Fotókon a milliárdos NER-közeli balatoni beruházás, ami mellett csak úgy pusztul a nádas

Kis-Magyarország

Igencsak szerencsés az a Balaton-parti befektető, aki közel 3 milliárdos állami támogatással készül felhúzni a Balaland nevet kapott hotelt, luxus lakó- és élményparkot. A kilátást zavaró hatalmas nádas ugyanis egyetlen röpke év alatt megbetegedett és teljesen elhalt. A hatóságok szerint ebben semmi különös nincs, a nádas már csak ilyen: pusztul.

„A lakások 60 százaléka már elkelt” – hirdeti a tábla Szántódon.

A Balaton-part egyik legszebb fekvésű, 5,5 hektáros ingatlanán – karnyújtásnyira a Tihanyi-félszigettől – a hirdetés szerint jövőre készül el a tópart egyik legnagyobb szabású beruházása, amelyet a Kisfaludy nevet viselő, szálláshely-fejlesztési programból is alaposan, 2,999 milliárddal támogatott meg a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Négyezer négyzetméter nád eltűnt

Szántódi olvasónk műholdas fényképfelvételek segítségével végigkövette a beruházás „előkészületeit”, amelynek során 2017 júniusa és 2018 májusa között 3742 négyzetméter nádas „tűnt el”, s lett így az addig csak 194 méter nádastól mentes partból 291 méternyi, a vízre szabad kilátást biztosító szakasz a luxuslakópark számára.

2018. május: itt már nincs a nádas

2018. május: itt már nincs a nádas

Fotó: narancs.hu

Környezetvédő olvasónk úgy gondolta, ilyen mértékű természetkárosítás akár büntetőjogi következményekkel is járhat. Ezért bejelentést tett a hatóságoknál, mire a Veszprém Megyei Kormányhivatal veszprémi járási hivatala idén májusban büntetőfeljelentést tett ismeretlent tettes ellen természetkárosítás gyanúja miatt.

Az ügyben a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytatott nyomozást, amely nemrég le is zárult. Az eljárás eredményéről a járási hivatal értesítette a panaszosunkat, s ebből kiderült: a vízirendészeti kapitányság szerint nem történt természetkárosítás. Így bűncselekmény sem, ezért az eljárást megszüntették.

A vízirendészet határozatából kiderül, hogy a nyomozás során megkeresték az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségét is. Azt próbálták kideríteni, hogy az épülő szántódi üdülőkomplexumnál végzett munkálatok az általuk kiadott mederkezelői hozzájárulásban foglaltak szerint zajlottak-e, illetve amennyiben nem, úgy a jogellenes beavatkozás mértéke jelentősnek minősül-e.

Az ok "nem ismert"

A vízügyi igazgatóság válaszában elismerte, hogy a szántódi ingatlan előtti vízterületen valóban eltűnt a nádas jelentős része, azonban ez a jelenség a déli parton sem ismeretlen, merthogy több helyen pusztul, erodálódik a nádas, amelynek oka jelenleg nem ismert. Magyarán szinte az összes létező, érintett hatóságot bevonták, hogy aztán közös erővel megállapítsák: a kérdéses területen "természetkárosítás gyanúja nem merült fel".

Ugyanakkor a névtelenséget kérő olvasónk tucatnyi fényképfelvétellel bizonyítja: 2017 júniusában vígan zöldellt még a nádas, mire azonban az építkezés megkezdődött, 2018 májusára nyom nélkül eltűnt.

Látványterv: milliárdokból ilyen lesz

Látványterv: milliárdokból ilyen lesz

Fotó: Balaland.hu

A vízügy szerint tehát megtörténhet, hogy egy jó állapotban lévő, a pusztulásnak még a jeleit sem mutató nádas egyik évről a másikra hirtelen "megbetegszik", majd nemcsak pusztulásnak indul, hanem teljesen eltűnik. Mi több, ez a jelenség „a déli parton sem ismeretlen”.

Érdekes, hogy ez a sajátos nádpusztulás, ez a különleges "betegség" elsősorban azóta terjed a Balaton-parton, hogy egyes, a NER-rel szoros kapcsolatot ápoló befektetők megjelentek a magyar tengernél.

Az ellopott Balaton

Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni. A tömegek nyaralóhelyéből az elmúlt években egyre inkább a kiváltságosok pihenőhelyévé vált a Balaton. Kormányközeli és egyéb jól menő vállalkozók vásárolják fel a legjobb telkeket, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel.

„Senki nem költ luxusingatlanra, ha annak parti része „náddzsungelre” nyílik, de valamit valamiért: nád nélkül kiváló vízminőség sincs” – nyilatkozta nemrég Zlinszky András biológus, az MTA tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa. Úgy véli, „a mostani beépítettség már a természet által tolerálható mérték határán van, és a helyzet egyre rosszabb lesz: az újabb és újabb vízparti beruházások nagy része a nádasok – sokszor engedély nélküli – pusztításával jár együtt.”

Harminc hektárral kevesebb nád

Tavaly 1200 hektárnyi nádast írtak össze a Balaton körül – ez 30 hektárral kevesebb, mint az öt évvel korábbi állapot volt. Pedig a szakemberek szerint a nádas elősegítheti a talajvízkészletek feltöltődését, óvja a partot az eróziótól, és erejéhez mérten visszatartja a tó kiöntését is.

A nádas hűlt helye és a 291 méteres partszakasz

A nádas hűlt helye és a 291 méteres partszakasz

Fotó: narancs.hu

De a legfontosabb, hogy kivételes élőhelyet biztosít, és így döntő fontosságú a tó ökológiai sokféleségének fenntartásában – olyannyira, hogy amint a nádasok pusztulása elér egy szintet, az akár a Balaton ökológiai rendszerének összeomlását is magával hozhatja” – írta a Magyar Narancs az idei szezon eleji Balaton-mellékletében.

Megfogyva bár, de susog: veszélyben a balatoni ökoszisztéma

A nádas nem csupán értékes élőhely, de elengedhetetlen a Balaton megfelelő állapotának megőrzése szempontjából is. Ennek dacára irtják, rendületlenül. Napjainkban az édesvízi növényzet és a hozzájuk tartozó élővilág megóvása kulcsfontosságú, a természetes tavak, így a Balaton egészséges működése szempontjából egyenesen létkérdés.

Gigaépítkezések és milliárdok

Siófok, Balatonakali, Balatonfűzfő – sorolhatnánk az elmúlt időszaknak azokat a „látványos” nádpusztításait, amelyeknek komoly visszhangja volt a sajtóban, és amelyek mögött szinte kivétel nélkül valamilyen parti gigaépítkezés állt. A nagyok sorában is a legnagyobb azonban jelenleg a szántódi Balaland.

A közel 3 milliárdos állami támogatást kapott fejlesztésről nemrég a Napi.hu kiderítette: „NER-közeli” a beruházó. A szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft.

Szepesi, Mészáros, Matolcsy

A beruházások szálai a budapesti Belvárosban székelő DLHG Invest Zrt-ben futnak össze, ebben a cégben pedig igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. A többségi részesedés Kante Awa nevén van. Szepesi Richárd akkor lett szélesebb körben ismert, amikor eladta a hegyaljai Andrássy Hotelt Mészáros Lőrinc cégének.

Nagyban folyik az építkezés

Nagyban folyik az építkezés

Fotó: A szerző felvétele

Feleségéről, Kante Awáról pedig a 24.hu írta meg, hogy édesanyja Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Már 2000-ben közigazgatási államtitkár lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.

(Címlapfotónk: a 2017 júniusi műhold-felvételen látszik, hogy még megvolt a nád.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.