Meg akarják oldani „az utcára tett kutyák sokaságának, illetve a gazdátlanul talált vagy embert mart ebek beazonosíthatatlanságának problémáját” – ezt válaszolta lapunknak a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája, amikor a mikrochip beültetésének indokai után érdeklődtünk. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet módosítását korábban mind az öt parlamenti párt támogatta, így január elsejétől a négy hónaposnál idősebb ebek csak elektronikus transzponderrel, azaz mikrochippel megjelölve tarthatók. A minisztérium érdeklődésünkre elmondta: az intézkedéssel járó regisztráció szerintük segíti az ebek pontos számának meghatározását is. A törvény kimondja: az eb transzponderrel megjelöléséért legfeljebb 3500 forint kérhető a kutya gazdájától, amely magában foglalja a chip árát, a beültetés és az országos ebadatbázisba regisztrálás díját is. Az állatorvosok tapasztalatai szerint azonban a költség ennél több lesz.
Nincs napirenden
A Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) elnöke szerint például miközben állat-egészségügyi, járvány- és közegészségügyi szempontból jó az elfogadott törvény, számos ponton kérdést vet fel. Gönczi Gábor lapunknak elmondta, hogy a kamarai tagok háborognak a 3500 forintban meghatározott transzponder-beültetés ellen, ugyanis ez nem fedezi se a kiszállási díjat, se a beavatkozás előtti kötelező vizsgálat árát. E tételeket az állatorvosoknak külön kell beszedni, épp ezért a MÁOK 5-6 ezer forintban jelölte meg a mikrochip beültetésének tényleges költségét. A kamara elnöke jelezte a problémát a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, és jogértelmezést is kért arra, hogy a már említett 3500 forint nem része egy komplett vizsgálatnak – de érdemi választ nem kapott. A magyarnarancs.hu viszont kapott, miszerint „jelenleg nincs napirenden a kérdés”.
| Majdnem kétmillió eb A MÁOK által működtetett ún. Petvetdata állatregisztrációs rendszerben mintegy 650 ezer állatot tartanak nyilván, amiből kb. 630 ezer a kutyák száma, amelyeket már elláttak azonosítóval. Gönczi Gábor becslése szerint hazánkban mintegy 1,8 millió eb él, közülük 250 ezer lehet a kóbor állat. |
További gondot lát Gönczi Gábor a gyakorlati kivitelezésben: szerinte hatékony ellenőrzés nélkül nem sokat ér az új jogszabály. A minisztérium tájékoztatása szerint a chipek meglétét a jegyző, de akár a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, az állatorvosok számára pedig mindez előírt kötelezettség lesz.
Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt
A szankcionálás azonban az állatorvosoktól nem várható el – állítja a kamara elnöke. Más forrásunk is kételkedik abban, hogy január elsejétől az az állatorvos, aki például évek óta ismeri a kutya tulajdonosát, majd feljelenti, ha az nem hajlandó chipet beültetni. Az állatorvosoknak ugyanis a mikrochip hiánya esetén kötelességük a tulajdonost felhívni annak azonnali pótlására, és ha az erre nem hajlandó, jelenteni kell a területileg illetékes főállatorvosnak az esetet a kutyatulajdonos adataival, aki bírságot szab ki. „Ez nem lesz kellemes helyzet az állatorvosoknak” – jegyezte meg egyik forrásunk.
Háromszoros bírság
Az állatvédelmi bírság alapösszege 2012. augusztus 1-től ötezer forintról 15 ezerre emelkedett, a felső határa több százezer forint. A minisztérium ezt az összeget további háromszorosára emelheti, így a mulasztók minimum 45 ezer forint büntetésre számíthatnak. Aki a hatósági határozatban előírtak ellenére sem végezteti el a beavatkozást, újabb bírság fizetésére kötelezhető, ami adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
Minár Gyula, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állatorvosi Kamara elnöke nonszensznek tartja, hogy a magánállatorvosoknak megszabták a transzponder-beültetés fix árát. A chipet (amelyről keretes írásunkban olvashat bővebben) külföldi gyártótól lehet beszerezni, annak ára pedig a forint árfolyamával változik. Egy darab beszerzése ezer forinttól indul, a leolvasókészülék 30 ezernél kezdődik, a kiadott számlát pedig különböző járulékok terhelik. „Munkadíjjal valahol 5 ezer fölött lenne a reális ár” – véli Minár doktor. Saját tapasztalatai alapján azt mondja: Kazincbarcika térségében az állattartók csupán 80 százaléka viszi el kutyáját a kötelező oltásokra, aminek többnyire a pénztelenség az oka.
Keményebben fogalmaz az ózdi (korábbi, kutyaviadalokkal foglalkozó riportunkban is megszólaló) gyepmester. Szerinte „nem lesz olyan szerv, amelyik hivatott lenne a végrehajtásra, enélkül pedig a jó ötlet semmit nem ér”. Popovics Tibor eddig tájékoztatást sem kapott arról, mi lesz az általa vezetett ózdi telepen tartott 40 kutya sorsa, vagy honnan lesz pénz a chippel történő ellátásukra. Tudomása szerint mostanáig csak azok az állattartók regisztráltattak az állami adatbázisba, illetve tetettek mikrochipet a kutyájukba, akik tenyésztéssel foglalkoznak vagy külföldre utaztak velük. Akik csupán „kedvtelésből” tartanak ebet, ők – a gyepmester tapasztalatai szerint – nem ültettek chipet az állatba.
A minisztérium tájékoztatása szerint a „jelöletlen, gazdátlanul talált eb állatmenhelyre vagy ebrendészeti telepre kerül”. Csakhogy a sintértelepeken ma is kevés a férőhely, ráadásul becslések szerint csupán az eltűnt állatok 5-10 százalékáért jelentkezik a gazdájuk és 50-60 százalékukat sikerül örökbe adni – a többit azonban kénytelenek elaltatni.
| Veszettség esetén Az elektromos azonosító egy 15 számjegyet tartalmazó rizsszem méretű kapszula, amit injekciós fecskendőhöz hasonló szerkezettel ültetnek be az állat bőre alá. A kutya adatait rejtő számok kompatibilis leolvasókészülékkel azonosíthatók, ezek alapján kereshető ki a regisztrációs rendszerből a tulajdonos. Ez különösen kutyaharapás, betegség – például veszettség – vagy eltűnés esetén nagy segítség. A beültetést csak a Magyar Állatorvosi Kamaránál regisztrált állatorvos végezheti, aki elkészíti a teljes körű regisztrációt is. Az általunk megkérdezett állatorvosok elmondták: elég gyakran találkoznak olyan állattartókkal, akik az állatvédelmi törvény legalapvetőbb szabályait sem tartják be, és kis területen sok kutyát tartanak mostoha körülmények között. Az ilyen telepeken vagy udvarokon jelentős a túlszaporulat, gyakoriak a betegségek, a retorziók kiszabása pedig azért nem lehetséges, mert senki nem vallja magáénak az állatokat. Korábban hét budapesti kerület és mintegy 50 település kötelezővé tette az ebek chipes megjelölését. Jelenleg 20 uniós országban és Horvátországban is alkalmazzák e módszert. |
