Nem tudni, mire kapja a támogatást a sarkadi fideszes polgármester feleségének egyesülete

Kis-Magyarország

Korábban 8, most 10 milliót kaptak a Városi Civil Alapból. 

Újabb körben oszott pénzt a Miniszterelnökség a Norvég Civil Alap helyére állított Városi Civil Alapból (VCA). Mint arról lapunk korábban, a Válasz Online cikkére hivatkozva beszámolt, ez az az állami pénzeszsák, amelyből jelentős részben fideszes vezetésű alapítványoknak, egyesületeknek ítélnek meg támogatást. Egy a napokban megjelent cikkében a Válasz Online arról írt, a Miniszterelnökség a tavalyi 4,4 után most 4,8 milliárd forinttal „ösztönözte” az alapítványi, egyesületi munkát. Alig két hete volt az idei eredményhirdetés, immár egyben látni, mi lett az eddig kiszórt 9,2 milliárd sorsa. Az igénylők 5 százaléka kapott 8–26 millió forint közötti kiemelt támogatást. Ez a bő négyszáz, javarészt Fidesz-háttérintézményként is leírható szervezet – köztük Németh Szilárdtól a kormánynak kampányoló pap, Bese Gergő köreiig – a teljes keret majd’ kétharmadát elvitte

Az elsőkörös pénzosztás után számoltunk be arról, hogy 8 millió forintot nyert a sarkadi fideszes polgármester, Mokán István felesége, Mokán Mária vezette Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület. A tisztánlátás érdekében kérdéssorral fordultunk Mokán Máriához, ám semmilyen választ nem kaptunk tőle.

A VCA két hete kihirdetett második körében újabb pályázati pénzt, ezúttal 10 milliós forrást nyert az Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület, amelynek honlapján néhány általános megállapításon és hangzatos lózungon kívül szinte nem találni semmit. 

Ezért újból kérdésekkel fordultunk a sarkadi székhelyű egyesület elnökéhez, ám ezúttal sem kaptunk választ. A legnagyobb elnyerhető összeg egy-egy pályázati körben 26 millió forint. Bódis András, az ebben az ügyben oknyomozást végző portál újságírója megerősítette a Narancs.hu kérdésére: a pályázati eredményhirdető csupán annyit tartalmaz, hogy feltünteti az egyesület nevét és az elnyert összeget. Így, ha az egyesület nevében nincs benne a település neve, akkor elsőre az sem derül ki, hogy a kedvezményezett „civil” szervezet az ország mely részén működik. Arról pedig végképp nem tudunk meg semmit, hogy az adott egyesület milyen projektre és mekkora összeggel adta be pályázatát.   

Egy biztos, a honlapja alapján komolynak éppen nem tűnő, de politikailag minden bizonnyal jól fekvő sarkadi Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület a VCA két pályázati körén összesen 18 millió forintot nyert. Az egyesület nyitóoldalán egyébként egy tavaly júniusi sportnapot hirdetnek, a Progamok menüpont alatt pedig 2019-es sportprogramokról szólnak a "legfrissebb" beszámolók.

Mivel kérdéseinkre nem válaszolnak, nem derül ki, milyen céllal pályáztak és mire kapták a támogatást. Mindenesetre tény, hogy Mokán István a Fidesz Békés megyei területi választmányának az alelnöke is. 

(Címlapképünk illusztráció. Forrás: Sarkad Város Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.