panorámalift, de a szakmai bírálatok szerint mindegyik terv jó és megvalósítható 600 millió forintból. Javaslom, ne azt nézzük, hogyan nem lehet megcsinálni valamit, hanem azt, hogy hogyan lehet – tette hozzá az optimista a képviselő, aki egyébként Berecz Mátyás alpolgármester szerint egy percet nem egyeztetett Eger vezetésével a liftre vonatkozó elképzeléseiről.
