Pécs

Még több politika a POSZT-ban

  • Stemler Miklós
  • 2012. március 16.

Kis-Magyarország

A pécsi Fidesz korábbi elnökét a helyi közgyűlés a színházi találkozó lebonyolításáért felelős cég társügyvezetőjévé nevezte ki. A döntést Vidnyánszky Attiláék készítették elő - mindeközben a kritikusokat szépen kitolják a rendszerből.

Veterán politikust nevezett ki a közgyűlés a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) lebonyolításáért felelős cég társügyvezetőjévé Révész Mária, korábbi városi Fidesz-elnök személyében. Révész még tudományos szocializmussal kezdte a rendszerváltás előtt, később az MDF színeiben alpolgármester lett, majd városi elnökségig vitte a pécsi Fidesz szervezetben, miközben a párt fővárosi országos kultúrpolitikusaival is jó viszonyt ápolt. A Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. új társügyvezetője személye akár garancia is lehet mind a POSZT megmaradására, mind annak „rendszerkonform” mivoltára.

Középre húzás

Az ország első számú színházi találkozóját ugyanis sok támadás érte a közelmúltban: egyesek panaszai szerint a POSZT túlságosan „bal-liberális” volt, ám a Jordán Tamás helyére érkező új fesztiváligazgató, Márta István vezetésével aztán megkezdődött a POSZT „középre terelése”, amelyre Vidnyánszky Attila szerint már csak a fesztivál túlélése érdekében is szükség volt. Ennek jegyében a Pécsi Önkormányzat és a Magyar Színházi Társaság mellett a POSZT Nkft.-ben tulajdonrészt vásárolt a Vidnyánszky által vezetett „jobboldali” színházi szervezet, a Magyar Teátrumi Társaság, és egyben társügyvezetőt is jelölt a cég élére Stenczer Béla mellé: Révész Máriát. Más kérdés, hogy a pécsi közgyűlés által február 23-án jóváhagyott döntésnek egyelőre nincs nyoma a cégbírósági adatokban, melyekben a Magyar Teátrumi Társaságot sem tüntették fel.

 

Révész Mária


Révész Mária

Fotó: MTI

A történész végzettséggel rendelkező, a rendszerváltás óta folyamatosan politizáló Révész bizonyos szempontból ideális választás a POSZT Nkft. élére, hiszen amellett, hogy mélyreható helyismerettel rendelkezik, a fideszes kultúrpolitika csinálóival is régi jó viszonyt ápol. Az MDF-ben induló, ám az ezredforduló környékén már a Fideszben vitézkedő Révész kihasználta egyre erősebb országos, elsősorban Várhegyi Attilához kötődő kapcsolatait, melynek eredményeképpen 2000-2002 között a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatóságának főigazgató-helyetteseként, 2003-tól pedig a parlamenti Fidesz-frakció Kulturális Kabinetjének szakértőjeként dolgozott. 2006-ban aztán immár a Fidesz színeiben lett újra pécsi önkormányzati képviselő és frakcióvezető, miután az elbukott 2006-os országgyűlési választást követően a párt városi elnökévé is megválasztották.

 

Konfliktusok Bánki Erikkel

Révész elnöksége éles belső konfliktusokkal járt, miután már jó ideje rossz viszonyban volt a párt dél-dunántúli erős emberével, a fürdőépítésben is jeleskedő Bánki Erik regionális pártigazgatóval. A helyi Fidesz ezzel együtt jelentősen erősödött elnöksége alatt – a korábbi polgármester, Toller László tragikus balesete után káoszba hullott MSZP önsorsrontásának köszönhetően. A 2009-es időközi választás után azonban Révész számára nem sok babér termett, leszámítva a kulturális bizottság – finoman fogalmazva nem túl meghatározó – elnöki székét. Ráadásul az országgyűlési választás egyéni és listás helyeire is „Bánki-konform" Fidesz-politikusok kerültek. Révész számára ismét a fővárosi kapcsolatok kínáltak kiutat, miután 2010 nyarán elnyerte a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma főtanácsadói állását. Ez egyben pécsi politikai pályája felfüggesztését is jelentette –   szűk két évvel később viszont már „szakmai” vezetőként tért vissza a városba.

 

Kritikusok kifelé!

Révész Mária mostani POSZT-belépője épp egybeesett a Színházi Kritikusok Céhének kirakásával, amely egy 2010-es megállapodás értelmében a versenyprogram válogatóbizottságába delegált egy főt – mostantól a politikai korrektség jegyében a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság jelöli a válogatókat. Az persze nagy kérdés, hogy a túlélést szolgáló politikai egyensúlyozás, milyen hatást gyakorol a POSZT színvonalára.


Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.