Még ingyen sem kell egy civil jobbító javaslata

Szolnok egyik legégetőbb, rendezetlen közlekedési problémájának megoldására tett javaslatot egy helyi mérnök. A tervet elküldte az önkormányzatnak és a város fideszes országgyűlési képviselőjének, akik megköszönték, de ennél több nem történt. Pedig szakemberek szerint segítene orvosolni a Szabadság téri körforgalomnál csúcsidőben kialakuló áldatlan állapotot.

A Legélhetőbb magyar város büszke címével rendelkező Szolnok akár a katasztrófaturisták zarándokhelye is lehetne.

Az alföldi megyeszékhely számos furcsasággal rendelkezik, ami a borzongást kedvelőket a városba csábíthatná. Ilyen például a szinte mindennapossá váló számos vízcsőtörés, a viharok után elárasztott utcák és közúti aluljáró, illetve az országban egyedülállónak mondható bonyolult körforgalom a Tisza-híd lábánál, aminek semmi köze a körhöz. 

"Az sem volt normális, aki a balra kanyarodás lehetőségét lezárta." Ezt egy helybeli fuvarozó mondta lapunknak a sajátos Szabadság téri csomóponttal kapcsolatban. A szolnoki "körforgalom" az országban egyedülállónak mondható, ennél bonyolultabbat nemigen találni. Fontossága ezért kiemelkedő, mert ez a tér vezeti fel közvetlenül a forgalmat Szolnok egyetlen belvárosi Tisza-hídjára a városközpont felől. Több fontos, forgalmas út csomópontja, aminek megfelelő kialakításával képtelen megbirkózni a város.

Régebben itt teljesen normális körforgalom volt. Korabeli fotókon legalábbis ez látszik. Igaz, akkor a gépjárműforgalom sem volt olyan mértékű, mint napjainkban. A képeken feltűnő, hogy autót nem vagy alig látni.

 

A szolnoki Szabadság tér a Tisza-híd 1962-es átadásakor

Mint a török időkben, most is még mindig csak egy belvárosi Tisza-híd biztosítja az átkelést a Tiszán innen és túli részek között. A hídra a fel- és lehajtás a Tiszán innen lévő részre, a Szabadság térre nem egyszerű, bár annak tűnik. Fokozza a helyzet abszurditását, hogy egy időben a képletes körforgalmat jelzőlámpákkal irányították, de amikor ezt akadályozó tényezőnek vélték, kikapcsolták. Még később az egyik kanyarodó sávot is lezárták, ezt a megoldást minősítette cikkünk elején az egyik szolnoki. (A körforgalommal kapcsolatos közlekedési problémákat cikkünk második felében részletezzük.)

Erre a minden erre közlekedőt próbára tevő áldatlan állapotra talált ki megoldásokat egy helyi lokálpatrióta. Hargitai László mérnök komplett tanulmánytervet készített azért, hogy segítsen a közlekedőkön. Javaslatát egy helyi közösségi oldalon osztotta meg. 

Hogy kellene megváltoztatni a Szabadság tér forgalmát?

Úgy, hogy a jelenleg meglévő több keresztezési pont számát csökkenteni kéne, ezzel a forgalom is felgyorsulhatna. Az autók nem torlódnának fel, a dugók kialakulásának lehetősége csökkenne. Fontos szempont, hogy a városon belül nincs másik tiszai átkelő. Szalay Ferenc fideszes polgármester legalább tíz éve dobta be a köztudatba, hogy új belvárosi hidat építenek a Csáklya utcánál. Az ígéret azóta masszívan tartja magát. Az átkelő tervezése nemrég elkezdődött ugyan, de megvalósítása évekbe telik majd. 

E híd elkészültéig Hargitai László átmeneti megoldásnak, forgalmi szempontból könnyítésnek szánta javaslatát. A mérnök terve hét pontból áll, a leggyorsabban, legkevesebb pénzből megvalósíthatótól kezdve a legköltségesebbig.

Az első változatban a tizenkét kereszteződési pont nyolcra csökkenne, a hetedikben kettőre.

Utóbbi megoldással a Szabadság tér áteresztőképessége jelentősen megnőne, gyorsulhatna a közlekedés. Hargitai László szerint ráadásul az áthaladás is biztonságosabb lehetne. A szakember lapunknak kifejtette, bármelyik változat valósulna meg, lényegesen jobb közlekedést eredményezne a jelenleginél. 

