Vajon minden forintot törvényesen, az előírásoknak megfelelően használnak fel az Arany János Programok gazdái Salgótarjánban? - tette fel a kérdést Balogh Gábor a Salgótarjáni Városi Ügyészségnek és az Emberi Erőforrások Minisztériumának tavaly december 4-én elküldött bejelentésében. Bár a Balassagyarmati Főügyészségre, majd onnan a NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságára továbbított beadványt bűncselekmény gyanújának hiányában már karácsony után elutasították, Balogh Gábor - akiről találkozásunkkor kiderült, hogy az ügyben az esetleges retorziótól tartva nem a saját nevét használja - továbbra is állítja: az Arany János Programoknak helyszínéül szolgáló salgótarjáni Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumban nem a megfelelő gondossággal hasznosulnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására szánt milliók.
Fenntartók közt a gyerek
Az Arany János Program pénzeinek követését az utóbbi időben a fenntartók gyors változása is nehezítette. A kb. 140 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek kiemelkedésére szánt, megközelítőleg évi 80 millió forintot tavaly januárig a megyei önkormányzat, idén február végéig a kormányhivatalhoz tartozó Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK) koordinálta. Cikkünk megjelenésekor viszont már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) lesz az új fenntartója a 2000-ben indított programnak. A kaotikus állapotot jól mutatja, hogy február 28-án a nevelők, a gyerekek és a szülők még nem tudták, elmarad-e vagy sem a március 4-re tervezett egyhetes szlovákiai sítábor: a MIK gazdasági vezetője ugyanis táppénzre ment, ezért nem volt, aki aláírja a készpénzfelvételi engedélyt. (Az engedély végül lapunk érdeklődése után megszületett, és a gyerekek elmentek a sítáborba.)
Vastag falak
Fotó: A szerző felvétele
A MIK-nek sajnos nem tehettük fel kérdéseinket; onnan az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkárságához irányítottak. Boros Gabriella intézményvezetővel és Révai Endre kollégiumigazgatóval is meghiúsult az előre egyeztetett interjú, "felsőbb utasításra" hivatkoztak - Salgótarján határánál jártunk, amikor erről értesített az intézményvezető.
A szülők, a programban részt vevő diákok, valamint a nevelők egy része azonban, ha név nélkül is, de nyilatkozott lapunknak. Mint mondták, ártani nem akarnak, hiszen óriási szükség van a szegény sorban élő romák felemelkedését segítő programokra, mert nemcsak szociális és oktatási támogatást nyújtanak, de rendszerességre is szoktatják a diákokat - viszont hallgatni sem akarnak tovább, mert ahhoz meg túl nagy a baj.
Az Arany János Programban részt vevő három intézmény, a salgótarjáni Borbély Lajos Szakiskola, a bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium és a Lorántffy Zsuzsanna Kollégium közös célkitűzése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érettségihez, illetve szakmához juttatása. A Tehetséggondozó Programba a legjobban teljesítő diákok kerülhetnek, akiknek a felsőfokú oktatásba jutását szaktanárok segítik egyéni fejlesztéssel. Az általános iskola elvégzése után a programba felvett gyerekek a nulladik évfolyamban folyamatos fejlesztőpedagógusi, szükség esetén pszichológusi segítséggel készülnek fel a középiskolára. Csakhogy az eredmények valamiért elmaradnak. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság válaszából megtudtuk: az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő gyerekek 54,6 százaléka, a szakiskolai programban 37,5 százaléka bukott. Elismerték, ez magas arány, ezért a teljesítmények javítása érdekében az intézmény és az intézmény mentora célzott intézkedési tervet készített. Ám a megkérdezett szülők mind-eddig nem láttak változást. "Minden le van papírozva, csak éppen köze nincs a valósághoz" - állítják.
Mennyi az annyi?
