Máig nem valósult meg a geotermikus fűtési rendszer Tótkomlóson

Kis-Magyarország

Jelen állás szerint mégsem geotermikus energia fűti majd az itteni lakóingatlanokat és önkormányzati intézményeket. Az időközben 6 milliárdra drágult terv anno szépen indult, de mára a projekt létrehozására alakult cégből is ki akar szállni az önkormányzat. A polgármester sem a beruházásról, sem a beruházóról nem tud érdemit mondani, mert nincs párbeszéd közöttük. 

A lakosság jelentős része, valamint az önkormányzati intézmények is csatlakozhatnak majd a költségcsökkentő geotermikus fűtési rendszerre. Megújuló energiaforrással elégíti ki helyi hőigényét a Békés megyei Tótkomlós – szóltak a győzelmi jelentések 2018 augusztusában, amikor a Magyar Építők című lap arról számolt be: Tótkomlós is átáll a megújuló energiaforrásra. Mint írták, a dél-békési kisváros geotermikus fűtési rendszerére kiírt ajánlati felhívás két termelő és két visszasajtoló kút létesítését célozza meg, valamint a kapcsolódó geotermikus fűtési rendszer tervezését és kivitelezését.

A térség akkortájt roppant agilis, időközben azonban már a vádlottak padjára került kormánypárti képviselője, Simonka György (Fidesz-KDNP) közösségi oldalán számolt be a 2,5 milliárd forint támogatásból megvalósuló geotermikus beruházásról. Bejegyzése szerint a fejlesztéssel az 5700 lakosú településen több mint 800 család csatlakozhat a melegvíz-ellátásra, mely csökkenti a fűtési költségeiket. Ezen kívül az önkormányzat intézményei, és vállalkozások is csatlakozhatnak erre a rendszerre.

De az is kiderül, hogy a projekt az EU által támogatott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretein belül a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. és a Geothermal Green Energy Kft. beruházásában valósul meg. A geotermikus rendszer főbb elemeit a termelő- és visszasajtoló kút, valamint a kutakat és a hőközpontokat összekötő csővezetékrendszer adja majd.

Minősíthetetlen a helyzet

Mint azt a Narancs.hu kiderítette, a geotermikus fűtési rendszerről először 2012-ben tárgyalt a tótkomlósi képviselő-testület, azóta közel tíz év telt el. A Geothermal Green Energy Kft.-t a közbeszerzési pályázaton nyertes Turawell Kft. és a projekt kedvezményezett települése, Tótkomlós közösen hozta létre még az előző önkormányzati ciklusban. Ekkor Garay Rita (Fidesz-KDNP) volt a város polgármestere. Ám maga a település nem pályázott és nem nyert forrásokat. A projekt összköltségét évekkel ezelőtt 4 milliárd forintra becsülték, befejezését pedig 2020-ra. A helyi önkormányzat a közös projektcég létrehozásába 100 ezer forintot tett be, míg a törzsvagyon 27,5 millió forint – tudtuk meg Zsura Zoltán (Mindenki Magyarországa Mozgalom) polgármestertől, aki 2019 ősze óta vezeti Tótkomlóst.

Idén februárban a Magyar Geotermális Egyesület (MGTE) hírlevele minősíthetetlennek nevezte a geotermikus távfűtésekre kiírt pályázatokat és azok megvalósulását. Tavaly novemberben Kádár Andrea, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára egy konferencián elismerte, hogy lassan halad a geotermikus energia szektor fejlesztése, de szerinte ennek egyik oka a befektetők elmaradása a jelentős földtani kockázat miatt, amit viszont stabil támogatási mechanizmussal ki lehet küszöbölni. Erről a hvg.hu adott hírt szintén februárban.

Visszatérve az MGTE által kifogásoltakra: a szervezet szerint a lakossági fogyasztók és az intézmények rákötése is kétséges a fűtési rendszerekre. Az előbbieké azért, mert sokba kerülne, az utóbbiaké pedig azért, mert egy másik energiahatékonysági pályázat nem engedi, hogy egy párhuzamos uniós fejlesztéssel kiváltsák azt. A járvány miatt a megvalósítás határidejét kitolták 2021. márciusra. Akkor azt mondta a projektet bonyolító cég vezetője a hvg.hu újságírójának telefonon, hogy gőzerővel dolgoznak a megoldáson.