Hargitai László elküldte javaslatát a város vezetőinek és Kállai Mária fideszes országgyűlési képviselőnek, aki telefonon megköszönte a terveket. A képviselőtől azt a választ kapta, hogy Fejér Andor fejlesztésért felelős alpolgármester keresni fogja, de ez eddig még nem történt meg. Most itt tart az ügy.

Hargitai úr önkéntes munkáját tisztelettel megköszöntük, megkeresését továbbítottam Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére. Tisztelettel kérem, bővebb információért forduljon a hivatalhoz, szakmai kérdésekben pedig a Magyar Közút szakembereihez - közölte érdeklődésünkre Kállai Mária.

Pedig lehetne reménysugár. Korábban ugyanis éveken át próbálta elérni egy szolnoki lakos, hogy a városközpont egy forgalmas kereszteződésben, a Baross és Szapáry utca találkozásánál lehessen balra fordulni. Pofonegyszerű javaslata sokáig süket fülekre talált, aztán egyszer csak láss csodát, a városházán leesett a tantusz és simán megvalósult a civil elképzelés.

Az önkormányzat szerint előbb azt a forgalmat kell megszámolni, ami amúgy is láthatóan nagy

"Az Ön által említett közlekedési csomópont átalakítása egy összetett, s nem kizárólag tervezőmérnöki kérdés" - közölte lapunkkal Pókász Endre, a szolnoki önkormányzat sajtószóvivője. "A Hargitai László által javasolt megoldás értékes, köszönjük neki. Ám készítésekor neki sem álltak rendelkezésére forgalomszámítási adatok az egész város területéről. Ennek a rendszernek a kiépítése idén megvalósulhat, ezt követően rengeteg pontos adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a megfelelő döntést meghozzuk az újabb forgalmi átalakításokról" - tette hozzá a városházi sajtós.

 

Délután 4 óra múlt, kezdődik a csúcsforgalom a Szabadság téren. Ha a 4-es főút elkerülő szakaszán baleset történik, a forgalmat a városba terelik. Akkor van csak igazán dugó

 

Fotó: A szerző felvétele

Pókász Endre hangsúlyozta: a jövő év elejére elkészül az M4-es szolnoki elkerülője, ami várhatóan érezhetően befolyásolja majd a városon áthaladó forgalmat, új irányvonalakat jelöl ki az itt élő autósok számára is. (Ehhez ugyanakkor érdemes hozzátenni, ahogy eddig a déli elkerülőt, ezután az északit sem fogják sokan használni csak azért, hogy több kilométert kerülve átjussanak a Tiszán.) 

"A Szolnokot elkerülő körgyűrű kialakulása, a Csáklya úti híd megépülése együttesen alakítja ki a forgalmi rendszert, ezek ismeretében kell majd döntenünk újabb átalakításokról, mert ellenkező esetben minden megoldás csak tűzoltás lenne. Szolnok városának az az érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, mely a lehetőségekhez és az adottságokhoz mérten a lehető legjobb alternatívát kínálja" - közölte a sajtószóvivő.

Szolnok településszerkezetét az határozza meg, hogy a város a Tisza-Zagyva és a Budapest-Debrecen vasútvonal által határolt területen alakult ki. Egyetlen főútvonala volt, a 4-es számú, ami a városon át vezetett. "Ennek a városból való kivezetése segített a helyzeten, ugyanakkor a motorizáció nagyot fejlődött a személygépkocsik számának emelkedésével. Azóta elég sokat változott az úthálózat, de egyik sem oldotta meg a városi közlekedést az egyes városrészek között" - emelte ki Hargitai László.

A mérnök felsorolta, hol követtek el hibákat az elődök, hol szabták szűkre az útvonalakat, ami miatt ma több helyen is bedugul a város forgalma. "Véleményem szerint a legnagyobb hiba akkor történt, amikor az 1960-as években a Tisza-hidat újjáépítették. Ekkor lett volna lehetőség a négysávos híd megépítésére. Ez elmaradt. Most már nincsen lehetőség a szélesítésre" - mondta a szakember.

Szolnok közlekedésszervezése, úthálózata a főváros és a vidék közötti különbség szempontjából is értelmezhető. Míg Budapesten már a dualizmus éveiben sugárutakat építettek, amelyek részben ma is megfelelően bonyolítják a forgalmat, Szolnok lényegében beleragadt a múltba. Jellemző, hogy a keleti-nyugati ütőérnek számító 4-es főút nemzetközi forgalma egészen a rendszerváltásig Szolnok főútcáján dübörgött át. Naponta több tízezer személyautó, kamion terhelte a belvárost. 