A szülők először 2009-ben tapasztaltak furcsaságokat, amikor a 30 legjobban teljesítő gyerek helyett csak 13-an vehettek részt a program részét képező külföldi nyaraláson, a maradék 17 helyet a kísérő tanárok hozzátartozóival töltötték fel. Sokak szerint "ebbe bukott bele" az akkori igazgató, bár bűncselekmény gyanújának hiánya miatt egy év múlva lezárult a nyomozás. Az akkori vezetőt a jelenlegi kollégiumi igazgató, Révai Endre váltotta. Az új igazgató korábban éjszakás felügyelőként dolgozott a kollégiumban. (Emellett ő a közeli Egyházasgerge társadalmi megbízatású polgármestere is.) Most számtalan nehézséggel kellett szembenéznie, de a fő problémát két éve az állandósult pénzhiány jelenti.
A tavalyi fenntartóváltozás szűk esztendőt hozott, ugyanis az egymás mellett futó szakiskolai és kollégiumi programra szánt, az alapnormatíván felül járó megközelítőleg 50 millió forintot csak decemberben utalta át a MIK a programgazdáknak. Mivel a MIK is pénzhiánnyal küzdött, végül sajátos módját választotta az elszámolásnak. Mindenekelőtt kifizette magának a korábban általa megelőlegezett étkezési és utazási költségeket, majd átutalta a megbízási szerződéssel dolgozó tanárok elmaradt járandóságát. Az ösztöndíjban részesülő diákok is megkapták az ösztöndíjukat - igaz, csak tizenegy hónapra. A megmaradt pénzt - ne feledjük, a hátrányos helyzetű gyerekek utáni állami támogatásról beszélünk - a központ beolvasztotta a saját fenntartási költségeibe. A nevelők ezzel magyarázzák, hogy 12 éves működésük alatt először tavaly nem tudták teljesíteni a programban előírt vállalásokat: a jogosítványhoz juttatást, az ECDL tanfolyamon való részvételt, és elmaradt a fejlesztőeszközök beszerzése is. Az idei újabb fenntartóváltozás miatt januárban és februárban ismét nem kapták meg a feladatok teljesítéséhez elengedhetetlen állami támogatást.
Nógrádban az utóbbi években robbanásszerűen emelkedett a rászoruló gyerekek száma, mégis egyre kevesebben jelentkeznek a programba. Egyes nevelők szerint egyrészt hiteltelenné váltak a szülők előtt az állandósult pénzzavar miatt, másrészt égető szükség volna alapvető infrastrukturális fejlesztések elvégzésére. A kollégium a 70-es években épült, és már régen megérett a teljes felújításra. "A diákok az ajtókat beverik, a zárakat megrongálják, a piszoárokat leszakítják. Ezek megjavítására, valamint az éves kifestésre sincs pénz" - mondja egyik informátorunk, majd hozzáteszi: a városban ugyan számos megüresedett épület áll, de egyik sem fenntartható gazdaságosabban a mostaninál. Egyébként sem néznék jó szemmel a városban, ha "ennyi balhés gyereket" a belvárosban helyeznének el.
A kötelező foglalkozások délután fél négytől este hétig tartanak. Fél hatig mindenki a csoportjában tanul a nevelőtanárával, utána használhatják a számítógépes szobát. Előfordul, hogy valamelyik gyerek eltűnik útközben az iskola és a kollégium között, ilyenkor az ügyeletes nevelő azonnal telefonál a szülőknek, valamint kapcsolatot tart a csoportjába tartozó gyerekek iskolai tanáraival. Minderre egyetlen központi telefon áll rendelkezésre, amit a nevelők egész délután kézről kézre adnak. "Tavaly olyan állapotban volt a kollégium, hogy alig vártuk a májust, mert a pénz hat százalékát egy kis renoválásra költhettük volna, de mivel nem kaptuk meg a támogatást, örültünk, hogy az alapnormatívából a tetemes rezsiköltséget kifizettük. A felújítások elmaradtak, mindössze néhány új zárat vettünk" - mondja egyikük, majd rátér az állítólagos "létszámgyártásra", ami miatt már több hatóságnál is panaszt tettek, eddig eredménytelenül.
