Az ország legkisebb strandjára talált Szántódon Hadházy Ákos. A képviselő keddi Facebook-posztja szerint egy zsebkendőnyi helyen juthatnak le a vízhez Szántód keleti felén a nyaralók. (Kísértetiesen hasonló a helyzet, mint valamivel arrébb, Balatonvilágoson, ahol a hajdani pártüdülő, a mai Club Aliga foglalja el a település vízpartjának javarészét.) A szomszédos gigaberuházás, a nemrég óta vendégeket fogadó Balaland előtt lenne bőven hely a strandolásra a köz számára.
Van, akinek strand
Csakhogy a NER-közeli apartmanhotel előtti parti területet kerítés zárja el a „pórnép” elől, annak ellenére, hogy a település szabályozási tervében az az 500 méter hosszú, 10 méter széles parti sáv be nem építhető közterületként szerepel. Az önkormányzat kifejezetten úgy egyezett meg évekkel ezelőtt a Balaland építtetőivel: azt a parti sávot szabadon is hagyják. A Narancs.hu munkatársa is a helyszínen járt kedden, és azt tapasztalta: szabad parti sétány valóban nincs, a gigaberuházás kerítése a vízig ér, valamint egy egyelőre zárt kaput is felleltünk a kerítésen. Ahogyan korábban a Balatontipp.hu információs portálnak a befektetők válaszolták, a Balaland területe jelenleg is építési terület, így azt a köz számára nem lehet megnyitni. Apró szépséghibája a történetnek, hogy az apartmanlakások lassanként benépesülnek, egyre többen költöznek be, és a lakók bizony ezekben a napokban is strandként használják a Balaland előtti területet. A beruházó kialakított egy keskeny lejárót, ami a kerítés mellett vezet a Balaton vizéhez, azt valóban bárki használhatja és esetleg megcsodálhatja a naplementét, strandként, szabad parti sávként azonban az aligha értelmezhető.
A helyzet tehát, amit az arra sétáló szántódiakkal együtt rögzítettünk kedden:
a parti területet a köz egyelőre nem használhatja, csak aki fizetett (az apartmanlakásokért és a napozóágyakért, a helyiek szerint utóbbiakért is borsos árat); számukra az a rész voltaképpen strand, nekik szabad az ott-tartózkodás az állítólagos építési területen.
A révhez vezető út mellett, tehát nem a Balaton felől egyébként valóban láttunk olyan épületet is, ami még fel van állványozva, tehát miden bizonnyal még nem készült el.
Akár jogi úton is
Vizvári Attila szántódi polgármester korábban azt nyilatkozta a Balatontippnek: ha kell, jogi úton érvényt szerezve, de ragaszkodnak a 10 méteres parti sáv kinyitásához az építkezés hivatalos befejezése után, ami előreláthatólag 2022 nyara. Közben ez a dátum elérkezett; a hirbalaton.hu tudta most megszólaltatni Szántód első emberét, aki azt mondta, már többször kérték a fejlesztőtől, nyissa meg a parti sávot, aminek eddig nem tett eleget, arra hivatkozva, hogy nagy része építési terület. A polgármester is látja, hogy az apartmanházakat idő közben átadták, a lakók beköltöztek és napozóágyakat helyeztek ki a partra – az „építési területre”.
A turizmus.com szerint 109 ötcsillagos szobát is kínálnak majd, elsősorban a kisgyermekes családokat megcélozva. A közel 7 milliárd forint pályázati finanszírozási forrással megvalósuló FamilyPark a szállodával egy időben nyitja meg kapuit, ezzel lesz teljes a szántódi révtől néhány száz méterre, 5,5 hektáron megvalósuló Balaland apartmantelep, luxusszálloda és családi élménypark, az egész Balaton-part egyik legszebb panorámájú ingatlanán.