Ez változott meg azzal, hogy 1992-ben átadták a 4-es főút déli elkerülő szakaszának egy fontos elemét, a Tiszán átívelő Szent István hidat. Ezzel az átmenő forgalom legalább kikerült a városból. Csakhogy időközben jelentősen felduzzadt a helyi gépjárműállomány. Ugyanakkor továbbra is egy belvárosi közúti átkelő maradt a Tiszán. Nehezítette a helyzetet, hogy a város a járművek elől lezárta a korábbi 4-es főút belvárosi szakaszát, a Kossuth teret, amit letérköveztek. A helyi forgalmat gyakorlatilag pár utcába terelték, ezek futnak össze a Szabadság térbe. 

A város időközben a Tisza túloldalán elterülő szandaszőlősi kertvárosi részen terebélyesedett tovább. E két részt egy híd köti össze, ennek "előszobája" a Szabadság tér, ezen át ingázik a város reggel és délután a belvárosban lévő intézményekbe, hivatalokba, üzletekbe és vissza. Megmaradt tehát az áldatlan helyzet, a reggeli és délutáni dugó. 

Túlbonyolított körforgalom

A város közlekedési helyzete a Tisza- és Zagyva-híd találkozásánál, a Szabadság téren csúcsidőben kritikus. Bana Béla, a Magyar Autóklub Szolnoki Kirendeltségének elnöke szerint az ide csatlakozó utakon a forgalom mind a négy irányból jelentősen feltorlódik, több kilométeres sorok alakulnak ki. A Szabadság téren lévő, két központú, egymásba fonódó, dupla útkereszteződés a jelenlegi nagy forgalmat nem képes levezetni.

A négy behajtó irány és a tizenkét kihajtási lehetőség túlbonyolított, valamint nem képes a nagy forgalmat szétosztani.

A szakember szerint a jövőben még rosszabb lehet a helyzet. Bana Béla úgy vélte, szükségtelen forgalomszámlálás, statisztika, elég csak rendszeresen közlekedni ahhoz, hogy észrevegyük, egyre több jármű van az utakon. Szerinte is sürgősen új Tisza-hídra van szükség, addig is az azonnali megoldást abban látja, hogy a lezárt Kossuth teret megnyitják, illetve átépítik a Szabadság tér csomópontjait.

"Minthogy nem vagyok tervező szakember, csak gyakorló közlekedő szolnoki lakos, jómagam Hargitai László hetedik számú komplex tervezetét találtam a legmegfelelőbb megoldásnak" - mondta Bana Béla.

 

Szolnok térképe. Középen zölddel a Szabadság tér, lilával és kékkel a régi, városon áthaladó 4-es fóút vonala. A térképen jól látszik, hogy a város a Tisza és az 1847. szeptember 1-jén az országban másodikként átadott vasútvonal közé ékelődött. Az eleinte csak a Tisza és Zagyva torkolatánál elterülő pár ezer lakosú helység fokozatosan terjeszkedett. Pár évtizede megépült északon a Széchenyi-lakótelep, délen pedig a szandaszőlősi városrész népesült be (a térképen sárgával aláhúzva) 

 

Egy másik, lapunknak név nélkül nyilatkozó közlekedési-műszaki szakértő szerint Szolnok településszerkezete és a Tisza kapcsolata teljesen egyedi közlekedésfejlesztési terv készítését igényli. A forgalomtechnikai szakmérnök kiemelte, a két szolnoki városrész - a Tiszán inneni és a Tiszán túli - egyaránt intenzíven fejlődik. Ez indukálja a forgalmat, ami folyamatosan növekszik. A Baross Gábor-díjas közlekedéstervező aláhúzta, a "fejlesztések" ötletszerűek, látványos esetekre szűkültek, nem foglalkozva azok környezeti hatásával. A szakember úgy vélte, a Szabadság téren kialakított és jelzőtáblával kijelölt körforgalom volt az egyetlen használható megoldás, de szanálási gondok miatt csak részben valósulhatott meg. A szakirodalom szerint ugyanis a két hídfőben egy-egy gyűjtő-elosztó funkciójú csomópontnak kell épülni, de ez elmaradt. A mérnök elmondta még, a második városi Tisza-híd - tehát nem elkerülő út és nem az M4-es - nélkül az adott probléma kezelhetetlen.