A csővezetékrendszerből egy méter sem épült meg

Ám ami akkor több mint kétséges volt, ma bizonyság. Nyolc hónappal vagyunk a meghosszabbított befejezési határidő után, s mint Zsura Zoltán tótkomlósi polgármester elmondta,

azon kívül hogy megfúrtak két termelő és két sajtoló kutat, nem történt semmi.

Annyit tud, hogy a kútfúrások nyomán bőven 100 fok feletti és nagy kapacitásúak a kutak, amelyeket 2200 méter mélyre fúrtak. „A településen kiépítendő és a házakhoz, valamint az önkormányzati intézményekhez eljutó csővezetékrendszerből egyetlen méternyi sem épült meg, s vélekedésem szerint erre már nincs is valós esély” – osztotta meg véleményét a polgármester a Narancs.hu-val.

Zsura Zoltán felidézte: az eredetileg 4 milliárd forintra tervezett beruházás kivitelezőjének képviselőivel polgármestersége két éve alatt egyszer találkozott. Semmilyen érdemi információja nincs a projektről, nincs semmilyen párbeszéd és információátadás a projektgazda és a kedvezményezett település között, noha közös céget is alapítottak a beruházás érdekében. „Az ügy odáig jutott el, hogy az elkövetkező testületi ülések egyikén kezdeményezni fogom: kilépünk a közös cégből és az abba befizetett 100 ezer forintot is visszakérjük a Turawell Kft.-től” – mondta Zsura Zoltán. A polgármester hozzátette, az elmúlt években ellenzéki képviselőként figyelemmel kísérte a helyi geotermikus rendszer megvalósításának ügyét. Megjegyezte, kezdetben nagyon kedvező jelzőszámokat mondtak a képviselőknek az illetékesek, de viszonylag gyorsan kiderült, hogy a geotermikus rendszerre történő rácsatlakozás ingatlanonként borsos összegbe kerül. Ez pedig a hátrányos helyzetű település háztulajdonosainak többsége nem engedheti meg magának.

Zsura Zoltán és csapata tarolt Tótkomlóson

 
Zsura Zoltán tótkomlósi polgármester
Forrás Tótkomlós Mindannyiunké/Facebook

Hadházy Ákos és a battonyai példa

A kezdetben 4 milliárd forintra becsült beruházás bekerülési értéke felment nettó 5 milliárd 105 millió forintra, azaz meghaladta a bruttó 6 milliárdot. A teljes képhez hozzátartozik, hogy minderről a napi.hu még 2019 januárjában számolt be, azóta pedig az építőipari árak jócskán elszálltak, így minden bizonnyal még nagyobb összeggel kellene számolni az esetleges megvalósítás esetén.

Az ügyben kerestük a nyertes projektgazdát, a Turawell Kft.-t, de többszöri próbálkozás ellenére nem skerült őket elérni a cég központi telefonszámán. A Nemzeti Cégtár szerint a cégjegyzésre egy kínai üzletember, Zhou Ming jogosult, akinek neve mellett egy sanghaji elérhetőséget adtak meg. 

Nemrégiben Hadházy Ákos a Tótkomlóshoz közeli Battonyán tárt fel hasonló esetet, és ennek kapcsán utalt a tótkomlósi példára is. A képviselő szerint Battonyán semmi nem lett a 13 milliárd forint uniós támogatást nyert hőerőműből. Ott azonban még a termelő és sajtoló kutakat sem fúrták meg, így a geotermikus rendszer kiépítésére nyolc éve elnyert közel 6 milliárd forint sorsra ismeretlen. A tótkomlósi eset kísértetiesen hasonlít a battonyaihoz, azzal a különbséggel, hogy itt a beruházásnak a kezdőlépése a kutak fúrásával megtörtént. Ám azóta semmi más, miközben a megvalósítás meghosszabbított határidején is jóval túl vagyunk.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk