Fotókon a milliárdos NER-közeli balatoni beruházás, ami mellett csak úgy pusztul a nádas

Kis-Magyarország

Igencsak szerencsés az a Balaton-parti befektető, aki közel 3 milliárdos állami támogatással készül felhúzni a Balaland nevet kapott hotelt, luxus lakó- és élményparkot. A kilátást zavaró hatalmas nádas ugyanis egyetlen röpke év alatt megbetegedett és teljesen elhalt. A hatóságok szerint ebben semmi különös nincs, a nádas már csak ilyen: pusztul.

„A lakások 60 százaléka már elkelt” – hirdeti a tábla Szántódon.

A Balaton-part egyik legszebb fekvésű, 5,5 hektáros ingatlanán – karnyújtásnyira a Tihanyi-félszigettől – a hirdetés szerint jövőre készül el a tópart egyik legnagyobb szabású beruházása, amelyet a Kisfaludy nevet viselő, szálláshely-fejlesztési programból is alaposan, 2,999 milliárddal támogatott meg a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Négyezer négyzetméter nád eltűnt

Szántódi olvasónk műholdas fényképfelvételek segítségével végigkövette a beruházás „előkészületeit”, amelynek során 2017 júniusa és 2018 májusa között 3742 négyzetméter nádas „tűnt el”, s lett így az addig csak 194 méter nádastól mentes partból 291 méternyi, a vízre szabad kilátást biztosító szakasz a luxuslakópark számára.

2018. május: itt már nincs a nádas

2018. május: itt már nincs a nádas

Fotó: narancs.hu

Környezetvédő olvasónk úgy gondolta, ilyen mértékű természetkárosítás akár büntetőjogi következményekkel is járhat. Ezért bejelentést tett a hatóságoknál, mire a Veszprém Megyei Kormányhivatal veszprémi járási hivatala idén májusban büntetőfeljelentést tett ismeretlent tettes ellen természetkárosítás gyanúja miatt.

Az ügyben a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytatott nyomozást, amely nemrég le is zárult. Az eljárás eredményéről a járási hivatal értesítette a panaszosunkat, s ebből kiderült: a vízirendészeti kapitányság szerint nem történt természetkárosítás. Így bűncselekmény sem, ezért az eljárást megszüntették.

A vízirendészet határozatából kiderül, hogy a nyomozás során megkeresték az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségét is. Azt próbálták kideríteni, hogy az épülő szántódi üdülőkomplexumnál végzett munkálatok az általuk kiadott mederkezelői hozzájárulásban foglaltak szerint zajlottak-e, illetve amennyiben nem, úgy a jogellenes beavatkozás mértéke jelentősnek minősül-e.

Az ok "nem ismert"

A vízügyi igazgatóság válaszában elismerte, hogy a szántódi ingatlan előtti vízterületen valóban eltűnt a nádas jelentős része, azonban ez a jelenség a déli parton sem ismeretlen, merthogy több helyen pusztul, erodálódik a nádas, amelynek oka jelenleg nem ismert. Magyarán szinte az összes létező, érintett hatóságot bevonták, hogy aztán közös erővel megállapítsák: a kérdéses területen "természetkárosítás gyanúja nem merült fel".

Ugyanakkor a névtelenséget kérő olvasónk tucatnyi fényképfelvétellel bizonyítja: 2017 júniusában vígan zöldellt még a nádas, mire azonban az építkezés megkezdődött, 2018 májusára nyom nélkül eltűnt.

Látványterv: milliárdokból ilyen lesz

Látványterv: milliárdokból ilyen lesz

Fotó: Balaland.hu

A vízügy szerint tehát megtörténhet, hogy egy jó állapotban lévő, a pusztulásnak még a jeleit sem mutató nádas egyik évről a másikra hirtelen "megbetegszik", majd nemcsak pusztulásnak indul, hanem teljesen eltűnik. Mi több, ez a jelenség „a déli parton sem ismeretlen”.

Érdekes, hogy ez a sajátos nádpusztulás, ez a különleges "betegség" elsősorban azóta terjed a Balaton-parton, hogy egyes, a NER-rel szoros kapcsolatot ápoló befektetők megjelentek a magyar tengernél.

Az ellopott Balaton

Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni. A tömegek nyaralóhelyéből az elmúlt években egyre inkább a kiváltságosok pihenőhelyévé vált a Balaton. Kormányközeli és egyéb jól menő vállalkozók vásárolják fel a legjobb telkeket, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel.

„Senki nem költ luxusingatlanra, ha annak parti része „náddzsungelre” nyílik, de valamit valamiért: nád nélkül kiváló vízminőség sincs” – nyilatkozta nemrég Zlinszky András biológus, az MTA tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa. Úgy véli, „a mostani beépítettség már a természet által tolerálható mérték határán van, és a helyzet egyre rosszabb lesz: az újabb és újabb vízparti beruházások nagy része a nádasok – sokszor engedély nélküli – pusztításával jár együtt.”

Harminc hektárral kevesebb nád

Tavaly 1200 hektárnyi nádast írtak össze a Balaton körül – ez 30 hektárral kevesebb, mint az öt évvel korábbi állapot volt. Pedig a szakemberek szerint a nádas elősegítheti a talajvízkészletek feltöltődését, óvja a partot az eróziótól, és erejéhez mérten visszatartja a tó kiöntését is.

A nádas hűlt helye és a 291 méteres partszakasz

A nádas hűlt helye és a 291 méteres partszakasz

Fotó: narancs.hu

De a legfontosabb, hogy kivételes élőhelyet biztosít, és így döntő fontosságú a tó ökológiai sokféleségének fenntartásában – olyannyira, hogy amint a nádasok pusztulása elér egy szintet, az akár a Balaton ökológiai rendszerének összeomlását is magával hozhatja” – írta a Magyar Narancs az idei szezon eleji Balaton-mellékletében.

Megfogyva bár, de susog: veszélyben a balatoni ökoszisztéma

A nádas nem csupán értékes élőhely, de elengedhetetlen a Balaton megfelelő állapotának megőrzése szempontjából is. Ennek dacára irtják, rendületlenül. Napjainkban az édesvízi növényzet és a hozzájuk tartozó élővilág megóvása kulcsfontosságú, a természetes tavak, így a Balaton egészséges működése szempontjából egyenesen létkérdés.

Gigaépítkezések és milliárdok

Siófok, Balatonakali, Balatonfűzfő – sorolhatnánk az elmúlt időszaknak azokat a „látványos” nádpusztításait, amelyeknek komoly visszhangja volt a sajtóban, és amelyek mögött szinte kivétel nélkül valamilyen parti gigaépítkezés állt. A nagyok sorában is a legnagyobb azonban jelenleg a szántódi Balaland.

A közel 3 milliárdos állami támogatást kapott fejlesztésről nemrég a Napi.hu kiderítette: „NER-közeli” a beruházó. A szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft.

Szepesi, Mészáros, Matolcsy

A beruházások szálai a budapesti Belvárosban székelő DLHG Invest Zrt-ben futnak össze, ebben a cégben pedig igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. A többségi részesedés Kante Awa nevén van. Szepesi Richárd akkor lett szélesebb körben ismert, amikor eladta a hegyaljai Andrássy Hotelt Mészáros Lőrinc cégének.

Nagyban folyik az építkezés

Nagyban folyik az építkezés

Fotó: A szerző felvétele

Feleségéről, Kante Awáról pedig a 24.hu írta meg, hogy édesanyja Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Már 2000-ben közigazgatási államtitkár lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.

(Címlapfotónk: a 2017 júniusi műhold-felvételen látszik, hogy még megvolt a nád.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.