Eltűnt a nád
SZOT-üdülő és gyermeküdülő működött a Balaland mai területére közel száz éve épített ingatlanban, a háború előtt Horthy Miklós Cserkésztáborként üzemelt, a rendszerváltás óta azonban üresen állt, hatalmas elzárt részként a kicsiny Szántód Balaton-partján. A helyiek által Panoráma üdülőnek emlegetett komplexum csak néhány éve kelt el, előtte a CIB-csoport tulajdonát képezte, akkoriban 1,3 milliárd forintért hirdették eladásra.
Az egykori Panoráma üdülő ingatlana egyébként valaha helyi védelem alatt állt. A 24.hu-nak azt nyilatkozta a korábbi szántódi jegyző: 2012-ben került le a védettség a területről; nem emlékszik már az indoklására, de nyilván valamelyik akkori befektetőjelölt kérésére.
Azt pedig annak idején a Narancs.hu is megírta: ahogy elkezdődött a Balaland-terület „előkészítése”, közel négyezer négyzetméternyi balatoni nádas tűnt el egy év leforgása alatt – olvasónk műholdas fényképfelvételekkel dokumentálta az eseményeket időrendi sorrendben –, ami által száz méter szabad Balaton-partot „nyert” a beruházó. A hatóságok szerint azonban „minden rendben volt”. De kik is a beruházók? A 444 azt írta a közelmúltban: a korábban a Club Aligában is érdekelt Appeninn cég (eredetileg Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltsége) mellett a DLHG, mely a Mészáros Lőrinchez és Matolcsy György bizalmi embereihez is „bekötött” Szepesi Richárd hotelfejlesztőé.
„Mindenki szereti a Balatont”
A helyiek közül egyébként többen is gyors kerítésbontásban reménykednek, arra utalva, hogy a Club Aliga befektetői is visszakoztak azt követően, hogy Lázár János felszólalt a parlamentben „Balaton-ügyben”. Lázár egyebek között azt mondta, hogy „biztosítani kell a »közhozzáférést« a Balatonhoz”. A miniszter Szabó Rebeka kérdésére reagált így. A párbeszédes képviselő kritizálta, hogy a NER „a nádasokból tóparti telkeket, az öblökből és torkolatokból vitorláskikötőket, a kempingekből luxus lakóparkokat, a parti sétányokból szállodákat épít”. Úgy vélte, egyre kevesebb a sokak számára hozzáférhető tópart, és ezzel együtt egyre több a csak drága belépővel elérhető terület. A képviselő szerint az oligarchiáknak adott támogatásoknak és a beruházásoknak árfelhajtó hatása van, ezért úgy látja, már magasabbak az árak a Balatonnál, mint a horvát tengerparton. A zöldpolitikus azt is hangsúlyozta, hogy a balatoni víz jó minőségének megőrzéséhez a tó ökoszisztémáját kell megőrizni. Meglátása szerint a NER évről évre „egyre nagyobb területet iktat ki a tó immunrendszeréből”.
Lázár János beruházásokért felelős miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy „a Balaton Európa egyik legfontosabb természeti kincse”, és állítása szerint ő maga és a kormány is kiemelten fontosnak tartja a balatoni természet megóvását. „Mindenki szereti a Balatont, a szegények és gazdagok is szeretnének a Balatonnál nyaralni – mondta. – Komoly gazdasági és társadalmi érdek, hogy minden magyar honfitársunk eljuthasson a Balatonra, aminek érdekében a tárcák számos szociális programot indítottak.” Lázár ugyanakkor hozzátette azt is, nagyon nehéz összeegyeztetni a zöld szempontokat a folyamatos fejlődés iránti igénnyel. Hiszen „a magyarok óriási számban szeretnének a Balatonra menni, jó szállodákban akarnak lenni és szerencsére van pénzük erre. Ugyanakkor fontos szempont a helyiek érdeke, természeti értékek iránti ragaszkodása, a közhozzáférés is.”
Nos, ez a „közhozzáférés” Szántódon mindössze egy kerítésszakasz elbontását, vagy talán csak a kapu kinyitását jelentené. Megkérdeztük az Appeninnt, tervezik-e a szabad parti sétány biztosítását és ha igen, mikor. Amint válaszolnak, közöljük.
