A börtönökben uralkodó állapotok miatt indított és megnyert több ezer kártérítési per idén lépéskényszerbe hozta a kormányt. Előbb a kártérítések ki nem fizetésével, majd a börtönbizniszt elítélő nemzeti konzultációval reagált – amit a koronavírus egy az egyben elnyelt –, végül a férőhelybővítéssel is foglalkozni kezdett. Március elején kormányrendeletben határozott arról, hogy a zsúfoltság csökkentése érdekében hét település külterületen – Szirmabesenyő, Baracska, Dunaújváros, Algyő, Tiszalök, Tököl, Harta –, három helyen pedig belterületen – Kiskunhalas, Sopron, Veszprém – új börtönöket épít. Szeptemberig 1700 férőhelyet akar létrehozni, hogy biztosítsa az egy fogvatartott számára előírt 4 négyzetméternyi helyet, és a börtönök 100 százalékos kihasználtságát nem túllépő telítettséget. A kormány a "gyorsbörtönökben" látja a megoldást; ezek nem téglából, betonból készülnek, hanem konténerekből állnak össze. A fémdobozok télen hidegek, nyáron viszont 40-50 fokosra is felhevülhetnek.
Veszprém kádártai külvárosában, a 82-es főút mellett jelenleg is építik a 330 férőhelyes gyorsbörtönt a 2003-ban átadott, az utolsó, még hagyományos módon épített 200 férőhelyes börtönépület mellett. A szerkezet már kész, jelenleg a tetejével bíbelődnek. Veszprémben a kétezres évek elején a zsúfoltság miatt zárták be az ország utolsó várbörtönét, amelynek sem közterületre nyíló cellaablakai, sem oda tartó rabszállítóinak látványa nem javította a turisták és lakosok közérzetét a belvárosban. A várbörtön fölszámolását és kitelepítését hosszas egyeztetések, lakossági fórumok előzték meg, amelyeken a város egykori országgyűlési képviselője, Horváth Balázs volt belügyminiszter, valamint a helyi büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka is részt vett.
| ||
Hasonló párbeszédben bíztak volna a veszprémiek a bővítése miatt is, A kiskunhalasi börtön február végi ünnepélyes átadásán Pintér Sándor belügyminiszter arról számolt be, öt új intézet építésének előkészületei után a települések önkormányzataival folynak az egyeztetések a további börtönépítésekről. Március 5-én aztán megjelent a kormányrendelet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a tíz településen történő börtönépítéseket. Ez adott felmentést a BVOP-nak az engedélyeztetéshez kapcsolódó önkormányzati hatáskörű egyeztetések: az építészeti-műszaki, a tervpályázati, a településképi véleményezési, a településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény beszerzése alól. A kormány ezzel szabad kezet adott a belügynek, az önkormányzatokat megfosztotta a területükön létesülő új intézménnyel kapcsolatos véleményezési joguktól is.
Mindezek ismeretében pozitív fejlemény volt, hogy a BVOP közlése szerint a börtön építéséről tájékoztatták a veszprémi önkormányzatot: "A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának tájékoztatása megtörtént" – tudatta lapunkkal a BVOP.
Veszprém fideszes polgármestere, Porga Gyula ugyanakkor kérdésünkre nem számolt be a BVOP-val történt kommunikációról: "Nem történt egyeztetés a Főépítészi Csoporttal, de erre nem is volt szükség, mert a 34/2020.(III.5.) Kormányrendelet 2. és 3.§-a alapján kiemelt beruházásnak minősül a börtön bővítése. Ezekkel a beruházásokkal összefüggésben el lehet térni a helyi építési szabályzat jelenlegi beépítési paramétereitől és településképi véleményezési eljárást (tervtanácsi véleményezést) sem kell lefolytatni. Ennek megfelelően – kiemelt országos beruházásként – nem érinti a bővítés közvetlenül sem a hivatali, sem az önkormányzati jóváhagyást."
Hogy a BVOP részéről nem történt értesítés, azt a veszprémi főépítész is megerősítette városrész DK-s önkormányzati képviselőjének. "Horváth Gábor válaszában azt írta, a börtönberuházásról Veszprém város főépítészeként semmilyen tudomása nincs, azzal kapcsolatban nem kereste meg senki. Arról sem rendelkezett információval, hogy önkormányzatnak egyáltalán van-e tudomása róla" – idézte lapunknak Katanics Sándor a főépítészt, aki így azt sem tudta megmondani, a börtöntelek mely részére helyezik el a konténer épületrészeket, és az milyen módon látható a 82-es út felől. Katanics Sándor számára elfogadhatatlan, hogy a veszprémi önkormányzat megkerülésével zajlik a börtönbővítés, az eljárást a rendkívüli jogrend elrendeléséhez hasonlította. "Mivel a börtönépítésekre vonatkozó kormányrendelet március 5-én jelent meg, nem túlzás azt állítani, hogy már a vírusveszély hivatalos életbe léptetése előtt is élt a rendkívüli jogrend, hiszen nem érdekelte a kormányt sem a tervtanács, sem a főépítész, sem a rendezési tervben leírtak és az önkormányzati testület álláspontja sem. Enyhén szólva is aggályos a demokratikus működési rend felszámolása ebben az esetben is" – összegezte véleményét a narancs.hu-nak.
A kormányrendelet a kádártai városrész településrendezési övezetének besorolását is átírta a börtön telephelyén: az addig érvényes 40 százalékos beépíthetőséget a duplájára, 80 százalékra emelte.
