Bár a Széchenyi István által 175 éve alapított balatoni hajózási társaság közgyűlése még nem hozott döntést erről, mégis készpénznek vehető a vitorláskikötők bérbeadási szándékának visszavonása. Ezt Witzmann Mihály nyilatkozta nemrégiben a Népszavának. Ez ellen a Bahartban, a Balatoni Hajózási Zrt.-ben a többségi állami tulajdonost képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) sem emel kifogást.
A siófoki kormánypárti honatya azt is mondta, ő járt közben az ügyben a Bahart új vezérigazgatójánál és ezt követően állították le a már kiírt pályázati eljárást. Witzmann ezt azzal indokolta, hogy sokan keresték meg, önkormányzatok és vitorlázók, és a többi balatoni országgyűlési képviselőhöz is sokan fordultak azzal, hogy ne adja bérbe a Bahart a 11 vitorláskikötőjét. Erről saját Facebook-oldalán is beszámolt a fideszes parlamenti képviselő. A pályázat visszavonásáról a Bahart Zrt. adott ki közleményt január 15-én.
A hirtelen párfordulás, vagy fideszes megvilágosodás több okból is furcsa és előzmények nélküli. Az előző Bahart-vezér, Kollár József novemberi lemondása után a zrt. élére került Veigl Gábor – aki Kollár helyettese és bizalmasa volt, 2015-ben együtt kerültek át a hajózási társasághoz egy másik vizes cégtől, a Dunántúli Regionális Vízművek Zrt.-től – néhány hete adott bemutatkozó interjúiban még nem ejtett szót ilyen meghátrálásról. Sőt, ezzel közel egy időben az első, sikertelen licitfordulót követően újra meghirdették a 11 vitorláskikötő kiszervezését.
Háborgó polgármesterek
Azért is érdekes, hogy a fideszes képviselőknek most lett „antennájuk” a tiltakozások meghallására, mert ahogyan tavaly áprilisban napvilágra került a Bahart úgynevezett reorganizációs terve (hajókikötők, szállodák, kempingek, hajók értékesítése, a vitorláskikötők kiszervezése, létszámleépítés stb.), számos balatoni szervezet és több polgármester is azonnal kifejezésre juttatta nemtetszését. Nem csak a független siófoki Lengyel Róbert, a balatonfenyvesi Lombár Gábor, vagy a szigligeti Balassa Balázs kelt ki élesen „a nagy múltú balatoni hajózási társaság széthordása” ellen, de még a fideszes balatonfüredi Bóka István is kételyeinek adott hangot.
A Bahart közgyűlési szavazásán azután, tavaly májusban a többségi állami tulajdonost képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség egyetlen szavazata 75 százalékot ért. Beszédes volt: egyetlen balatoni polgármester sem szavazott igennel az átalakításra. A tulajdonos településeket képviselő polgármesterek közül 10 szavazott nemmel (9 független és egyetlen fideszes, az azóta már lemondott balatonszemesi), 7 tartózkodott (5 fideszes és 2 független), 4 település részéről nem érkezett szavazat az online közgyűlésre.
„Miért hallgatnak a balatoni kormánypárti képviselők?”
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) országgyűlési képviselő ez idő tájt többször is felszólalt ebben a témában a parlamentben, és mindannyiszor feltette a kérdést: miért hallgatnak a balatoni kormánypárti képviselők? Lapunk utánanázett, hogy a balatoni hajózás ügye helyett mely témákat preferáltak, miről írtak Facebook-oldalukon ezekben a hetekben a balatoni fideszesek. Nos, a somogyiak közül Móring József Attila a dísznövénytermesztők nehéz helyzetéről értekezett, Witzmann Mihály azon rugózott, hogy az ellenzéki vezetésű Siófok miért késlekedik az ipari park megvalósításával, a zalai Balaton-parton Manninger Jenő keszthelyi fejlesztésekről tájékoztatott, az északi parton Fenyvesi Zoltán többek között haltelepítésről, Kontrát Károly pedig füredi óvodafejlesztésről posztolt.
Elvégezte azonban a „munkát” helyettük is a kormányközeli médiabirodalom. Országosan és helyben is. Az Origó olyan címmel írt a témáról, hogy „Megmenekül a csődtől a Bahart”. Amit Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, a Balatoni Szövetség elnöke azonnal visszautasított, mondván,
a hajózási társaság sosem volt és most sincs csődveszélyben, hiszen csak a vitorláskikötők bérbeadása évi közel egymilliárd forintos bevételt jelentett a cégnek.
A Somogy megyei napilap online kiadásában a jegyzetíró arról értekezett, hogy végérvényesen a politizálás hálójába került a Balaton, „egyesek szándékosan (?) nem értik, mi van a Bahart átalakítása mögött…”
A helyzet mára nagyot fordult. Most már a fideszesek is ideértendők, akik szándékosan nem értik? És mi van a Bahart csődhelyzetével, amit a tavasszal még többek között a négy kisforgalmú hajókikötő értékesítésével és a vitorláskikötők kiszervezésével terveztek elhárítani? Azóta ugyanis már a négyből három hajókikötő eladásáról is letett a társaság vezetése.
Eltitkolt szakértői vélemény?
Potocskáné Kőrösi Anita szerint egy titkos szakértői vélemény állhat a hirtelen pálfordulás, a vitorláskikötő-bérbeadás visszavonási szándékának hátterében. A siófoki ellenzéki honanya arra emlékeztetett: a Bahart felértékeltette a 11 vitorláskikötőt, amire nyilván azért is szükség volt, hogy eldönthessék, mennyi legyen a kikiáltási áruk a licit során.
„A parlamentben erről a szakértői anyagról kérdeztem Rogán Antalt, de konkrét választ nem kaptam” – mondta a Narancs.hu-nak a képviselő. Ezt követően a Bahart legnagyobb (igaz, hogy már csak 10 százalékot érő részvénycsomaggal rendelkező) önkormányzati tulajdonosa, a Siófokot vezető Lengyel Róbert szerette volna kikérni az értékbecslést. Legalább a saját, a siófoki vitorláskikötőre vonatkozót. De ebbe csak olyan a feltétellel tekinthetett volna bele, ha előbb titoktartási kötelezettséget ír alá. Erre éppen a nyilvánosság és az átláthatóság miatt nem volt hajlandó.
„Ezzel a szakértői véleménnyel lehet valamilyen gond, ha ennyire titkolják.
Talán ezt »alakították« úgy, hogy a reménybeli bérlőknek kedvezzen, viszont nem akarják, hogy kiderüljön, mit tartalmaz.
Meglehet, ezért kell most minden előzmény nélkül ilyen nagy hirtelen visszakozni. Azt is igazolva látom ebben, érdemes ma is ellenzékből politizálni, ügyeket feszegetni, érdemes az érdekelteknek – ez esetben balatoni szervezeteknek, polgármestereknek – felemelni a szavukat, már csak azért is, mert a NER ettől még nyilván nem mondott le erről az értékes balatoni ingatlanvagyonról” – mondta Potocskáné Kőrösi Anita.
