Pécs

Még több politika a POSZT-ban

  • Stemler Miklós
  • 2012. március 16.

Kis-Magyarország

A pécsi Fidesz korábbi elnökét a helyi közgyűlés a színházi találkozó lebonyolításáért felelős cég társügyvezetőjévé nevezte ki. A döntést Vidnyánszky Attiláék készítették elő - mindeközben a kritikusokat szépen kitolják a rendszerből.

Veterán politikust nevezett ki a közgyűlés a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) lebonyolításáért felelős cég társügyvezetőjévé Révész Mária, korábbi városi Fidesz-elnök személyében. Révész még tudományos szocializmussal kezdte a rendszerváltás előtt, később az MDF színeiben alpolgármester lett, majd városi elnökségig vitte a pécsi Fidesz szervezetben, miközben a párt fővárosi országos kultúrpolitikusaival is jó viszonyt ápolt. A Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. új társügyvezetője személye akár garancia is lehet mind a POSZT megmaradására, mind annak „rendszerkonform” mivoltára.

Középre húzás

Az ország első számú színházi találkozóját ugyanis sok támadás érte a közelmúltban: egyesek panaszai szerint a POSZT túlságosan „bal-liberális” volt, ám a Jordán Tamás helyére érkező új fesztiváligazgató, Márta István vezetésével aztán megkezdődött a POSZT „középre terelése”, amelyre Vidnyánszky Attila szerint már csak a fesztivál túlélése érdekében is szükség volt. Ennek jegyében a Pécsi Önkormányzat és a Magyar Színházi Társaság mellett a POSZT Nkft.-ben tulajdonrészt vásárolt a Vidnyánszky által vezetett „jobboldali” színházi szervezet, a Magyar Teátrumi Társaság, és egyben társügyvezetőt is jelölt a cég élére Stenczer Béla mellé: Révész Máriát. Más kérdés, hogy a pécsi közgyűlés által február 23-án jóváhagyott döntésnek egyelőre nincs nyoma a cégbírósági adatokban, melyekben a Magyar Teátrumi Társaságot sem tüntették fel.

 

Révész Mária


Révész Mária

Fotó: MTI

A történész végzettséggel rendelkező, a rendszerváltás óta folyamatosan politizáló Révész bizonyos szempontból ideális választás a POSZT Nkft. élére, hiszen amellett, hogy mélyreható helyismerettel rendelkezik, a fideszes kultúrpolitika csinálóival is régi jó viszonyt ápol. Az MDF-ben induló, ám az ezredforduló környékén már a Fideszben vitézkedő Révész kihasználta egyre erősebb országos, elsősorban Várhegyi Attilához kötődő kapcsolatait, melynek eredményeképpen 2000-2002 között a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatóságának főigazgató-helyetteseként, 2003-tól pedig a parlamenti Fidesz-frakció Kulturális Kabinetjének szakértőjeként dolgozott. 2006-ban aztán immár a Fidesz színeiben lett újra pécsi önkormányzati képviselő és frakcióvezető, miután az elbukott 2006-os országgyűlési választást követően a párt városi elnökévé is megválasztották.

 

Konfliktusok Bánki Erikkel

Révész elnöksége éles belső konfliktusokkal járt, miután már jó ideje rossz viszonyban volt a párt dél-dunántúli erős emberével, a fürdőépítésben is jeleskedő Bánki Erik regionális pártigazgatóval. A helyi Fidesz ezzel együtt jelentősen erősödött elnöksége alatt – a korábbi polgármester, Toller László tragikus balesete után káoszba hullott MSZP önsorsrontásának köszönhetően. A 2009-es időközi választás után azonban Révész számára nem sok babér termett, leszámítva a kulturális bizottság – finoman fogalmazva nem túl meghatározó – elnöki székét. Ráadásul az országgyűlési választás egyéni és listás helyeire is „Bánki-konform" Fidesz-politikusok kerültek. Révész számára ismét a fővárosi kapcsolatok kínáltak kiutat, miután 2010 nyarán elnyerte a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma főtanácsadói állását. Ez egyben pécsi politikai pályája felfüggesztését is jelentette –   szűk két évvel később viszont már „szakmai” vezetőként tért vissza a városba.

 

Kritikusok kifelé!

Révész Mária mostani POSZT-belépője épp egybeesett a Színházi Kritikusok Céhének kirakásával, amely egy 2010-es megállapodás értelmében a versenyprogram válogatóbizottságába delegált egy főt – mostantól a politikai korrektség jegyében a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság jelöli a válogatókat. Az persze nagy kérdés, hogy a túlélést szolgáló politikai egyensúlyozás, milyen hatást gyakorol a POSZT színvonalára.


Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.