Liftet álmodott az egri vár falára a fideszes képviselő, százmilliós tétel a felesleges beruházás

  • Molnár Richárd
  • 2021. január 31.

Kis-Magyarország

Bár a szakemberek szerint nincs elegendő pénz Nyitrai Zsolt tervére, illetve inkább a vár állagmegóvására kellene több forrást szerezni, a kormánypárti politikus ragaszkodik a panorámamentes panorámafelvonó ötletéhez.

 

Tizenegy magyar megyei jogú város örülhetett tavaly december 24-én, amikor az Orbán-kormány karácsonyi ajándékként, fejenként 1,38 milliárd forintos működési támogatással dobta meg a zömében Fidesz uralta önkormányzatokat. Egerben viszont nem igazán volt ok az örömre, és nem csak azért, mert a koronavírus által leginkább sújtott idegenforgalmi szektorból élő város egy fillér segítséget sem kapott. Bár a december 24-i rendelet szerint a 2019 óta összellenzéki támogatással, a Jobbikból kilépett Mirkóczki Ádám polgármester által vezetett hevesi megyeszékhely 600 millió forintos, célzott támogatást kapott az egri vár fejlesztésére, ezzel valójában komoly fejtörést okozott az önkormányzatnak.

Nem volt kétség, hogy a pénzt egyértelműen Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes országgyűlési képviselője lobbizta ki Eger számára, és már szenteste napján világossá tette Facebook-oldalán, mire szerzett forrást:

az egri vár fala mentén haladó panorámalift fejlesztésére.

Bejegyzésében a képviselő több látványtervet megosztott, csakhogy két különböző koncepcióról: az egyik terv szerint a lift egy malomkerékre emlékeztető, üveges monstrum lett volna, tisztelegve az egri várvédő, Bornemissza Gergely (az Egri csillagokban is megírt) egykori törökellenes “csodafegyvere”, a tüzes kerék emléke előtt. A várfal mentén haladó liftből így az utasok megcsodálhatták volna Eger látképét, mialatt a várfal tetejére értek.

 
Forrás: Nyitrai Zsolt Facebook

A másik, szintén Nyitrai által megosztott látványterv azonban nem egy panorámaliftet, hanem egy, a várdomb belsejében haladó, egyszerű belső liftet ábrázolt. Pontosan azt a liftet, amelyre még 2019-ben adta áldását Eger előző, fideszes városvezetése, így Habis László polgármester is.

Az Egri Ügyeknek adott interjújában az egri alpolgármester, a Dobó István Vármúzeum volt igazgatója, Berecz Mátyás elmondta, a 2019-ben kiírt országos tervpályázat során a bíráló bizottság kifejezetten nem támogatta azokat a terveket, amelyek a várfalon kívüli emelőszerkezeteket képzeltek el, és így megbontották volna Eger belvárosának jelenlegi látképét, történelmi miliőjét.

A Narancs.hu által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó műemlékvédelmi és régész szakemberek szerint

nem csak borzasztó látványt nyújtana, de értelme sem lenne igazán a várfal mentén haladó panorámaliftnek,

hiszen a megtett út döntő részében maximum a várfal tövében lévő házak tűzfalait és tetejét láthatnák az utasok. Ugyanis nem elég magas a vár, a panoráma valójában csak a várfal tetején élvezhető. Bár az egri vár nem világörökségi terület, műemléki és városképi védettsége van, ám ez manapság nem sokat ér. A várfal mentén haladó panorámalift engedélyköteles lenne, amit a Miniszterelnökség alá tartozó járási kormányhivatal adhat meg.

A szakértők szerint ugyan a 2019-ben győztes belső lift tervével alapvetően nincs probléma, ám annak kizárólag közlekedési funkciója lenne, azaz aligha vonzana több turistát. A várba jelenleg két útvonalon is emelkedőn haladva lehet bejutni, ami az idős vagy mozgásukban korlátozott látogatóknak gondot okozhat. Számukra viszont ott van a vár északi bejárata, amely a várdomb tetején van és a környéken parkolók is rendelkezésre állnak, így a várba jutás akadálymentesen megoldható.

– Célszerűbb és olcsóbb lenne inkább egy buszok fogadására is alkalmas, nagyobb parkolót kialakítani ezen a részen, mint lyukat fúrni a vár alatt - szögezte le az egyik szakember.

Az egri alpolgármester azonban egy további, súlyos szempontra is rámutatott, amely a belső lift kialakítását is akadályozhatja: Berecz Mátyás szerint 600 millió forint egyszerűen nem elegendő a megvalósításra, csaknem a duplája kellene az összegnek, ha bele akarnak vágni. Az alpolgármester szerint ugyanis a lift fogadóépülete, egyben bejárata, vagyis a Dobó utcában lévő önkormányzati ingatlan teljes körű felújításra szorul már hosszú évek óta, ami már a négy évvel ezelőtti számítások szerint is legalább 500 millió forintos költséggel járna. Vagyis erre az egri önkormányzatnak kellene plusz forrást biztosítani.

 
Forrás: Nyitrai Zsolt Facebook

A Narancs.hu birtokába került az egri önkormányzat számára egy építésziroda által készített, döntéselőkészítő anyag a felvonó megépítésével kapcsolatban. Ebben többek között az áll, hogy a Dobó utcai épület teljes felújítása nélkül, csak egy csökkentett alapterületű, illetve minimalizált alapterületű beruházás férne bele a 600 milliós keretbe. Az építésziroda a csökkentett, bruttó 551 millió forintos opciót javasolta az önkormányzatnak, amely magában foglalja a lift, az odavezető pince, előtérként szolgáló pincerész és az ott lévő kiállítóterek, valamint a bejárati rész kialakítását és az épület homlokzatának “elégséges mértékű” helyreállítását.

Vagyis a becslések alapján abban igaza van Nyitrai Zsoltnak, hogy a lift valamilyen formában elkészülhet 600 millióból. Adódik a kérdés azonban, hogy Eger jelenlegi gazdasági helyzetében, továbbá annak ismeretében, hogy 2011 óta az egri vár fejlesztésére, több ütemben mintegy 10 milliárd forint érkezett (beleértve a Modern Városok Program keretében idén induló 4 és fél milliárd forintos beruházást), valóban egy liftre van-e a legnagyobb szüksége a várnak.

– Az egri várnak van egy fejlesztési terve, amely alapján a Nemzeti Várprogram keretében jelenleg is zajlik egy beruházás, továbbá a Modern Városok Program keretében előkészület alatt vannak újabb fejlesztések. Ezekben a tervekben nem merült fel a liftre vonatkozó igény - mondta megkeresésünkre Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, aki régészként és művészettörténészként vett részt az egri fejlesztési tervek kialakításában.

Buzás szerint sok olyan műemléki problémája van a várnak, amelyre ezek a tervek választ akarnak adni.

Egyszerűen olyan rossz állapotban van a vár jelentős része, hogy egyes területek életveszélyesek, le is vannak zárva,

például a középkori székesegyház szentélye. Ráadásul a várfalak is több helyen omladoznak. Ezek lennének a fontosabb, elengedhetetlen beruházások, míg a lift nem old meg állagvédelmi, műemlékvédelmi problémákat.

– A Nemzeti Várprogram és a Modern Városok Program tervei úgy lettek kialakítva, hogy idegenforgalmi szempontokat is figyelembe vettek, vagyis az eredeti részek megóvása mellett a beruházások több látogatót vonzanak majd. Azonban a Nemzeti Várprogram fejlesztéseinek több mint a felét nem lehetett megvalósítani, mert a rendelkezésre álló pénzügyi keret nem volt elég. A pénzügyi keret szűkössége már a Modern Városok Programjában is látszik. Összeségében még több milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy az egri vár teljes szintű helyreállítása megvalósuljon - tette hozzá Buzás.

Kerestük a témában Nyitrai Zsoltot, hogy rákérdezzünk, elégségesnek tartja-e a felvonó megvalósítására szánt forrásokat, azokból milyen liftet tart kivitelezhetőnek, valamint nem lenne-e jobb helye ennek a 600 millió forintnak, akár a vár állagmegóvására vagy más egri beruházásokra költve. Cikkünk megírásáig azonban nem kaptunk választ, azonban Nyitrai a Fidesz-közeli Heol.hu-nak nyilatkozott az ügyről, megnyitva a liftkérdés politikai dimenzióját is.

Nyitrai Zsolt

 
Nyitrai Zsolt
Forrás: Nyitrai Zsolt Facebook 

– Ez a 600 millió forint úgy került ide, hogy Eger városa 500 millió forint hitelt kért. Ehhez képest kapott 600 millió forint fejlesztési forrást - fogalmazott a képviselő, utalva arra a fejlesztési hitelkeretre, amit a kormány nem engedélyezett Eger önkormányzata számára. Csakhogy azt a hitelt infrastrukturális és intézményi beruházásokra kapta volna a város, míg a várra szánt pénzt csak a várra költheti el az önkormányzat.

– A panorámalift egy jó attrakció az egri várban, amelynek terveit komoly előkészítő munka előzte meg. Arról még nem született döntés, hogy melyik terv alapján készül el a panorámalift, de a szakmai bírálatok szerint mindegyik terv jó és megvalósítható 600 millió forintból. Javaslom, ne azt nézzük, hogyan nem lehet megcsinálni valamit, hanem azt, hogy hogyan lehet – tette hozzá az optimista a képviselő, aki egyébként Berecz Mátyás alpolgármester szerint egy percet nem egyeztetett Eger vezetésével a liftre vonatkozó elképzeléseiről.

 

 

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.