Tóth Viktorral, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársával készített interjút a Sonline.hu. A kutató elmondta, ha az ember nem akarna folyton beavatkozni a Balaton életébe, például a vízszint szabályozásával, a tó ellenne magában. A magas, túlstabilizált szintet ugyanis szerinte csak gazdasági és turisztikai érdekek indokolják, biológiaiak nem.
Tóth Viktor hozzátette, a vízügyi szakemberek nem fogadták meg a kutatóintézet tudósainak aggályait és egy ideje 10 centiméterrel emelték meg a tó vízszintjét, amihez a természet alkalmazkodni fog, például azzal, hogy csökkenni fog a nádasok területe.
A túlstabilizált vízszint a szakember szerint nem tesz jót a balatoni ökoszisztémának, az alacsony vízszint oka pedig az extrém szárazság. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet véleménye szerint ugyanakkor nem szabadna kizárni a vízpótlás lehetőségét azokban az időszakokban, amikor a tó vízgyűjtőjében nincs elég csapadék, ami húsz éven belül fontos kérdéssé válhat. A kutató úgy véli, a vízpótlás módszerét már most el lehetne kezdeni kidolgozni, hogy az élővilágnak ne okozzon problémát a jövőben.
Mint mondta, a 2019-es algavirágzás, amit a tartósan magasan tartott vízszint okozott, hosszú ideig fennmaradó oxigénhiányos állapot idézhetett elő, és ez erős figyelmeztetés volt a szakemberek számára. Ez azonban lehetőséget nyithat a tó monitoring rendszerének modernizálására. Tóth Viktor szerint ha ez egy tendenciát jelent, akkor
akár egy évtizeden belül élhetetlenné válhat a Balaton.
Hozzátette, rosszabb pillanataiban úgy látja, a tó kiszáradása már 2050-re bekövetkezhet, 2035-re pedig fürdésre alkalmatlanná válhat a Balaton vize. A szakember úgy fogalmazott: „Minél tovább halasztják azonban az észszerű, tudományosan megalapozott, és nem csak gazdasági érdekek vezérelte beavatkozást, a probléma annál nagyobb lesz. Fogy az idő.”