Az államtitkárságon lekért adatok szerint tavaly októberben 136, idén januárban 115 fő vett részt az Arany János Programban. Ebben a két hónapban számolták össze idősebb diákok, hány diáktársuk él életvitelszerűen a kollégiumban. (A bentlakás és a programokban való részvétel a feltétele annak, hogy a diákok napi háromszori étkezést, utazási bérletet és megfelelő tanulmányi átlag esetén ösztöndíjat kapjanak, valamint hogy havonta háromszor részt vehessenek csoportvacsorán, a bel- és külföldi kirándulásokon.) A diákok számítása szerint tavaly októberben 90, idén januárban 80 körüli fő lakott életvitelszerűen a kollégiumban. A fluktuáció miatt egészen pontos adatközlésre senki nem vállalkozik. A fenntartónak leadott, hivatalos és a valóságos gyereklétszám között tehát 30-40 fős eltérés van. A hónap elején megrendelt, de fel nem használt ebédjegyek árából a kollégium az előírás szerint tartalékalapot képez, és visszautalja a fenntartónak, valamint így tesz a fel nem használt bérletek árával is - de forrásaink állítják, hogy nem ez történik. Szerintük olyan diákok is szerepelnek a névsorban, akik "havonta egyszer bejönnek és csak aláírják a nevüket", de nem vesznek részt az oktató, fejlesztő programokban, és nem étkeznek rendszeresen a kollégiumban. A "létszámgyártás", mondják, azért szükséges, hogy - papíron legalábbis - meglegyen a csoportonként előírt húsz fő. Ennyi gyerek szükséges ahhoz, hogy a hét főállású nevelőt alkalmazásban tartsák. A leadott létszám szerint szerződnek a külsős szakemberekkel is. A beszélgetés során elhangzott, hogy a finanszírozási problémák miatt tavaly elmaradtak a közös csoportvacsorák, amelyekre fejenként ezer forintot biztosít a program (ez 420 ezer forint havonta), de amikor év végén megérkezett a pénz, az erre szánt összeget nem a csoportvacsorára költötték. Megkérdeztük az intézmény fenntartóját, érkeztek-e hozzájuk csoportvacsora-elszámolások; kiderült, minden csoportnál két alkalommal. A korábban roma koordinátorként tevékenykedő Oláh Sándor egyébként többször kérte a kollégiumigazgatótól a csoportlétszámot, de nem kapta meg. Bár a programban részt vevő gyerekek mintegy 80 százaléka roma, Oláh Sándor roma koordinátori státuszát időközben megszüntették.
Rövidülő kosztpénz
Egy, az Arany János Programban részt vevő gyermek kollégiumi étkeztetése havonta 22 ezer forint közpénzbe kerül. Idén januártól a városban több közintézményt is ellátó Sodexo Magyarország Kft. szállítja az ételt, a diákok megelégedésére. Ezek a tények. A többi az érintettek panasza, aminek jogosságát hivatalos nyilatkozó híján nem állt módunkban megítélni. A kollégiumban makacsul tartja magát az a képzet, hogy kevesebb adag ételt rendel a kollégium az étkeztető cégnél, mint amennyire a fenntartótól ellátmányt kap. Előkerül néhány fotó a kollégium januárban kiürített konyhájáról, amelyben korábban hőkeverős sütők, mosogatók, üstök, pultok sorakoztak; ezek a kollégium tulajdonában voltak. Sokan értetlenkednek, hová került a felszerelés, de csak annyi biztos, hogy az ételt most a szomszéd iskola konyhájában melegítik, s beszámolnak egyéb furcsaságokról is: állítólag szereltek be már kamerát egy nevelői szobába, és a raktárból nemrég értékes számítógépek, laptopok tűntek el. Betörésnek nincs nyoma. Az ügyben az igazgató feljelentést tett.
Balogh Gábor említett, december 4-i panaszában beszámolt a vélt visszaélésekről. Levelére már december 27-én választ kapott az Emmiből. Mindenekelőtt megköszönték az Arany János Programok iránti aggodalmát, majd arról tájékoztatták, hogy a programokban részt vevő intézmények előrehaladásáról évente helyszíni vizsgálatot végez a programok lebonyolítását koordináló Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A tanév végén az intézmények szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást állítanak össze. A központi költségvetésből származó támogatások jogszerű felhasználását az Államkincstár is ellenőrzi. Mindeddig a fenti tevékenységek egyike sem mutatott ki jogszabályba ütköző gyakorlatot a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium és a Lorántffy Zsuzsanna Kollégium esetében.
