Fotókon a milliárdos NER-közeli balatoni beruházás, ami mellett csak úgy pusztul a nádas

Kis-Magyarország

Igencsak szerencsés az a Balaton-parti befektető, aki közel 3 milliárdos állami támogatással készül felhúzni a Balaland nevet kapott hotelt, luxus lakó- és élményparkot. A kilátást zavaró hatalmas nádas ugyanis egyetlen röpke év alatt megbetegedett és teljesen elhalt. A hatóságok szerint ebben semmi különös nincs, a nádas már csak ilyen: pusztul.

„A lakások 60 százaléka már elkelt” – hirdeti a tábla Szántódon.

A Balaton-part egyik legszebb fekvésű, 5,5 hektáros ingatlanán – karnyújtásnyira a Tihanyi-félszigettől – a hirdetés szerint jövőre készül el a tópart egyik legnagyobb szabású beruházása, amelyet a Kisfaludy nevet viselő, szálláshely-fejlesztési programból is alaposan, 2,999 milliárddal támogatott meg a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Négyezer négyzetméter nád eltűnt

Szántódi olvasónk műholdas fényképfelvételek segítségével végigkövette a beruházás „előkészületeit”, amelynek során 2017 júniusa és 2018 májusa között 3742 négyzetméter nádas „tűnt el”, s lett így az addig csak 194 méter nádastól mentes partból 291 méternyi, a vízre szabad kilátást biztosító szakasz a luxuslakópark számára.

2018. május: itt már nincs a nádas

2018. május: itt már nincs a nádas

Fotó: narancs.hu

Környezetvédő olvasónk úgy gondolta, ilyen mértékű természetkárosítás akár büntetőjogi következményekkel is járhat. Ezért bejelentést tett a hatóságoknál, mire a Veszprém Megyei Kormányhivatal veszprémi járási hivatala idén májusban büntetőfeljelentést tett ismeretlent tettes ellen természetkárosítás gyanúja miatt.

Az ügyben a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytatott nyomozást, amely nemrég le is zárult. Az eljárás eredményéről a járási hivatal értesítette a panaszosunkat, s ebből kiderült: a vízirendészeti kapitányság szerint nem történt természetkárosítás. Így bűncselekmény sem, ezért az eljárást megszüntették.

A vízirendészet határozatából kiderül, hogy a nyomozás során megkeresték az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségét is. Azt próbálták kideríteni, hogy az épülő szántódi üdülőkomplexumnál végzett munkálatok az általuk kiadott mederkezelői hozzájárulásban foglaltak szerint zajlottak-e, illetve amennyiben nem, úgy a jogellenes beavatkozás mértéke jelentősnek minősül-e.

Az ok "nem ismert"

A vízügyi igazgatóság válaszában elismerte, hogy a szántódi ingatlan előtti vízterületen valóban eltűnt a nádas jelentős része, azonban ez a jelenség a déli parton sem ismeretlen, merthogy több helyen pusztul, erodálódik a nádas, amelynek oka jelenleg nem ismert. Magyarán szinte az összes létező, érintett hatóságot bevonták, hogy aztán közös erővel megállapítsák: a kérdéses területen "természetkárosítás gyanúja nem merült fel".

Ugyanakkor a névtelenséget kérő olvasónk tucatnyi fényképfelvétellel bizonyítja: 2017 júniusában vígan zöldellt még a nádas, mire azonban az építkezés megkezdődött, 2018 májusára nyom nélkül eltűnt.

Látványterv: milliárdokból ilyen lesz

Látványterv: milliárdokból ilyen lesz

Fotó: Balaland.hu

A vízügy szerint tehát megtörténhet, hogy egy jó állapotban lévő, a pusztulásnak még a jeleit sem mutató nádas egyik évről a másikra hirtelen "megbetegszik", majd nemcsak pusztulásnak indul, hanem teljesen eltűnik. Mi több, ez a jelenség „a déli parton sem ismeretlen”.

Érdekes, hogy ez a sajátos nádpusztulás, ez a különleges "betegség" elsősorban azóta terjed a Balaton-parton, hogy egyes, a NER-rel szoros kapcsolatot ápoló befektetők megjelentek a magyar tengernél.

Az ellopott Balaton

Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni. A tömegek nyaralóhelyéből az elmúlt években egyre inkább a kiváltságosok pihenőhelyévé vált a Balaton. Kormányközeli és egyéb jól menő vállalkozók vásárolják fel a legjobb telkeket, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel.

„Senki nem költ luxusingatlanra, ha annak parti része „náddzsungelre” nyílik, de valamit valamiért: nád nélkül kiváló vízminőség sincs” – nyilatkozta nemrég Zlinszky András biológus, az MTA tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa. Úgy véli, „a mostani beépítettség már a természet által tolerálható mérték határán van, és a helyzet egyre rosszabb lesz: az újabb és újabb vízparti beruházások nagy része a nádasok – sokszor engedély nélküli – pusztításával jár együtt.”

Harminc hektárral kevesebb nád

Tavaly 1200 hektárnyi nádast írtak össze a Balaton körül – ez 30 hektárral kevesebb, mint az öt évvel korábbi állapot volt. Pedig a szakemberek szerint a nádas elősegítheti a talajvízkészletek feltöltődését, óvja a partot az eróziótól, és erejéhez mérten visszatartja a tó kiöntését is.

A nádas hűlt helye és a 291 méteres partszakasz

A nádas hűlt helye és a 291 méteres partszakasz

Fotó: narancs.hu

De a legfontosabb, hogy kivételes élőhelyet biztosít, és így döntő fontosságú a tó ökológiai sokféleségének fenntartásában – olyannyira, hogy amint a nádasok pusztulása elér egy szintet, az akár a Balaton ökológiai rendszerének összeomlását is magával hozhatja” – írta a Magyar Narancs az idei szezon eleji Balaton-mellékletében.

Megfogyva bár, de susog: veszélyben a balatoni ökoszisztéma

A nádas nem csupán értékes élőhely, de elengedhetetlen a Balaton megfelelő állapotának megőrzése szempontjából is. Ennek dacára irtják, rendületlenül. Napjainkban az édesvízi növényzet és a hozzájuk tartozó élővilág megóvása kulcsfontosságú, a természetes tavak, így a Balaton egészséges működése szempontjából egyenesen létkérdés.

Gigaépítkezések és milliárdok

Siófok, Balatonakali, Balatonfűzfő – sorolhatnánk az elmúlt időszaknak azokat a „látványos” nádpusztításait, amelyeknek komoly visszhangja volt a sajtóban, és amelyek mögött szinte kivétel nélkül valamilyen parti gigaépítkezés állt. A nagyok sorában is a legnagyobb azonban jelenleg a szántódi Balaland.

A közel 3 milliárdos állami támogatást kapott fejlesztésről nemrég a Napi.hu kiderítette: „NER-közeli” a beruházó. A szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft.

Szepesi, Mészáros, Matolcsy

A beruházások szálai a budapesti Belvárosban székelő DLHG Invest Zrt-ben futnak össze, ebben a cégben pedig igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. A többségi részesedés Kante Awa nevén van. Szepesi Richárd akkor lett szélesebb körben ismert, amikor eladta a hegyaljai Andrássy Hotelt Mészáros Lőrinc cégének.

Nagyban folyik az építkezés

Nagyban folyik az építkezés

Fotó: A szerző felvétele

Feleségéről, Kante Awáról pedig a 24.hu írta meg, hogy édesanyja Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Már 2000-ben közigazgatási államtitkár lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.

(Címlapfotónk: a 2017 júniusi műhold-felvételen látszik, hogy még megvolt a nád.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.